Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-28 / 245. szám

ttklk fegyelmezettek és összhangot tudnak tartani nemcsak politikai céljaikban, de azokban a módokban is, amelyeket a küzdelemben helyesnek vélnek. — Egyébként is ugy éreztem, hógv az ellenzéki politikának lépést kell tartani a változott viszonyokkal. Lehetetlen az ellenzéknek ma is ugyanolyan formában megjelenni?, amely talán megfelelő volt 1920-ban. — Hogy a forma miként alakul ki a jövő1928 október 27. ben, azt ma még senki sem tudhatja. Az ország egyre erősödő ellenzéki közvéleménye önmaga fogja kialakítani politikai képviseletének külső formaságait. — A mai határozat az ellenzéki frontnak nem gyöngilécét jelenti, hanem éppen megerősödését, de ném is sértő azokra a politikusokra sem, akik eddigi magatartásukkal meglehetősen tőlünk külónállva fejtették ki politikai tevékenységet. Nem&eíí SsKabaú&lva C&oporí ? Politikai körökben ugy véük, hogy az uj ellenzéki alakulat Nemzeti Szabadelvű Csoport néven fog megalakulni és bíznak abban, hogy ehez csatlakozni fognak azok az ellenzéki képviselők is, akik eddig párton kívül működtek. Abban reménykednek, hogy Rassavnak és társainak ez a különválása magja lesz egy megalakuló komoly és erőteljes ellenzéki csoportnak. Brédy íováM» Is demokrata Bródíj Ernő, aki résztvett a Központi Demokrata Kör szombat esti értekezletén, kijelentette, hogy tovább folytatja képviselői működését a párt képviseletében. Gál Jenő, aki este tért vissza a fővárosba vidékről, kijelentette, hogy további magatartását szervezeteinek keddi konferenciája utáni időre tartja fent Már most kijelentheti azonban, hogy az ellenzéki front egysége jobban fog kiépülni. Máresfs rapUlóflép katasztrófája (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Párisból jelentik Az Algir—Marseille közt közlekedő postarepülőgép Algírból elindulása után a tengerbe zuhant. Egy francia gőzös sietett a repülők segítségére és sikerült a négy főből álló személyzetet megmenteni. Minthogy a tenger erősen viharos volt, a gép és a postaszállitmány oaaveszelt. Karlsbadból jelentik: Tegnap délután Buchau mellett két katonai repülőgép lezuhant. Az egyik porrá égett, a másik megrongálódott. A pilóták egyike súlyos sebesülést szenvedett Mindkét gép az egeri repülőezredhez tartozott. Ctó.^ vagy villany? <a kamarában a kö£Vllágiíé& rekon&trakclófáiffól / (A Délmagynrország munkatársától) Az ipartestület elektrotechnikai szakosztálya a légszeszgyárral karöltve szombaton este a kereskedelmi és iparkamarában érdekes előadást rendezett, amelyen megjelent többek között dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Pálfy József tanácsnok és dr. TYt'i Béla főjegyző is. Pongrácz Albért igazgató előadását azzal kezdte, | hogy a fénynek őt alapfeltétele van: ne kápráztasson, ne vessen árnyékot, megfelelően erős legyen, kedvezően világítsa meg a területet és gazdaságos legyen. Hogy mily erős legyen a világítás, azt a helyi viszonyok szabják meg. A kisebb forgalmn uccák nem kívánnak oly erős megvilágítást, mint azok, amelyekben nagy a forgalom. Kfilónös tekintette! W1 lenni a világításnál az ujabb idők forgalmi eszközére: az automobWra, amelynek gyorsasága nagyobb fényerőt kiván, mint a régebbi járműveké. Hogy mennyire fontos a jó világítás, azt markánsan bizonyitja az amerikai balesetstatisztika, amely megállapítja, hogy az esti balesetek száma 40 százalékkal haladja tul a nappaliakat. A kereskedelem szempontjából is igen fontos a jó uccai világítás. A statisztika szerint két nappal egyformán frekventált ucca közül azt, amelyik jobban van világítva, 30 százalékkal több közönség látogatja esténként, mint a rosszul világitott uccát. Pongrácz igazgató ezután szakszerűen magyarázta, hogy milyen nagy jelentősége van az uccai lámpák helyes elhelyezésének és milyen károsan befolyásolják a világítást a járdákat szegélyező terebélyes, fák. Az utóbbi időben az európai nagy városok keidének visszatérni a gázvllágitáshoz. Nálunk ez különösen azért szívlelendő meg, mert gázhálózatunk tökéletesebb, mint a villany és mert a felszerelés is jórészt meg van. Azonkívül az utóbbi időben annyira tökéletesítették a légsteszégfíket, hogy azok fénye kisebb üzemköltség mellett vetekszik a villannyal. Az is a légszeszvilágitás javára billenti a mérleget — mondotta Pongrácz igazgató — hogy az uccai villanyégőket veszedelmesen roiK gálják és lopkodják és azok pótlása és karbantartása igen költséges. Végül is odakonkludált, hogy Szegeden vényes világítással lenne megoldandó a közvilág tisi probléma. Azokban az uccákban, amelyekben gázlámpák vannak, azokat kell meghagyni, de az úgynevezett gombaégőkkel felszerelve. Az általános tetszéssel fogadott előadás után György Vilmos gázgyári mérnők tartott előadást és mutatta be a különféle uccai világítóeszközöket. Szerinte Szegeden elég előrelátással szerelték feí az uccai világítást, megvannak a légszeszcsövek, fekszenek kábelek, csak a gázlámpák égőit kellene kicserélni az úgynevezett gombaégőkre, amelyek ugyanolyan fényerő mellett fele annyi légszeszt fogyasztanak. A teljes berendezkedés őt évre felosztva. kamatokkal együtt évenklnt 25 ezer pengőbe kerülne. Az élvezetes előadás után dr. Tonelll Sándor főtitkár intézett kérdést az előadóhoz aziránt, hogy kétségtelenül jobb-e a közvilágítás szempontjából a gáz, mint a villany, mire az előadó kifejtette, hogy általánosságban ezi nem lehet állítani, de szegedi viszonylatban '¿éjSőgteleaül Jobb, mert sokkal kisebb költséggel valósitható meg és mert a gáz termelési költsége is jóval kisebb, mint a vil-. lanvé. angol gyapjúszövetek SCHATZ M. FVAK«nál. 540 Ne smiulaa&jcia e2, 3TL«& JDAPESTRi megy, íelkercsní a ríé •t n VH., MdRócsi uí 36. sss. Világvárosi mlisor. B.S7 Naponta kezdete 10 órakor. Kávéházi italok. Belépődíj nincs. Jó emberek közt Irta: Móra Ferenc. Tiszteljük a kort, s a jó emberek közül engedjük előro a halott jó embert. Arról a valójfciLjos holttetemről van sző, akit egykét ezer évvel ezelőtt duggattak le dombos helyekre, partok oldalába, kit lovastól, kit cserépfazekastól, ugyan olyan is volt, főrenden lévő, akire vadonatúj halmot hánytak s még azt is jól rátaposták, hogy ki ne jöjjön valahogy. (Azt hiszem, a fáraókra is ilyen kegyeletes szándékkal rakta a piramisokat az akkori lojalitás. De azért mindig visszajöttek a gézengúzok.) Persze az ősök egészen jó elszundikáltak a7. élők lába alatt, küldözve nékik üzenetet a szivük porából, parancsot, pipacsot, pimpimpárét, pipilér-virágot és csak akkor néztek nagyot mikor a malacka, a hazai régészet legfontosabb tényezője, kitúrta őket siri álmukból. — Röf-röf — őrül neki a malacka a leletnek és megdőfőgeti az ormányával, hogy ugyan csőrög-e benne egy kis kukorica. Ez semmiesetre sem szép dolog a malackától és az idealizmus teljes hiányát mutatja az, hogy miután reményeiben csalatkozik, megvetéssel gungorgatja bele a koponyát a pocsolyába. Ezt a megjegyzést azonban halkan tegyük, hogy a malacka meg ne hallja, mert esetleg neki is lehet valami megjegyezni valója az emberről. A malacka ugyanis folytatni akarja régészeti studiumát, abba vetve reménye horgonyát, hogy hátha mé;'is csak akad egy kis giliszta vagy más földi féreg a domboldalban, azonban az ember éppen arra halad, vállán a nyitó kapával és meglátja a porhanyó földből kifehéredő csontokat. — Kuss tel — suhogtatja a kapanyelet, mint a konkurrencia meg nem engedett eszközét és most már ő folytatja a csontok szétturkálását Rug egyet a kevés lapockán, szétkoppantja a kai-csontot, a tenyerére téve nézegeti a térdkalácsot mikor a másik ember átszól a kerítésen: — Arany-e szomszéd? — Fene, aki eszi, — mondja a gazda, nem őgyéb ez, mint holtembör. A holtember aztán ®z is marad mindaddig, mig tetemeit a civilizált világ hire nélkül veri az eső, süti a nap és mállasztja a szél. Magasabb sarzsi akkor lesz belőle, mikor valami becsületen kapó ember besúgja a dolgot a múzeumnak és az igazgató ur képében megszállja a tanyát a kultura réme. Azaz, hogy kezdetben nem is olyan ijesztő a rém, mert az igazgató ur huncut émber és ugy forgatja magát, hogy az ördög se nézné ki belőle, milyen rosszban tőri a fejét. Egy ital vizet kér, mint szomjas vándor, megkérdi, milyen mély a kut és, hogy él-e még annak a mestere, mert nagy kár lenne egy olyan jeles emberért, ha végkép kilépett volna a csizmából. Az adó felől is érdeklődik, az urakat is segit szidni, azt is megkérdezi, hány család van s hogy hát ez a kis Rossz-András szeretLe a medvecukrot De még azt is megteszi, hogy bemegy a házba, leül a padkára, kiveszi a hólesőből a legkisebb szittyát, rápaskol, ott ahol a Iqrjgömbölyübb és azt mondja neki, hogy »eszem a szented, de olyan vagy, mintha a száján köpött vóna ki az apád.« S mivel ebben a bókban az asszony megbecsülése is benne foglaltatik, az igazgató ur most már teljesen tökéletes embernek- Ítéltetik, megkínállatik tőrkőlypálinkával és méltónak ítéltetik arra, hogy föltekintse az egész birodalmat. Az istállótól a kutyaólig és a lucernástól a diunyeföIdisL Eközben véletlenül meglátja a holtember maradványait de világért se állna meg mellettük, csak ugy ballagóban kérdezi: — Hát ez? Tán szappanfőzés lesz? — A, dehogy, — mondja a gazda és érződik némi büszkeség a hangjában — ez egy vajz. — Vajz? — toppan meg az igazgató ur, aki most őszintén értetlen, de hamar feltalálja magát Volt maga katona? — Hát hogyne. Még pedig ténybeli. A Doberdóba. ötte vona mőg a fene, aki ültette. Az Igazgató ur most már tisztában van a dologgal. Régebben hullámnak tisztelték a holtembert a homoki népek, ha urakkal beszéltek és megakarták mutatni, hogy tudnak ők az urak nyelvén is. Ugy látszik, mióta kijárták a háborút, azóta ők is hala'dnak a korral és va jz-zá finomították a csontvázat. Már most mindegy, ha vajz. ha hullám, két hét óta harmincadikat szedjük ki a nagy partból és már a dudást is megtaláltuk kőztük. Duda ugyan nem szolgál különös ismertető jeléül, mert csak kőbaltája van., mőg kalárisa kifurott farkusszemfogakból és neki magának is olyan farkasfogai vannak, hogy ha adóbevallási ivet kellene róla kitölteni, én okvetlenül királynak irnám be — foglalkozása szerint, —. akkor még se fizetne adót az istenadta. Ellenben a napszámosaim azt mondják, hogy ez csak dudás lehetett, mert még most is ugy félregőrbiti a száját, minlha dudálna és én hitelt adok nekik. Hiszen ők is elhiszik nekeím, hogy ezek a vajzok ötezer évvel ezelőtt élték világukat ,pedig én se igen tudnék bizonyítani. De hát mért ne hinnénk egymásnak, csak ugy emberségből is? Hiszen nem vagyunk mi diplomaták. Eleinte uitvan eicv kicsit vádaskodtak tőlem, de