Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-21 / 263. szám

SXEGCD: Szcrkciziösőg: Somogyi uccn 2;C. I. cm. Telefon: 15-33.^Kiadóhivatal, k jlcsönkönyvíar és Jegyiroda: Aradi uccn S. Telefon: 306. - Nyomda: löw Lipót ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Szerda, 1928 november 21 <3Xs>5> IV. évfolyam 263. szám MAKÓ : Szerketzlöség és kiadóhivatal: l'rt ucca O. Telelom 151. szóm,« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróísy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « t* « » « » R9SI Előfizetési ¿ura havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3-Oü. KUIlOldíJn 6-40 peagö. Egyes szára 16, vasár— és Ünnepnap 24 tlllé amikor a városi polgárság önkormányzati jo> gának terjedelme körül folyik a vita. Nem hisszük, hogy túlságosan megnyugtató ez a hivatkozás s nem hisszük, hogy van ag­godalom, amit a községi jegyzők üdvözlő táv­irata eloszlathat. Ha még arról volna szó, hogy a falu népét hogyan lehet beterelni a hivatalos jelölt választási táborába, ha még afíelol kérdeznék meg, hogy a falusi ebek megadóz­tatása milyen hatással lesz a kormánnyal szemben kitenyésztett közhangulatra s mi az összefüggés a malígán-fok és a felekezeti tü­relmetlenség között, ha abban a kérdésben kellene véleményt nyilvánitani, hogy kiket kell politikailag megbízhatóknak tartani a ház­csak bele tudnánk — inkább megszokottság­ból, — nyugodni abba, hogy a falusi jegy­zők legyenek a szakkörök és a szaktekintélyek. De amikor a városi polgár az önkormányzat utolsó bástyáin viaskodik önrendelkezési joga maradekáért, akkor mégsem lehetne a válasz­tási küzdelmekben egyébként kitűnően be­vált s egyébként elsőrendű pártpolitikai szol­gálatokat végző jegyzői kart kinevezni tekin­télynek és birónak. A belügyminiszter urnák a falusi jegyzőkre hivatkozását azonban nem szabad elbagateli­zálni. Komoly és súlyos tanulság bontakozik ki ebből a hivatkozásból. Mert milyen lehet a városi jog reformja, ha azt csak a falusi helyhezjuttatás üdvössége számára, akkor még- [ jegyzők helyeslik? Hainisch nem maradhat tovább az osztrák köztársaság elnöke A városi jog és a falusi jegyző Az egységes párt tegnapi értekezletén több képviselő súlyos kifogásokat emelt a városi és vármegyei törvényhatóságokról szóló nj tör­vényjavaslat ellen. »A szakkörök sem helyeslik & törvényjavaslat rendelkezéseit«, — mon­dotta az egységes párt egyik tag'ja. Ez ellen a megállapítás ellen a belügyminiszter erélyes szavakkal foglalt állást s nyomban megnevezte A '.íözségi jegyzők egyesületét, mint amelyik »szakköre melegen üdvözölte a belügyminisz­teri a városi törvényhatóságok átalakításáról KZÓ'.Ő törvényjavaslat benyújtása alkalmából. Fel kell tételeznünk, hogy a községi jegyzők egyesülete az egyetlen ¡»szakkör«, amelyik meg van elégedve a készülő reform céljával, irá­nyával és tartalmával. Bizonyára nem is alap­talan ez a feltevés, mert ha más szaktekintély is kifejezte volna elragadtatását, akárcsak meg­elégedését, vagy helyeslését a készülő törvény intézkedéseivel szemben, a belügyminiszter két­ségtelenül arra is hivatkozott volna a szemre­hányás ellen védekezve. Sipőcz Jenőt, Buda­pest polgármesterét nem szabad megbántani azzal, hogy liberális, destruktív, vagy csak ellenzéki is -4 szónak, mondjuk, krayistváni lértelnében. Mégis az történt, hogy ugyan­azon a napon, amikor a belügyminiszter a jegy2ők egyesületének üdvözlésére hivatkozik, mint tekintélyre, fórumra, »szakkön-re a vá­rosi törvény javaslatának támogatásában, (Budapestnek, — mégis csak leirjuk a szót: — kurzixspolgármestere kijelenti: nem fogja ab­tbahagyni a küzdelmet azzal a törvényjavaslat­tal s;:embcn, amelyik megsemmisítéssel fenye­geti v. főváros autonómiáját, Ha a belügyminiszter a városi iog kér­/íáésébcn »szakkörökre« kiván hivatkozni, ren­idelke.lésére állna a magyar városok szövetsége. {Végtére is a magyar városok jogáról esik 6ZÓ az uj törvényjavaslatban, a magyar vá­rosokat kell legilletékesebbeknek tartani e kér­désben a nyilatkozattételre és véleménynyil­vánításra. A magyar városok szövetsége azon­ban vem tartozik az uj törvényjavaslat he­lyeslői közé, a belügyminiszterrel szemben, ha •>szakljörök«-re akarnak majd hivatkozni, a magyar városok szövetségének nem egy felira­tát, memorandumát, előterjesztését idézhetik. A belügyminiszter a falusi jegyzőkre hivat­kozik, mint akik a városok jogával meg van­nak elégedve. A városok #ís meg vannak elé­gedve a falusi jegyzők hatáskörével és jöve­delmei'«!! s meg vannak elégedve azzal az immunitással is, amit a végrehajtó hatalom a fahu i jegyzők hatáskörének és munkaköré­nek biíosiL A falvak jegyzői a választási hadjárat ma­fiipuláns őrmesterei, ök a választási aparátus »bizalrri emberei«, a választási harcban ők a szavazatok hadseregszállitói. Minden kor­mány lobién melengette hát a községi jegy­zőket. Az ügyvédeket azért akarják a numerus clausus áldásával megnyomorítani, mert a községi jegyzők munkaköréhez nyúlni nem szabad. Az ügyvédi nyomor problémáján csak az segítene, ha a községi jegyzőket eltiltanák a szerződések készítésétől, amihez úgysem ér­tenek. A kormányok azonban nem tehetnek olyan intézkedést, amivel maguk ellen inge­relnék a. községi jegyzőket. A belügyminiszter most mé* tovább megy: tekintélyül hivatkozik rájuk s tekintélyül szerepelteti őket akkor, (Budapesti tudósítónk telefon jelen- { tése.) Bécsből jelentik: Az osztrák köztársaság uj elnökének megválasztását december 5-re tűzték ki, ennek ellenére még ma is, három héttel a vá­lasztás előtt, teljesen bizonytalan, hogy ki lesz Hainisch elnök utóda. A szociáldemokrata kép­viselők és szövetségi tanácsosok szövetsége ma délutáni ülésén ugy határozott, hogy nem fogadja e! Seypel kancellár javaslatait, amelyek ex alkot­Budapest, november 20. Az egységes párt köz­igazgatási bizottsága ma délután báró Perényi Zsig­mond elnöklete alatt folytatta a közigazgatás ren­dezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Csák Károly behatóan foglalkozott ezután a ja­vaslat egyes rendelkezéseivel s a magyar, illetve a külföldi jogfejlődés szempontiából világosí­totta meg az egyes szakaszokat \ mánv revíziójára irányulnak és amelyek azt cé­lozzák, hogy hosszabbítsák meg Ilainisch elnök hivatali idejét és szélesítsék ki egyidejűleg a szö­vetségi elnök hatáskörét. A szociáldemokraták ha­tározata folytán lehetetlenné vált Hainisch elnök njbólt megválasztása. Ilyen körülmények között a többségi pártok láza­san utódot keresnek, aki átvenne Hainisch örökét Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök hang* súlyozta, hogy a szervezeti kérdések megoldását elhalasztani immár nem szabad, mert valósággal anakronizmus az, hogy a vár. megyékben már 15 éve nem volt választás. Jókai Ihász Miklós, Kéri Márton, Madarász Ele­mér és Patay Tibor felszólalása után a tárcvalás folytatását szerdára halasztották. Megszűnt a hadiállapot ét a cenzúra Romániában (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Bukarestből jelentik: A cenzúra és a hadi­állapot megszüntetéséről szóló rendelet értelmé­ben a hadiállapot az egész országban megszüaik; kivéve -egy keskeny halármenti zónát amely az orosz határon 15, egyébként pedig 10 kilóméter. A járás, és megyeszákhelyeken a hadiállapot még akkor is megszűnik, ha az illető városok beleesnek a zónába. Eszerint megsZüut a hadiállapot Nagy­váradon és Szatmárnémetiben. A zónában is je­lentékenyen enyhítették a hadiállapotot, amennyi­ben a katonai hatóságok csak az állam biztonsága^ a közbiztonság és az alkotmány ellen irányuló bűncselekményekben ítélkezhetnek. A népgyűlések engedélyezése a határmenti zónákban a jövöbeu a polgári hatóságok jogkörébe tartozik. 99 Bl. Ottó: Magyarország törvényes és örökös királya" (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) A legitimisták ma este a Gellért-szálló Márvány-termében ünnepi vacsorát rendeztek abból az alkalomból, hogy Ottó betöltötte 16-ik életévét és ezzel a Habsburgok törvénye értelmében elérte nagykorúságát. A vacsorán mintegy háromszázan vettek részt, kevés arisztokrata, jobbára polgá­rok. Az ünnepi szónok Apponyi volt, aki azt mon­dotta, ho2y ma Magyarország ;<"n énves és örökös [ királyának születésnapját ünneplik, akinek kor»* 1 názása nem az q hibájából, hanem elháríthatatlan külső körülmények folytán nem történhetett meg a törvények áltat megszabott határidőn belül. Ottó már ma is a törvényes nemzeti király, akinek már atyja a teljes nemzeti függetlenség álláspontjára helyezkedett és igy szerinte II. Oltó magyarsága történelmi processzus eredménye. A lakoma II. Ottó király éltetésével ért véanL „Valósággal9 anakronizmus, hogy a vármegyékben tizenöt éve nem volt választás"

Next

/
Thumbnails
Contents