Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-04 / 249. szám

1928 november 4. Szegednek legnagyobb szerencséje és legnagyobb átka a viz. Nem a Tisza! A Tiszát nem hagyom bántani! Azon a borzalmas éjszakán Szegedet nem a Tisza pusztította el, hanem az emberek. Nem a gonosz emberek, nem is az ostoba emberek, hanem azok, akik itt éltek a Természet félelmetesén nagy erőinek szomszédságában és nem tudták vagy fölöslegesnek tartották ezeket az erőket kiismerni s így nem is tudtak ellenük védekezni. Sok nagy talány van itten, amit a történelem sohasem fog megfejteni. A Tjszaj ez a nagy viz, mely olyan nehézkes, mint a régi világnak csizmás, már harminc éves korában hájasodé, jómódú szegedi gazdája, egyforma lomhasággal folydogál itt már tízezer évek óta. Nagy selyma az öreg: temérdek »viszonya« van benn a városban anélkül, hogy a világ sejtené! Titkos földalatti utakon jár be a város határába és hol itt bukkan fel, hol ott Az emberek hiába épitik ellene a töltéseket: a Tisza a töltés alatt is megtalálja az útját a tápéi rétekre, a Maty.ér környékére, — mindenüvé, ahova csak akarja! Ez az, amit nem tudott Széchenyi, se Paloocapa, az a talián mérnök, aki azt hitte, hogy a Po folyó, vagy a Tisza folyó, az mindegy... Pedig dehogy mindegy! Semmiféle tudomány azt meg nem magyarázza, hogy Szeged városát mjért építették a város óriási területének ép_pen a legmélyebb pontjára*? Nem az a csoda, hogy Szeged 1879-ben elpusztult, hanem az a csoda, hogy egyáltalán létezett és hogy nem pusztult el hetvenhétszer. A város határa egy nagy vízgyűjtő medence, mélynek fölösleges vize mind a város belső térületé felé áramlott A folyó és álló Maek legkülönbözőbb nemeinek ős-magyar elnevezéséit itt tanulmányozhatják a nyelvtudós urak: annyi itt az ér^ a lanka, meg a csőpőrke, hogy örülhet nekik az adatgyűjtő. Hát még a sok tónak, »székinek a neve mennyi ismerétlen dolgot rejt magában! Nézzük például a tavakat: 1. Fehér-tó. 2. Jerikkói-Jó. 3. RelŐ-tó. 4. Bogárzó-tó. 5. Nádastó. 6. Büdös-tó. 7. Kenyérvázi-tó. 8. Nagy Székisós-tó. 9. Vöröshomoki-tó. 10. Lándsas-tó 11. iCiprus-tó. 12. Csöngőiéi-tó. (Hogy az urak ¡Csőgölét miért nevezték el Csengelének, azt íők biztosan jobban tudják, mint én. Én eddig még Csak egy igazi szegedi embertől hallottam a »Csengeléi szót: — cigány volt az Istenadta!) De vólt nékünk régente több tavunk is: a ¡Hattyas-tó, a Ballagi-tó (ezt a névét a nemeléktől örököltük: Balaki-tó vólt annak a valódi neve, mig még nem hamisították), továbbá a •Bakíó, a Bódónyi-tó és a Tiszán tul a Vártó. Az erek közül a legtöbbnek már csak a neve van m?g. A Szilléri-sugárut (melynek neve .szintén r! van ferdítve) a Szil-ér felé visz az ut; még azon tul van a János-ér, meg az Annus.ér; Dorozsma és a város közt a Maty-ér, odább a Kigyós-ér. A Tisza egészen nyíltan be-betolakodott a városba: a Kis-Tisza-utca és a Maros-utca egy részének vonala vólt a Tisza kisebbik ága s a Boszorkány-sziget fölött is két ágra oszlott a folyó. Volt itt viz mindenütt bőven! Ha nézegetjük azokat a régi térképekét* melyeket a szegedi várról és környékéről a jXVill. század elején rajzoltak a francia katona-mérnökök, bámulva látjuk, hogy csaknem mindenüvé mocsarat rajzoltak, annyi volt itt a viz és a mocsár, hogy egyes házcsoportok szigetekként emelkedtek ki belőle. A mai FelsŐvárós helyén öt kis szigét volt. a többit meghagyták víznek és mocsárnak. Erről azt mondjják, hogy hadiérdekből volt igy: hogy az ingóvá nyok között az ellenség ne találja meg az ¡utat.. Badar beszéd! De mik voltak azok a szigetek? Hiszen a város területe körülbelül egyformán sima... »Körülbelül* egyforma sima. De azért az ískola-utca hét méterrel magasabb, mint RókuBón az Arviz utca. Hét méter persze nem sok; I de aki úszni nem tud, annak tökéletesen mindegy, hogy az a viz, melybe beleesett, két méter mély-e vagy tízezer méter mély? Azok a régi szigetek a Felsővároson, meg a Belvárosban is ugy keletkeztek, hogy az emberek az eredetileg alacsonyan fekvő helyeket feltöltötték. Egymásután többször is feltöltötték és ezt a küzdelmet a viz ellen talán már akkor kezdték, amikor itt az első emberi település keletkezett Az utolsó árviz után a város minden magasabb helyén megállapították, hogy oda emberi kéz hordta a főidet az ős-talajra. Mikor Schliemann felásta Tróját, egymás fölött hét különböző kultúrának a nyomait találta. Amikor a hütelen, de szép Heléna miatt a görögök elpusztították Tróját, az nem első, hanem már a hetedik pusztulása volt a városnak. Nem gondolnám, hogy Szeged alatt is hét különböző egymásután épült város romjai rejtőznének, de bizonyos, hogy 1879 előtt sokkal mélyebben feküdt a város belterületének nagy része; hiszen magam is segítettem az utcákat feltölteni A Boldogasszony-sugárut emelkedését a Gizella-tértől számítva mindjárt a második ház mutatja, melybe ugy kell lemenni, mint a pincébe. A »szigetek« keletkezésé tehát nem valami csodálatos dolog: nem Isten alkotta azokat, hanem a viz ellen véde- j kező ember. * De a szegedi ember a régi világban csak j addig harcólt az elemekkel, mig észszerűen | lehetett s amiben nem lehetett győznie: abban a szegedi ember kiegyezett. Kiegyezett a Tiszával is. A jó kedvébeq oly szelíd, de haragjában oly hatalmas folvöl töltésekkel nem verte bilincsbe. Ha a Tisza kiáradt, vizeit magába fogadta a sok tó, tankaj csöpőrke és mocsár és elvezette a sók érj az emberek otthona, jószága, vagyona nem' forgott különösebb veszélyben. Igaz, höigy nagjj területeket, tágas rónákat is elöntött a vizj de azoknak a régi világban nem volt értéke: annyi gabona, amennyi az itteni népnek kellet^ termett a magasabb térségeken s a felesleget eladni úgysem lehetett volna: az .ági nem érte meg a fuvarköltséget Az árviz mindaddig nem okozott fejfájási a tiszai magyarnak, mig kereskedelmi cikkekké nem váltak földjének termékei. És a nagy bajok ott kezdődtek, amikór elkezdtek töltéseket csinálni, hogy védekezzenek az Alföld szépséges, de néha átkos élettársa, a Tisza éllén. •-51 Ha Széchenyi István gróf fel nem karolta volna a Tisza-szabályozás ügyét, Szegedet Eóha-i sem érhette volna nagy veszedelem. De nem lett volna baj akkor sem, ha abban a nagy munkában, mellyel több, mint fél század alatt a Tiszát megfékezték, jobban érvényesült volná a vizet tapasztalatból jól ismerő szegedi magyarnak természetes esze, mint az ide külíl dött idegen szakértők iskolai tudománya. Budapesten elfogták a legveszedelmesebb szegedi betörőt GyennekgyllkosSégért hamis feljelentési adott be annak Idején a felesége eűen | (\ Délmaggarország munkatársától.) A szegedi rendőrség megkeresésére a budapesti rendőrség elfogta Demény Ferenc többszörösen büntetett előéletű betörőt, aki legutóbb Szegeden két lekásfoszlogatást és három kisebb betörést követett el. Szegedről Mazuta Antal detektív ulazott fel Budapestre, hogy a régóta keresett betörő személyazonosságát megállapítsa Demény Szegeden Panka Antal fparosiól ellopta a munkakönyvét és Budapesten az ő nevén szerepelt. A budapesti detektívek akkor fogták el, amikor a Teleki-téri zslbárusoknak különböző női ruhaneműeket próbált eladni. A szegedi rendőrség ugyanis pontos leírást adott az itteni betörésekből származó holmikról és igy a Teleki-téren razziázó detektiveknek nem volt nehéz az eladásra kínált ruhanemüeket felismerni. Demény Ferenc első kihallgatása alkalmával tagadta a szeged! betörések elkövetését és szabályszerűen igazolta magát. Panka Antalnak hivják, mondta, de nevét hiába keresték a bűnügyi nyilvántartóban. A Szegedről felutazott detektivnek hosszabb munkájába került, amíg beismerésre bírta és összetudta állítani bünlajstromát. A kétnevü betörő Szegeden legutóbb az Iskola-ucca 28. sz. házban operált nagyobb sikerrel Itt teljesen kifosztott egy lakást. Néhány kisebb trafikbetörést írnak még számlájára, azonkívül kitűnt róla, hogy évekig volt lakója a lipófmezői fébolydának, ahonnan, mint közveszélyes őrült szökött meg. Demény Ferencről megállapították még, högy, legutóbb 1925-ban került összeköttetésbe a szegedi rendőrséggel, 1923-ban történt Gyulán, hogy a Kőrös pariján meggyilkolva talál« ták Krausz József 12 éves tanoncgyereketj A gyulai rendőrség hiába kutatott a gyilkos ufán, amikor Demény Ferenc levelet intézett a szegedi rendőrséghez és bejelentette, hogy a kis Krausz Józsefet felesége gyilkolta meg] A feljelentés után a rendőrség nagy apparátussal látott hozzá, högy Demény állításainak valódiságát ellenőrizze és ekkor tűnt ki, hogy feleségének gyilkossági históriája Demény agyában született meg. A Budapesten elfogott Demény Ferencet szombaton délelőtt hozták Szegedre és részletes kihallgatása után az ügyészség fogházába kisérték át. m minden Igényj kielégítően a város minden részén és környékén ugy eladásra, mint vételre lenetőnyösebben ajánl és elad régóta fentálló DÁVID' ingatlanforgalmi irodája Szegeden, Kossnlíi Lafcs sugárul 9. - Telefon 10-42. 119' Ingatlanokat •rMI11 Olcsó szolid árban vásárolhat ^H ^Ji UT B! HC^ Ü^Hr SeifmaiiR Már és Fiai Kfanzá! (ér 1. Részlatfizetési Kedvezmény. Ü^Ietóíl^el^ezés! Mi kszáí& Kálmán uccal fióküzletem Rákóczi térre (sa)ál ház, az u] adóhivatal és a tűzoltólaktanya közt) qoz' és villonyerőre berendezel! Kelmefestő és vegyllszfitó gyáramba át helyezlem. Ear a'.kalomms' áraimat mélyen leszállítottam és le;olcsóbban festek és vegyllég tlsxtlfok mindennemű férfi és női ruhákat, szőrméket, bőrkabátokat stb. — A nagyérdemű közönség további b. pártfogását kérem. Tisztelettel 1T US T3F í!^ «Ki <«s» -Cr kelmefestő és vegytisztitó qyárleleptnlajdonos Rákóczi tér. V0UAHC1 Központi gyári felefon 10-75. 503 A „Magyar Hét" alatt kizárólag Rákóczi téri gyáramban egy férflitttíSny vegyileg tisztítása és -vasalása 3 P>~t6l. Hisetib javítás ilüfalan. W TCáTfc SUT № TO a iegblztosabb szer fejfájás, fogfájás, migraln, IdegbánA^Ü M. íil ^imak, Izületi fájás és mindennemű fájdalom ellen. Minden gyógyszertáron kapható, mm j r "•• » '">' «- _ mmmmmmmm -tm^j ,Bgaa—m i MiII—WB——»gj