Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-04 / 249. szám

fT928rnóvem!ifer ?7 OFfrlT\fTT\7rrr-r—vr? Magyar áruk a kivilágított szegedi kirakatokban A ffcirakatzsürl már megkezdte működését Egész héten folyt a készülődés, lüktetett n élet Szeged üzleteibén. A Magyar Hétre készültek. A magyar ipar intenzivebb támo­Hatásának gondolata, amelyet dr. Tonelli Sán­dor kamarai titkár plántált el Szegeden, ter­mékeny talafra hullott és pompásan kivírág­tott. Egyetlen magyar város sem felfe annyi­ra magáévá a Magyar Hét eszméjét, mint Szeged, amelynek kereskedői és iparosai egymással szinte versenyezve és áldozatokat tállalva igyekeznek minél fényesebbé és Jel­legzetesebbé tenni ezt a hetet. Százekra megy szoknak a kereskedőknek és iparosoknak szá­ma, akik a Magyar Hétre benevezlek és meg­közelilik a magyar áruval megtöltőit kira­katok. A kirakalverseny zsűrije szombaton már megkezdte működését, de azt hisszük, az egész hétre szűkség lesz, amia igazságosan és tár­gyilagosan megállapíthatja, hogy mely kiraka­tok azok, amelyek a sok érdemes közül elsőbb­séget érdemelnek. Mi magunk is figyelemmel szemléljük a szegedi kirakatokat és ha valamennyire nem Is terjeszkedhetünk ki, de megemlékezünk azokról, amelyek igazán figyelmet érdemel­nek. Ezt a tevékenységünket alább már meg is kezdjük. Adler edény csarnok »Egy nemzetet, amely nemes eszmékért igy tettre kész, Hit, jog, igazságban nem érheti vész.« Ki ne olvasná el készséggel az ilyen szavakat, amelyek ott ékeskednek abban a kirakatban, amelyben a magyar áruk sokaságában szomorko­dik a trianoni Magyarország térképe. De a magyar kereskedő biztosan látja» a jövendőt. A fehér me­zőben elterülő csonka hazát az elszakított terü­letek fekete részeivel a nemzeti érzés szimbólu­mai kötik össze, az egész pedig a feltámadás hár­mas jegyében, az ipar, a kereskedelem és a tu­domány jegyében él. Annyi bizonyos, hogy Adler Mór kirakatának szenzációs és frappáns hatása van. Valóságos csődület áll a kirakat előtt és gyönyörködve szemléli ezt a nemes gondolatokban gazdag kirakatot A csonka haza térképén Herend, Ajka, Pécs, Sopron, Szombathely, Kőbánya, Szeged ügyes rajzokkal szemléltetik, hogy milyen áru hol készül és ad az egész kirakatnak elragadó kere­tet Adler Mór kirakata a Magyar Hét egyik leg­érdekesebb látványosságává avanzsált. A Balázs és Vetri-cég Széchenyi-téri üzletének kirakatai is magyar gyárt­mányú bundákkal, bőrkabátokkal, átmeneti kábá­tokká!, felöltőkkel vannak teli. Nem hiányoznak belőlük természetesen a férfi és fiuöltönvök sem, amelyek a cég saját műhelyében készültek. A ki­rakatok igen Ízlésesek. A cég mértékszerinti meg­rendeléseknél is a legjobb anyagot dolgozza fel és ozabása vetekszik a legújabb angol modellekkel. Boda BerSalan A szem belefárad a dus látnivalókba, a láb a kirakatrengetegek közötti bolyongásba, ám fárad­ság, kimerültség pillanat alatt tovaröppen, amikor Boda Bertalan kirakata elé jut a szemlélő. A gasztronómiának egyszerű, de izes készítményei­től a raffináltsággal kidolgozott pástétomokig a szószoros értelemben meg keli pihenni itt. Ami izlés és csin található, mind rá van pazarolva a csodálat^ magyar élelmiszeripar pompás ter­mékeire. A tekintélyes szalámirudak, az izes kon­829 N«i és férfi LICHTMANN é- BALLY dpőkülöntagességek gyermek- és munkasclpök a leclobb kivitelben Belvárosi Cipőuzlef Sflftffffiaí zervek, az egyre nagyobb hirü finom csokoládék, tüzes és gyöngyöző magyar borok dúsan felsze­relt kirakata a Boda Bertalané. Csillag József Tisza Lajos-körut 36. sz. alatt városszerte ismert üzlete három gyönyörű kirakattal szerepel. Az egyik csupa piros "szövetből és selyemből, a má­sodik fehérből, a harmadik zöldből rendeződött be. Ez a három kirakat-szín kiadja a nemzeti színeket Mindhárom kirakat kimagaslik az anya­gok Ízléses kiválasztásában s azok elrendezésé­ben. A harmadikban pedig, a zöld kirakatban, a nemzeti eszme mellett való szellemes dokumentálás gyanánt kizárólag magyar anyagokból a magyar címert állították össze. Ez a három kirakat egyik látványossága a Magyar Hétnek, amely méltán fog érdeklődést sőt feltűnést kelteni. Beutsct> Albert Kárász-ucca 3. szám alatt levő rádió- és villany­felszerelési üzletének pompás kirakatai tömér­dek tanulsággal és látnivalóval gyönyörködtetik a vásárlási vagy szemlélődési körútra indult közön­séget A legkülönfélébb rádiókészülékek és alkat­részek, erőosztók és hallgatók mellett ott látunk a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig szebb­nél-szebb villamoscsillárokat. A kirakat gondos, Ízléses és szakértő elrendezés folytán pompásan hat s a gazdag anyag szemlélése során örömmel állapithatjuk meg, hogy nem szükséges már hi­hetetlen magas vámmal terhelt drága külföldi árut hozatni, ha valaki rádiót akar hallgatni, mert a Deutsch-cég üzletében feleárért is megveheti a kitűnő magyar árut és tapasztalhatja, hogy annak olcsósága nem megy a minőség rovására. A gazdag és látványosságszámba menő kirakatnak tömérdek nézője van. A speciálisan szegedi gyáripar egyik régi, mond­hatnánk patinás reprezentánsa, a Bomán Mi&ály és Fia cég Kárász-uccai üzletének összes kirakatalt a Ma­gyar Hét szolgálaiába állította a Domán-cég. A 71 éves múltra visszatekintő cég nemcsak a saját paplan- és matracgyártmányait mutatja be, de ki­egészíti azokat a szakmába vágó más magyar gyártmányú cikkekkel is. A Domán-cég kirakatai eddig is mindig telve voltak az iparművészet legpompásabb tárgyaival, do ezek mellett ott látni most a legkiválóbb magyar kézimunka-szőnyegkészitményeket ágyte­ritőket, átvetőket és viaszosvászon-különlegessége­ket. Ugyancsak a Domán-cég hozza forgalomba Szegeden a legpompásabb vas- és rézbutortár­gyakat, amelyekből nagyszerű garnitúrák pompáz­nak a kirakatokban. Freimann képkereskedö A Magyar Hét egyik igen érdekes kirakata Frei­mann képkereskedő kifinomodott ízlését dicsért Freimannt különben sem kell a szegedi közön­ségnek bemutatnt Az ő mükereskedésében nem­csak a Magyar Héten, de az esztendőnek minden napján £ magyar piktúra reprezentánsainak kiváló alkotásai beszerezhetők, kőztük nem kisebbeké, mint Magyar Mannheimer Gusztáv, Glatz Oszkár, Kézdy Kovács László, Olgyay Ferenc, Katona Nán­dor, Endre Béla nagyon Kiváló munkái. Emellett a szegedi festőgárda kitűnőségeinek a képei is Freimann üzletében állandóan ki vannak állítva, így azután ez a szép üzlet állandóan képkiállitása és tárlata lett a magyar festőknek. Freimann üz­lete azonban arról is nevezetes, hogy nála a gyö­nyörű képek remek foglalatokat is kapnak. ^ leg­szebb képkeretek kaphatók Freimannál, akinek a Magyar Hétre kiállított kirakata büszkesége a szegedi kereskedelemnek. A Gáspár-illatszertár Széchenyi-tér 7. szám alatt lévő üzlete kizárólag magyar gyártmányú szappanokból, púderekből, kölni vizekből s a legkülönbözőbb egyéb pipere­cikkekből állított össze két nagyon szép kirakatot amelyek változatossága mindennél fényesebben iga­zolja, hogy — mint minden más téren — a koz­metikai ágban is van annyira fejlett a magyar gyáripar, hogy feleslegessé teszi a külföldi áruk importálását A Gáspár-illatszertár kirakatait jog­gal sorolhatjuk a legszebbek közé, mert berende­zésüknél a kiállított cikkek változatossága és ta­láló összeállítása mellett az izlés is kifeiezcspe j jutott j Gombos István A Magyar Héten magyar árut árusitó magysr kereskedő mellett essék egy-két szó a magyar iparosról is. Szegeden az emberek szeretnek abba a hibába esni, hogy csak az a szcp és az a jó, ami a fővárosból kerül a vidékre. Pedig ma már ugyanolyan fejlett ipari üzemek állanak a kö­zönség rendelkezésére nálunk is, mint akárcsak Budapesten. Elég, ha rámutatunk a ruházati ipar egyik kitűnő képviselőjére, Gombos István szabómesterre, akinek Széchenyi-téri üzletéből való­ban a magyar ipar remekmüvei kerülnek M. Gom­bos valóbau a külfölddel mérkőzik és győz, ami­kor pompás öltönyeit készíti el a szegedi közön­ségnek. A kirakatok művészi rendezésén felül a leg­nagyobb jelentősége van a praktikusságnak. A í kirakat elsősorban közszükségleti cikket kínáljon a közönségnek és pedig minél olcsóbb árban. Ebben a tekintetben kétségtelenül a Ha-Ha cipőáruház viszi el az elsőség egyik pálmáját. A Kelemen­ucca legjobb részén sorakozó nyolc pompás kira­kata valósággal bemutatója a mindenféle és fajta cipőknek, amelyek minden igényt könnyen elé­gíthetnek ki, a legegyszerűbbtől a legfényüzőbbig. A kereskedőnek azonban ma azzal is számolnia kell, hogy a szerényebb viszonyok között élő; közönség is beszerezhesse szükségleteit, mert hova­tovább a szerényebb viszonyok között élők kerül-] nek többségbe, míg a ritka kivétel az lesz, akinél; nem számit az ár. A Ha-Ha cipőáruháznak az| a nagy erénye, hogy tisztában van a viszonyokkal! és összeegyezteti az elegánciát az olcsósággal. Se­hol olyan olcsó pénzért igazán jó és elegáns cipőket nem lehet kapni, mint nála. Ezt nem mi mondjuk, nem is a cég, hanem kirakatai, amelyek a legszebb szavaknál is hatásosabban bizonyítják, hogy az övé az elsőség. Hogy a kirakat-zsűri milyen szempontok sze­rint fogja elbírálni a Magyar Hét kirakatait, azt persze nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy a közön­ség már döntött és az elsőséget ebben a szak­mában a Ha-Ha cipőáruháznak ítélte oda. Hosszn évek tapasztalatai tanították meg ugyanis, hogy a Ha-Ha kiraakatai híven tükrözik vissza az üzlet szolidságát, megbízhatóságát, olcsóságát és tanú­ságot tesznek róla, hogy itt mindig a legdiva­tosabb áru kapható. Most is ott látjuk a kira­katokban a valódi sikló- és valódi kigyóbőr cipő­it és á cipőipar egyéb legújabb modell-kreáciőit. A HirscQl lestvérek Dugonics-téri fűszer- és csemegekereskedésénck ki­rakatában likőrök, csemegeáruk, konzervek és min­den, ami szemnek és szájnak kedves — megta­lálhatók. Ez a gazdag és körültekintő csoporto­sítás is bizonyítja, hogy nem szükséges drága külföldi árut vásárolni akkor, amikor épp oly finom hazai termény áll rendelkezésre. A kettő között külömbség csak ott mutatkozik, hogy a a belföldi áru lényegesen olcsóbb, mint a semmi­vel sem jobb külföldi. Francia konyak helyett például jó magyar konyakot lehet venni, jelenté­kenyen olcsóbb árért A kirakat elrendezését a Hirschl-cég a legnagyobb hozzáértéssel végezte, bizonyára ki is vivja vele az elismerést. Hoffmanné 3ölgyfodrász­szalonja Szeged nagyvárosi életéhez ugy hozzá tartozili ez a finom szalon, mint Budapestéhez tegyük fel a Rítz. A példával még tovább is lehet párhuzamot vonni. Ahogy a Ritzben ad találkát egymásnak Budapest előkelő világa, ugy keresi fel Szegec kitűnő közönsége a Hoffman-szalónt. A remei his HoroS&éi scí'i'jí elragadóan kerületit "i-

Next

/
Thumbnails
Contents