Délmagyarország, 1928. október (4. évfolyam, 222-247. szám)

1928-10-27 / 244. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em Telefon: 13-33.^Klndóhlvrtta], kölcsönkönyvtár és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: ">Of>. — Nyomda : 18« LIpói ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» l.li'IIIIIÜIIIIBMHIiyil 'iinilWIBHI'iilMlili'lill III SzomteM, Í928 október 27 OOS» TV. évfolyam 244. S2ám aan msm MAKÓ : Szerkesztőség és kladúhlvalol:, I rl ucca O. Telefon: 131. szám.« »«>»«» HÓDMEZŐVÁSÁKHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49- szám. « » « » « » « » « >» vára maradt és amikor ravatalt ácsoltak neki, akkor ő pompás és magas diadalkaput emelt a magyar kulturának! Ez az igazi irredenta, tisz­telt szavalók, ez a valódi kultúrfölény, tisztelt szónokok! Le a kalappal uraim! — mondotta annak idején Szontagh Gusztáv az erdélyi Jósika Miklós feltűnésekor — és mi most ugyancsak azt mondjuk, az erdélyi Helikon látogatása után, amely, nemélhetőleg, nem fog minden nyom és tanulság nélkül elmúlni a hazai lel­kekben. Mert ez az erdélyi lélek igazán al­kalmas arra, hogy példát adjon és hogy köve­tésre találjon! Ez a lélek még nem felejtette el, hogy volt egy nagy magyar demokratikus és liberális lendület, amely Wesselényieket es Kölcseyeket emelt az örök dicsőség magasába és hogy ez a demokratikus és liberális szellem az egyetlen védelem a balkáni áradat meggát­lására és visszaszorítására. Nem ártana, ha némely hazai hangadóink és tényezőink egy kissé revízió alá vennék leg­újabb jelszavaikat és nem elégednének meg azzal, hogy megtapsolják Reményik Sándorék és Áprily Lajosék zengő szavait, de magukba szállva és körülnézve a nagy világban és e kis országban, megszívelnék és megértenék azt a tanulságot, amit Erdély magyar és emberi szózata magában rejt és amely a szabad és boldog jövendő biztos zálogát hordozza. • MMM Censura a parlamentben A gázszabályrevizlós tervezet az egységes párt előtt — Kor* Idtozzálc a beszédidőt, Icl&agyásolc a naplóból és egyebe le Budapest, október 26. A MOT jelenti: Az egy­séges párt ma este értekezletet tartott, amelyen örffy Imre ismertette a házszabályrevízió-terve­zetet, amely a Ház plénumának tanácskozási szabályait alkalmazza a bizottsági tárgyalásokra is. Szabályként mondja ki azt, hogy indítványt és módosítást, hacsak nem stiláris természetű az, a Ház plénumában beadni nem lehet, hanem esak az ilktj bizottságban. A bizottságban minden kép­viselőnek joga van indítványt előterjeszteni akkor is, ha nem tagja a bizottságnak és kérheti azt is, hogy az indítványt, ha a bizottság elutasítja, ha­tározathozatal végett a Ház plénuma elé terjesz­szék. A tervezet szerint napirendi felszólalás tar­tama 5 perc, meghosszabbítás esetén 10 perc­nél hosszabb nem lehet. A tárgytól való eltérés tekintetében a tervezet az 4913. évi házszabály alapelveit veszi át. A határozati javaslat tárgyá­nak összefüggésben kell lennie a tárgyalás alatt álló üggyel. A tervezet az általános vitánál a beszéd Ideiét 1 érában állapítja meg, amely maximum további 1 órával hosszabbítható meg. A költségvetés álta­lános vitáját 10 napban állapítja meg a tervezet, az egyes felszólalások időtartamát pedig 1 órában. A tárcák általános vitájánál félórában. Az approp­riáció tárgyalásának idejét az indemnitás tárgyalá­sára előirt 4 napban állapítja meg a tervezet A gyorsírói jegyz tökből való törlés kérdésében a következőkép intézkedik: Az elnök javaslatára a Ház vita nélkül hozott határozattal elrendelheti, hogy a most is érvény­ben lévő házszabályokba ütköző felszólalások, illetve azok egyrésze, vagy az elnöki fegyelmi jogkör alkalmazását maga után vonó valamely, kifejezés a gyorsírói jegyzet kből töröltessék és a Ház naplójából kihagyassék. Az elnök köteles elrendelni, hogy a törölt felszólalások, illetve* részletek fcü'ön Jegyzőkönyvbe foglaltassanak. Az ekként törölt szöveg jogi szempontból egy tekintet alá esik a zárt ülésen elhangzott beszédekkel. A párt bizottsága a lapok tudósítóival szem­ben a bizalmas és a nyilvánosság elé nem tartozó ügyek közlésével kapcsolatban alkalmazandó in­tézkedésekre vonatkozó szakasz szövegezését füg­gőben tartotta, hasonlókép annak a szakasznak a szövegét is, melyek intézkedései azokra vonat­koznak, akik a Ház helyiségeiben »indokolatlanul zaklatják a minisztereket, vagy a képviselőket«. A pártértekezlet köszönetét fejezte ki Orffy Im­rének azért a munkáért, amelyet a tervezet össze­állításával végzett s ugy határozott, hogy a ter­vezetet érdemben a legközelebbi pártértekezlet««; tárgyalja. A SImplon-express Harmincegy halott, negyvenkét sebesült — Az express nekirohant a nagyszebeni gyorsvonatnak — A. két moz' dony porrá zúzódott (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Bukarestből jelentik: A Sim_plon.exnressz és j a nagyszebeni gyorsvonat összeütközése az | alig néhány evvel ezelőtt épült Recea állo­máson történt. Ezen az állomáson keresztező­dik a Korabia—Nagyszeben és a bukarest— orsovai vonal. A menetrend szerint a két éj­szakai gyorsvonat egyike sem áll meg az állo­máson és bár a két vonat beérkezése között néhány percnyi idő van, a két vonat egyidőben robogott be az állomásra. ugy a Simplonv mint a nagyszebeni gyors­vonat óriási sebességgel rohant egy­másba. Az összeütközést a receai állomás tisztvi­selőjének és a váltóőrnek a hanyagsága idézte elő. A berobogó vonatok egy vágányra futot­tak és az összeütközés közvetlenül az állomás előtt történt. Az összeütközés következtében mindkét vonat mozdonyaizzé~por­rá zúzódott. Pásztortűz A napokban a budapesti Zeneművészeti Fő­iskola nagy hangversenyterme zsuffolásig, sőt roskadásig megtelt lelkes közönséggel, amely a hálás szeretet minden jelével köszöntötte azo­kat az irókat és költőket, akik a dobogón, mint az elszakított Erdély szellemi követei meg­jelentek A magyar nyelv és magyar érzés, gon­dolat e nagyszerű hirdetői valóban minden felismerésre és dicséretre érdemesek. Tiz esz­tendő óta lelkesen és lankadatlanul élesztik a pásztortüzeket és nem hagyják őket kialudni. Virrasztanak és énekelnek az éjszakában, bi­zakodva és önzetlenül, ők nem hagyták el az őrhelyet, ők nem engedtek az erőszaknak, ők egy ősi és szent jogon őrzik az örökséget, a legnagyobb kincset, a legdrágább birtokot, a magyar művelődés ezeréves hagyományát, amely apáról fiúra száll. Az igrickészséget tar­togatják, a hegedőt szorongatják, a tárogatót ajnározzák, az édes honi nyelvet ápolják min­denféle idegenség és ellenség közepette. ők nem feledik és nem engedik feledésbe menni, hogy kincses Kolozsvár igazságos Má­tyás királyunk bölcsőijét ringatta, akinek alak­ját a most huszonötéve elköltözött Fadrusz János zsenije öltöztette múlhatatlan ércbe, ők nem feledik és nem engedik feledésbe menni, hogy Marosvásárhelyen a két Bolyai halha­tatlan lángelméje világított az emberi tudás homályába olthatatlah ragyogással, ők nem feledik és nem engedik feledésbe mennj, hogy Nagyváradon Ady Endre és társai forradalmas magyar géniusza adott uj szint és uj hangot a modern költészetnek, ők nem feledik és nem engedik feledésbe menni, hogy Erdély or­szággyűlése először proklamálta Európában a vallás és a gondolat szabadságát, a párisi Bertalan éjszakája előtt, hogy Erdély adta ne­künk Dávid Ferencet^ Apácai Cserig Körösi Csornát, Kemény Zsigmondot és Gyulai Pált, hogy Erdély századokon keresztül a szabadság, a műveltség, a magyarság és emberség klasz­szikus földje, áldott hazája volt. ők nem fe­ledik és nem engedik feledésbe menni, hogy Petőfi Sándor ezen a tájon dicsőült meg, örökre megszentelve ismeretlen sírjával e rö­göket. Erdély költői és irói akkor érkeztek éppen Budapestre, amikor a Hírig Simon fővárosi csapatai éppen fegyverszünetet kötöttek a hi­vatalos hatalommal. Milyen érzéssel fogadhat­ták a legújabb hadi tudósításokat a csonka ország vidéki egyetemeiről ők, akik a nagy­váradi Cusa Simonok atrocitásait még nem fe­lejtették el és akik tíz esztendeje szívvel-lé­lekkel, minden tehetségükkel és tudásukkal dolgoznak és küzdenek valamiért, amelyre min­dig gondolnak és amelyről sohase beszélnek? Mélyen meghatva és megrendülve, pirulva és szégyenkezve lehet csak föltekinteni rájuk, dicső és nemes testvéreinkre, hős és szent kortársainkra, ezekre .az áldott bajtársakra, akik a magány és árvaság reménytelennek tetsző állomásain éjjel-nappal szövik az ide­genségben a magyar végzet, a magyar jövő Penelope-vásznát, virrasztanak és imádkoznak és nem kérnek és nem kapnak más jutalmat, mint a lelkük nyugalmát, a jól végzett munka boldogító és bátorító öntudatát. Micsoda megrendítő szépség és igazság van abban, hogy ime, Erdély, elszakítva és el­nyomvaY a magyar érzés, a magyar gondolat,_ a magyar nyelv cs magyar művészet erős és dus A kereszteződő két vonal nagy kanyarulattal halad az állomás felé, úgyhogy a két vonat mozdonyvezetője nem vette észre egymást. A pályatest mindkét vonalon erősen lejt es A Simplon-expressznek postakocsija, buka­rest—-párisi hálókocsija sinylették meg legjob­ban a rettenetes karambolt, a nagyszebeni posta-, csomag- és az első személyszállító ko­csija sérültek meg legjobban. Ez a kocsi egy harmadik osztályú személykocsi volt, amelypn

Next

/
Thumbnails
Contents