Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-23 / 265. szám

Í92S tiovemter 23. nttMAGYARORSZAG Dr. Feleky Géza előadása a (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi LIoyd-Társulat legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy a budapesti Cobden-szüvetség mintájára előadásokat rendez és clőadókul « közgazdasági elet kiválóságait kéri fel. Az első ilyen előadást csütörtökön este tartotta « társulat nagytermében dr. Feleky Géza, a kiváló publicista, aki a nagyterem közönsége előtt I.Németország gazdasági ujjácpiléiéről« beszélt. Dr. Fclcky Gézát az előadó asztalnál Adler Rezső, a Lloyd-TárSulflt alelnöke üdvözölte igen meleg szavakkal. Dr. Feleky Géza néhány szellemes bevezető szó tatán mindvégig lebilincselő előadásban beszéli Németország hatalmas rekonstrukciós munkáidról. Bámulatosan gazdag adathalmazzal tárta a 1..ligalóság elé a régi Németország hallatlan arányú gazdasági veszteségeit. Elmondotta, hogy 10113-ban Németország kereskedelmi hajóhada 5.2 millió tonna űrtartalommal a második helyet foglalta cl a nemzetek ranglistáján, de ebből a békeszerződés mindössze 170.000 tonnát hagyott meg. Az volt a legkatasztrófáüsabb, hogy gazdaságilag legértékesebb területeit vesztette el, hiszen Elszászból került ki a német vasérctermelés 73 százaléka. Elveszett a külföldön fekvő 40 milliárdnyi német vagyon, a harctéren elesett 1,900.000 német, odahaza /pedig a kenyérért való küzdelemben 800.000-en hullottak cl és emberveszteséget jelentett az 1,500.000 hadirokkant is. A német vasutparkból T50.000 kocsit kellett a győztes hatalmaknak átadni, nem számítva a megszállott területen maradt német vagonokat Ilyen veszteségek ellenére is hihetetlen arányokéban indult meg Németország fejlődése. .És most íköveLkeztek a rapid fejlődés szédítő számai. Hamburg, a kereskedelmi hajóparkjától megfosztott ország legnagyobb gócpontja, 1924-ben már eléri a legnagyobb békebeli forgalmat, 1927-ben már 40 százalékkal felül is múlja azt. Nem házak és uccák épültek egyszerre Hamburgban, hanem három városrész, amelyek közül az egyikben egyszerre kilencszáz ház épült: Berlin pedig, forgalmát tekintve,. Európa Newyorkja. Az óriási fellendülés a külföldi tök« beözőaléséne'-i volt a következménye és ez csak ugy valósulhatott meg, hogy Amerika részéről korlátlan bizalom nyilvánult meg Németország irányában és a dollár minden beruházásra özönlött. Mindamellett vannak bizonyos aggályok ezzel a rapid felfelé haladással szemben. Itt van például a német jóvátétel kérdése, amely még mindig rendezetlen, hiszen a Dawestervezet nem egyéb provizóriumnál. A jóvátétel összege 136 milliárd aranymárka, amaly a horribilis kamatok miatt évről-évre szaporodik. Annyi bizonyos, hogy Németországnak a termelés alapján sikerült a német ipar hatalmas előretörését biztosítani. Németország nem szorította le az életviszonyokat, a kereseti lehetőségeket és megmentette belföldi piaca számára a fogyasztóképességet, amire elég jellemző példa, hogy a német ipari termelés 93 százalékát otthon vásárolják meg a németek. Nálunk nem egészen mentek igy a dolgok. Itt a rideg takarékosság elvét hangoztatták a magángazdaságnál és erős bőkezűséget gyakoroltak az állami gazdálkodásban. Itt az volt az elv a termelésnél, hogy minél jobban redukálni a személyzeti kiadásokat, ami egyet jelenteit a vevő, a fogyasztó megölésével. Azután Feleky Géza Németország politikusairól beszélt és rámutatott arra, hogy a hatalmas állam kormányzásában aránylag kis kaliberű emberek vesznek részt és a mai kormányból is kimaradtak olyan possibiüs politikusok, mint Wírth. Breitscheid és Reinhold. Szólott végül az »Anschlussi-mozgalomról és azt mondotta, hogy az akkor fog bekövetkezni, amikor az antant ki fogja üríteni a Rajna-vidéket. Ez esetben pedig Magyarország közvetlen szomszédságba kerül Németországgal, amire mégis csak nagyobb realitással kellene gondolni. a »Virradat* {¿szereplőiének u] filmje fe mm angyala Himnusz a szerelemről 10 felvonásban péntektől vasárnapig a Belvárosi Moziban Dr. Feleky Gézát előadása végén a közönség perceken át melegen ünnepelte, Adler Rezső pedig a társulat köszönetét tolmácsolta a rendkívül élvezetes előadásért. Az előadás után a Lloyd-Társulat dr. Feleky Géza tiszteletére bankettet adott a társulat termeiben, amelyen a szegedi kereskedővilág szine-java jelent meg. Dr. Bodnár Géza, a Lloyd-Társulat ügyésze köszöntötte dr. Feleky Gézát. Azután dr. Bodnár a magyar kereskedelem sok szenvedéséről beszélt és azt mondotta, hogy meg mindig nem vagyunk a mélyponton, mert még mindig lefelé haladunk. A magyar kereskedelmet a kormányzat mostohagyermekként kezelte, most azonban már illetékes helyen is észrevették, hogy egyetlen ország sem gyógyulhat meg addig, amig a kereskedelem béklyókba van szorítva. A magyar kereskedelem szabadságának elöharcosára, dr. Feleky Gézára üritette poharát. Dr. Feleky Géza szerényen elhárította magától az ünneplést. Szellemesen fűszerezett beszédben mondott el találóan jellemző dolgokat a kereskedelemről. Csak egyetlen biztató jelt lát mostanában, azt, hogy a Máv. 100 millió pengős külföldi kölcsönt vesz fel beruházásokra. Nagyszabású hitelpolitikát kell megszervezni, de ebez a szétválasztott társadalom egysége is szükséges. A kettészakadt magyar társadalom egyesítésére ürüe.te poharát. Dr. Feleky pohárköszöntőjét is nagy élvezettel hallgatták és zajosan megtapsolták. A bankett közönsége a késő éjjeli órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. Kéthlv Unna részvételével csütörtökön gyűlési tartottak a Kesiderfonógyár sztrájkoló munkásai 0 sztrájk tart tovább — Kéthlv intervenciója is eredménytelen maradt (A Délmagyarország munkatársától.) A sztrájkoló kenderfonógyári munkások csütörtök délelőtt a Munkásotthon nagytermében gyűlést tartottak. A gyűlésnek egyetlen tárgya volt: fentartják-e a további sztrájkot, vagy pedig feladják-c eddigi álláspontjukat? A munkások a mindvégig lelkes hangulatu gyűlésen a Magyarországi Textilmunkások Szövetsége és az Országos Szakszervezeti Tanács képviseletében resztvett Kéthly Anna országgyűlési képviselő is. Kéthly Anna felszólalása során a sztrájkoló munkásokat a Magyarországi Textilmunkások Szövetségének teljes ajayagi és erkölcsi támogatásáról biztosította és ígéretet tett arra, hogy az igazságuk mellett híven kitartó munkásokról az országgyűlés szociáldemokrata frakciója nem feledkezik meg. A gyűlésen résztvevő kendergyári munkások ezután ugy határoztak, hogy a sztrájkot folytatják és nem reagálnak a legbiztatóbb ígéretekre sem. Itt emiitjük meg, hogy a Szegeden tartózkodott Kéthly Anna a sztrájk ügyében tárgyalt Wimmer Fülöppel. Wimmer, — értesülésünk szerint, — kijelentette, hogy a gyár igazgatósága eddigi álláspontjából nem enged és szigorúan ragaszkodik a Munkaadók Szövetségének határozatához, amely szerint a gyár csak háromszázalékos fizetésemelést adhat Kéthly Anna országgyűlési képviselci csütörtökön délután elutazott Szegedről. M dusga&áag apa lopással vádolta meg fiát A törvényszék elfogultnak minősítette a haragos apa vallomását és a fiát felmentette (A Délmagyarország munkatársától.) Rendkívül érdekes és különös lopási ügyet tárgyalt csütörtökön a törvényszék Gömöry.-tanácsa. Az apa, mint sertett állott szemben a fiával, akit lopással vádolt. Id. Gordos János, magyarbánhegyesi gazdálkodó feljelentést tett a csendőrségen fia, Gordos Béla ellen, aki 1927 október 28-án két béres segítségével 26 mázsa tengerit ellopott a tanyáról. Megvádolta azonkívül 61 pulyka ellopásával is. Gordos Béla elmondja, hogy az apja gazdaságát vezette egész a mult évig. Ekkor, családi ügyekből kifolyólag, összeveszett az apjával és otthagyta a tanyát, Pestre ment. Ez a feljelenlés nem más, mint az apja bosszúja. Az öreg* Gordos kijelentette, hogy addig nem Imi meg, mig bosszút nem áll rajta. A kukoricát nem lopta el, hanem egyszerűen eladta, ehez joga volt, hiszen mindenki őt tekintette a 120 holdas birtok urának. De szüksége is volt a pénzre, mert az apjától nem kapott pénzt A pulykák a saját tulajdonát képezték, ő nevelte fel őket. Az öreg Gordos a szószoros értelemben kidobta őt a tanyáról, úgyhogy most Pesten házmester. Az öreg Gordost, tanukiha'lgatása előtt az elnök ismét"' megkérdi, kivánja-e a fia megbüntetését. Ragaszkodik hozzá. A fia nem érdemelte meg a támogatást, mert meglopta öt. 1926 végén és 1927 elején körülbelül M0 má- ' zsa gabonát hordott el a tanyáról. Semmihez nem volt joga, semmije nincs, semmi sem az övé, még csak egy szög sem. Egyáltalán az öreg nagyon szigorúan beszélt Letonlaltotia a fia kankanvürív jét, ruháit, háztartási felszereléseit, mert az mind az ő pénzéből származik. A pulykákat az ö gabonájával etették. — Ugyan hát mije volt a fiának akkor?"— — kérdi az elnök. — Semmi kérem. Minden az enyém. Ez "az ember nem is érdemel meg semmit. Tanúm van rá, hogy embert fogadott, aki agyonüssön. Az életemre tört. A felesége és a gyermekek még most is nálam vannak a tanyán csak fit nem tűröm meg. Igen izgatott hangulatban folyik a tárgyalás, amennyiben a fiu az apa minden vádiára felugrik és cáfolni igyekszik. — Nagyságos elnök ur, az apám a többi testvéremmel is igy bánt el. Mindegyikkel pörúslcödött. Engem már hatKORZÓ MOZI Novexber 23,24., 25-én, péntek, szombat, vasárnap A külföldi varieték és orfeumok nagy szenzációja t Szépség és fantázia előadások ? | Fénir csodák az ezüst barlangban Csornák Irén operaénekesnő és Bibari Alajos fővárosi színművész személyes felléptével. — Azonkívül: A halál nir Kalandor film 7 feW. Fősiereplő: férd. V. I