Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-14 / 257. szám

•SZEGÍD: Srcrkeszlflítg: Somogylucn 22.Lem Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal. kOIUSnkönyvthr és Jegyiroda : Aradi ucca ¿(.Telefon: 306. Nyomda: Low Lipót ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Szerda, 1928 november 14 SS® IV. évfolyam 257. szám MAKÓ : Szerkeazlóüég és kiadóhivatal : Url ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » <4 » ,t » (( >, ElOllzetesl Ara havonta 3-ZO vidéken és a fővárosban 3-ÖO. kUUHIdön Ö-40 pengő. Egyes szArn 16. vasár- és Ünnepnap 24 Hllér A nagy romantikus — Ha meghalok, a Napba, költözöm, — mon­dotta a Tigris a fegyverszünet tizedik évforr ijulóján látogatójának. A látogató Picrre Benőit volt, a francia közoktatásügyi minisztérium szolgálati viszo­nyon kívüli könyvtárosa, a divatos regényíró, aki fantáziájának csodalámpásával világította be az egzotikus tájakat, elsülyedt koronákat és elsülyedt világokat, a pitoreszk romantikus, a kalandregények divathőse. A modern roman­tikust a nagy romantikus szavával fogadta Clemenceau, a győzelem nagy romantikusai 'A Tigris, aki romantikus, a nagy romantikus .Viktor Hugó, szavaival takarózott el a modern romantika gyáriparosának; Pierre Benoitnak kíváncsisága elől. Mennyi romantika találkozott össze a fegy­verszünet tizedik évfordulóján Claude Monet életrajzírójának csöndes szobájában. Az író, •kinek nevét a Königsmark, — inkább a film, mint a regény, — s az Ailantide tette világ­hírűvé, aki bejárta a Szaharát és bejárta a Keletet, meghökkenve, elfogódottan állt meg az előtt a bizarr és fantasztikus világrész előtt, ami Clemenceau. Hat évtizeden keresztül volt cselekvő, kezében tartotta a világtörténelem rúdját s a világesemények volánját s csak most, amikor ellepte az öregkor hava, fut összeszorított szájjal az emlékek elől. Benőit keiesztiilturistáskodott a Szaharán, — a Sza­harán vannak oázisok, de vannak-e ebben a tigrisi lélekben? Van-e vadállatban irgalom? Van-e a tigrisben lelek? Van-e a múltjában vigasztalás? Londonban tegnap két percre megállt az ¡élet, két percnyi csönd ünnepelte az ötödfél évig bömbölő ágyuk torkának elnémulását. Londcnhan elhallgatott két percre az élet s Franciaországbanclhallgatott Clemenceau. Ez a némaság kevés, szégyenkező vezeklés a gyilkos gyűlöletnek bestialításai után. »Ha meghalok, a Napba költözöm« — idézi Viktor Hugó sza­vait Clemenceau. Hiu vigasztalás, meddő imád­ság, elkésett vezeklés ez már. Sem a hit szivár­vány bidján, sem a tudomány élerrezgésein nem tudjuk megközelíteni »a tartományt, hon­nan még nem tért meg utas«. De az bizonyos, a Napban nem azok fognak tündökölni, akik­nek lelkiismerete fekélyes s akiknek keze le­moshatatlanul véres az emberiség legnagyobb gonoszteltctől. A Napba azok költöztek, akik­nek szobrait a páthoszba menekülő lelkiisme­ret felállította a processziók elé, szónoki emel­vények mögé, hervadhatatlan szóképnek, örök­élő szimbólumnak; a Napba azok költöznek, akik elszerencsétlenedett, halálbahajszolt mo­deíjei voltak az Ismeretlen Katonák szobrá­nak Newyorktól Jeruzsálemig, ahol, — mint éppen ma olvassuk^ — elhatározták, hogy szob­rot emelnek az Ismeretlen Zsidó Katona szob­xának is. A gyilkos visszatér áldozata ravatala mellé, tíe a gyilkos szobrát nem lehet felállítani áldozatai szobra mellé. Ha az örök dicsőség napja a világháború halott hősei emlékét tüu­dökli be per saecula saecúlorum, akkor a világháború Tigrise még az elerőtlenitö, ma­gáharoskasztó öregkor megindultságában sem álmodozzon arról, hogy halála után a dicsőség napjába takarózhatik. Most már hallgathat, mo£i már lehet néma, most már összcszoriti­hatja száját, amiből a gyűlölködő szavak fe­kete hadseregei indultak romboló utjukra, most már megvetheti a politikát s lenézheti az emberi hiúságot, — talán Herosztrátesz is érzett megindulást, talán az ö lelke is meg­borzadt rádöbbenve a foszlányokká rongyoló­dott szépségekre? Ki tudna ma még számot adni arról, ami tíz évvel ezelőtt végigdübörgött a fáradt harc­tereken és meggyötört lelkeken? Ki tudná ma még megmondani, hogy mi volt bennök a tör­ténelem elvégzése, a nagy predestináció, mi volt emberi rögtönzés, mi volt kikerülhetetlen, végzet és mi múlott emberek cselekvésén, mu­lasztásán, tisztánlátásán, vagy tévelygésén? Amit ma látunk ezekben a ködbeborult idők­ből, az csak kusza, zavarodott gomolygás, tisZ­CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház egyik legutóbbi ülésén Hegy­megi Kiss Pál, Debrecen város- képviselője megínterpcllálta a belügyminisztert a hajdú­szoboszlói gyógyfürdő bérbeadásával kapcso­latban és azt mondotta, hogy Hajdúszoboszló város a fürdöbérletet lehetetlenül olcsó áron adta át a bérlő részvénytársaságnak. Scilovszkg Béla belügyminiszter az inter­pellációra válaszolva megerősítette a Hegy­megi Kiss Pál által elmondottakat és ki jelen- _ tette, hogy a bérleli szerződési megsemmi­siíelle és a városi u) Szerződés megkötésére utasította, mert az ő felfogása szerint is a város egy tál lencséért adta. oda a fürdöbérletet. tázatlan eredetű, tisztázatlan célú, de sodró erejű törekvések, a bizonytalan jelen, cs bi­zonytalanabb jövő összerothadása, lázálom, kenyértelenség és jajveszékelő:;. A fejlődés di­namikája száguldott előttünk és száguldott rajtunk keresztül. Elhullott minden, amit a rombolás ösztöne még itt felejtett, kilopták lelkünkből az illúziókat s olyanok maradtunk, mint karácsony előtt a kifosztott játékosbolt. Akkor kellett volna megtalálnia Clemenceau, nak a széles romantika széditő szavait, akkor kellett volna arra gondolnia, hogy mi lesz lelkével ha bucsut kell majd egyszer mondania a világtörténelem színpadától. A rombolás ro­mantikusa volt. holott a világbéke romantikusa íehetett vólna. Az örök Nap örök pantheonjába pedig csak a béke harcosai számára van hely. Ekörül a jelentéktelennek látszó és lokális jellegűnek mutatkozó fürdőbérlet körül várat­lanul szenzáció támadt, amelynek előrelátható­lag további következményei lesznek. Baltha­zár Dezső debreceni református püspök, akii a hajdúszoboszlói gyógyfürdő részvénytársa­ságnak az elnöke, mosi nyili levélben válaszol a belügyminiszternek és ennek a nyili levélnek a hangja és tar­talma rendis h ü! éles és a bel­ügyminiszteri személyében is tá­madja. Scitovszky Béla kétségtelenül elégtételt fog szerezni a feltűnést keltő támadással szemben. A fővárosban és Debrecenben óriási érdek­lődéssel néznek az ügy, további fejleményei elé. A Vestris angol gőzös valamennyi utasát megmentették Óriási orkán idézte elő a hajó kataszíréiáját CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szörnyű tengeri drámáról, amely Virginia közelében játszódott le, a következőket jelen­tik: A Vestris vasárnap nagy orkánba jutott, amelyet szerencsésen kiállott, noha sérülést szenvedett, úgyhogy manóvrirozó képessége csökkent. Kapitánya nem látta a helyzetet ve­szedelmesnek és vasárnap reggel hat órakor a Vestris marconísta tisztje azoknak a ha­jóknak, amelyekkel rádión összeköttetésben volt, a felszólításokra azt válaszolta, hogy nincs szüksége segítségre. Délelőtt 10 órakor jött az első >S. O. S.c jelzés a Vestrisről. Aztán 3 óra 25 percig az éterhullámok mindenfelé szétvitték a legkétség­beesettebb segitséghivásokat. Newyorkból jelentik: A petróleumvállalatok hajóparkjának egy amerikai teherszállitógő­zöse rádión jelentette négy órakor, hogy a 37-ik szélességi és 70.38 nyugati hosszúsági fokon megtalálta az clsvluzdl Vestris brit sze­mélyszállító gőzös egy mentőcsónakját és a rajtalevőket felvette fedélzetére. Szikratávirat jelenti, hogy a sMyriam« fran­cia tartályhajó megtalálta a Vestris gőzösnek egy másik mentőcsónakját. A gőzös felvette fe­délzetére a hajótörötteket. A Badio Corporation állomása 5 óra 40 40 perckor szikratáviratot fogott fel egy ame­rikai szállitógőzösről, hogy az elsülyedt Vest­ris három mentőcsónakát megtalálta és vala­mennyi hajótöröttjét megmentette, a »Myriam« gőzös pedig kél mentőcsónak hajótöröttjeit vette fedélzetére. A legutolsó jelentések ugy szólnak, hogy egy menlőcsónak kivételével va­lamennyire rátaláltak és utasaikat megmen­tették. Newyorkból jelentik: A legújabb szikratáv­iratok szerint a Vestris hajótöröttéinek rtagy részét megmentették. Sokan bárkákon és tuta­í jokon menekültek. A Vestrisből csak néhány JL úszkáló roncs maradt meg. Az cjiyik anjfpl Éles konfliktus Scitovszky belügyminiszter és Balíhazár református püspök között A püspök éleshanga nyili levelei intézett a belügyminiszterhez a hajdúszoboszlói gyógyfürdő-ügyben

Next

/
Thumbnails
Contents