Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-04 / 249. szám

SZEGED: szerkeszlfiség: Somogyi ucca 22. I. em Telefon: 13--.1j.--XIndóhIvntBl. JiölcsönkönyvlAr és fegylioda : Aradi ucca 8. Telefon: 30f>. ^ Nyomda : Ulw Lipót UCCA 19. Telefon ? 16—34. «»«»«» Vasárnap, 1928 november 4 IV. évfolyam szám MAKÓ : Szerkesztőség 69 kiadóhivatal: ürt ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25.; Telet01»: 49. szám. »< » « »> « » « » «» Elóflcettsl iura navonla >20 vidéken és a lővArotbnn 3-00, utlUUldOn Ö-40 pengő. Egyes szára tö, vasár- és Unnepuop 24 fillér Zeppelin a haza egén A nyavalya nem egyforma, — mondja az alföldi magyar, mikor valami különös bolondsággal találkozik, amire jót nem mondhat, roszszat meg nem akar mondani. Nekünk is az jut eszünkbe, hogy a nyavalya nem egyforma, amikor a magyar agráriusok egyik vezérének nyilatkozatát olvassuk a németek Zeppelinmámoráról. A németeket lehet szeretni, vagy nem szeretni, de mostani örömükben mindenkinek osztozni kell, aki az emberiség családjába tartozónak érzi magát s akinek szemhatárát nem szegi be az etető-vályuja karimája. A Zeppelin diadalmas utja nem napi esemény, hanem világtörténelem, s a róla szóló jelentés egy nagyszerű eposz, amelyet talán tovább fog visszhangozni az idők csarnoka még az Iliásznál és a Mahabharátánál is. De azt is meg lehet érteni, ha nem mindenki lelkendezik ugy érte, mint az ujságirő, hanem előveszi a ceruzáját és elkezdi számolni a jövő eshetőségeit, amelyekre a Zeppelin utja kilátást nyit. Sőt ehez az époszhoz tulajdonkép csak ilyen esztétikai tanulmány illik, fölmérése azoknak a határoknak, amelyekkel a világrészek közt való távolságok eltüntetése meg fogja változtatni a világ társadalmi, gazdasági, politikai képét talán félszázad, talán már néhány évtized alatt Igaz, hogy a Zeppelinnapoknak ilyen mérlegelése talán csak banalitásokat eredményez, amelyeket a banalitás utópiáknak szokott nevezni. El kell ismerni, hogy a magyar agrárius vezér eszejárása egészen egyéni és eredeti. A magyar agrárius vezér igazán töretlen uton jár és büszkén gondolhatja magában, hogy neki olyan dolog jutott eszébe a kulturvilág általános mámorában, ami nem is juthat eszébe másnak, csak egy magyar ezerholdas nagyúrnak. Az, hogy ha a Zeppelin-közlekedést csakugyan rendszeresitik és tovább fejlesztik, az nekünk nagy kárunkra lesz, mert akkor megint megindul a — kivándorlás és annak miránk nézve nagyon rossz vége lesz, mert akkor a magyar munkás még ezt a kis országot is itt hagyja Nem akarunk vitába keveredni ezzel a nagy magyar gondolkodóval., aki megőrizte józanságát akkor is, mikor az egész civilizált világ fejét vesztelte az örömtől és nem akarjuk megtépdesni a babérjait annak, aki ilyen eredeti következtetést vont le a Zeppelin világsiketréből. Inkább elismeréssel vagyunk iránta, hogy igy fején találta a szöget Érdemét nem csorbítja, de éleslátásához talán hozzájárul némileg az, hogy a napokban az amerikai acéltröszt vezére, Gary néhány óvatos mondatban annak a kívánságának adott kifejezést, hogy enyhíteni kellene a bevándorlás szigorú korlátozásait és vissza kellene térni a régi, liberális bevándorlási politikához, amely Amerikát minden népek hazájává tette. Amerikában most kissé háttérbe szorultak a trösztök és kartellek, de ez a háttérbe szorulás nem jelenti politikai hatalmuk csökkenését és igy figyelni kell arra, amit a trösztvezérek mondanak. Számot kell vele vetni, hogy amit az acéltröszt akar, azt meg is fogja csinálni és Amerika gyors léptekkel fog haladni a bevándorlási liberálizmus utján, nem annyira jelszó-liberálizmusból, mint inkább muszájbóL A bevándorlás szigorú korlátozásának az volt az indító oka, hogy a háborúra átmenetileg Amerika is súlyos gazdasági válsággal fizetett rá, amin azonban ma már átesett. Amerikában nemcsak munkanélküliek uintsenek tohbé, t de ma már oda jutottak, hogy a munkásszükséglet meghaladja a munkáskinálatot. Most már természetes, hogy az amerikai nagyipar hirdeti legkorábban és legnyomatékosabban a bevándorlási liberálizmust, mert az munkásbőséget jelentene és igy gátat állítana a munkabérek uj emelkedése elé. A gazdasági élet nem ismeri a szentimentalízmust, csak azt a kényszerűséget ismeri, amit Jack London a l vaspata-törvénynek nevezett el. Bizonyos az, hogy az amerikai kivándorlás elé kényszerűségből állított sorompók kezdenek ingadozni. És akármilyen fájdalmas is a kivándorlás folyamata, nem lehet tagadni, hogy ez a precesszus szükségszerű, — még pedig mindkét oldalról. Az Egyesült Államokban ma negyedannyi ember él, mint Európában, noha az északamerikai kontinens gazdasági erőforrásai a szénen és vason kezdve sokszorosan meghaladják Európáét. Amerikát épp ugy krízisbe juttathatja az, hogy nincs elegendő embere, mintahogy az európai krízisnek egyik oka ma a túlzsúfoltság. A kiegyenlítődés közös érdek, de természetes, hogy a kivándorlókat nem ez az akadémikus kiegyenlítődési vágy izgatja, hanem az, hogy Amerika az európai ember szemében még mindig a korlátlan lehetőségek Eldorádója és talán nem is ok nél•i kül. Hiszen annyit minden újságolvasó ember, tud Amerikáról, hogy ott az adómentes létminimum annyi, mint nálunk egy magasabb állású állami hivatalnok fizetése... De azért a hazafíasan érző agrár vezérek ne állítsanak bennünket törvény elé kivándorlásra való csábításért. Mi is végzetes veszedelmet látnánk benne, ha újra megindulna a magyar vérömlés az Óceánon túlra Mi még többet féltenénk tőle, mint az ezer holdakat: az ezeréves ország maradékát. S éppen mert ilyen sokat féltünk^ nyugtalankodva nézünk a közeljövő elé, amikor Amerika lebontja a bevándorlás sorompóit s egyéb sorompók neon maradnak, mint a kivándorlás önköltségei, amik egyelőre átugorhatatlan sorompói a menekülésre kész magyaar szegénységnek. De kivédeni a veszedelmet nem igen lehet se a Zeppelinek ellen való acsarkodással, se mc$zeppelínesitett csendőrséggel. A kivándorlás megelőzésének csak egy módja van: olyan országot teremteni, amelyből nincs oka kikívánkozni senkinek. Akit a kenyér odaragaszt! a hazája földjéhez, azt nem kell félteni a Zeppelinektől. De amelyik országban a fölei szalad ki az emberek lába alól, annak a£ országnak kivándorlás nélkül is halál ül az ágya szélén. beatBie »«weaftiswwamí^^ Ha a rendet az ifjúság garantálja, az egyetemeket megnyithatják Budapest, november 3. Nagyfontosságú tanácskozás íolyt le szombaton Kiebelsberg Kunó dolgozószobájában a bezárt egyetemek ügyében. A kultuszminiszter magához kérette Wotkenberg Alajost, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektorát, Szily Kálmánt, a József Műegyetem rektorál, továbbá a három vidéki egyetem rektorait is, akikkel aztán dr. Magyary Zoltán miniszteri tanácsosnak, az egyetemi ügyosztály vezetőjének jelenlétében teljes két óra hosszat tanácskozott nemcsak az egyetemek megnyitásáról, hanem mindazokról a zavaró jelenségekről, amelyek az elmúlt hetek folyamán felmerültek. Értesülésünk szerint a kultuszminiszter megbeszélte a rektorokkal a bajtársi egyesületek ierobeoett reformiát is. Szóbakerült ezenkívül az úgynevezett Ifjúsági Nagybizottság ismeretes nyilatkozata a rend garantálásáról A tanácskozás befejezése után a Kultuszminiszter nyilatkozatot adott, amelynek értelmében külön-külön felhatalmazza az eqye' temek rektorait, hogy rtooember 7-ike után megnyithassák az egyetemeket. A rektorok mérlegelni tartoznak a helyzetet és csak abban az esetben nyithatják majd újra meg a főiskolákat, ha látják, hogy komoly garanciák vannak arra, hogy ujabb rendzavarások nem lesznek. A Braíianu-kormány lemondloii Maniu alateií koncentrációs Kabinetet ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bratianu Vintilla miniszterelnök ma délután a minisztertanács befejeztével a régenstanácshoz ment kihallgatásra és benyújtotta az egész kormány lemondását. Megelőzőleg minisztertanácsra gyűltek össze a kormány tagjai és Bratianu Vintilla miniszterelnök közölte minisztertársaival, hogy mi történt az eddigi kihallgatásokon s egyben értésére adta a kormány tagjainak, héogy elhatározta a leméodást. kormány tagjainak, hogy elhatározta a Iemonkivüli ülésre ült össze, amelyen a kormány közölte a lemondás tényét. A kamarában Bratianu miniszterelnök, a szenátusban Duca belügyminiszter tetie meg a jelentést a kormány lemondásáról és a lemondásnak a régemstanács által történt elfogadásáról. A liberális párt képviselői és szenátorai az ülés után értekezletet U^tottAk. ^up^Ayen a b>di>At>y 'IMráU- n>:nisztertagjai is résztvettek. Bratianu miniszterelnök tájékoztatta az ülést a politikai helyzetről és felkérte a képviselőket és a szenátorokat, vessék alá magukat mindenben a pártvezetőség határozatainak és amennyiben a pártvezetőség az uj kormány támogatása mellett döntene, ugy a képviselőknek és a szenátoroknak szintén alkalmazkodások teli ehez a döntéshez. A liberális párt holnap ujabb értekezletet tart. A régenstanács délután már megkezdte tárgyalásait az aj koncentrációs kabinet megalakításának ügyében. Elsősorban a parlament két házának elnöke jelent meg kihallgatáson a régenstanács előtt, míg a pártok vezérei holnap jelennek meg audiencián. A régenstanács délután táviratilag Bukarestbe kérette Titulescut, az uj londoni követőt, akinek az előjelek szerint a kormányválság "legoldásápál nay szere*» ksz.