Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-11 / 204. szám

Kedd, 1928 szeptember 11 SZEGED: SzerkeazlOlég : Somogyi ncca 2C.Lem Telefon: 13-33.^Klodóhlvolol, kOIctOnkOnyvtAr é* Jegylrodo : Aradi €>€>0 ucca ». Telefon: 300. ^ Nyomda: L»w __ - . . . . upöi ncca i9. Telefon > (6-34. «»«»•<» IV. évfolyam ¿04. szam •••••BBBBaBBBBHmMBBBMMMBaMBBmM^ MAKO: Szerke»ztft*«g «a kiadóhivatal: Urt ucca O. Telefon: 131. IzAm.« » « » «» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzeiketzlOtég e» kiadóhivatal s AndróMy ucca 26. Telefon: -49- tzóm. « •» « >» « » «» « » ElOOceMtl Ara havonta 3-20 vidéken es a MvArotban 3-ÖO. kUlimdtia 6-40 peng«. Egyes ízóm 16, vaiOr- es Ünnepnap 24 fillér. Gömbösnek Igaza van Gömbös Gyulának néhányadmagával való belépése az egységes pártba nem országos ügy, hanem magánügy. Magánügye Gömbös Gyulá­nak és az egységes pártnak. Hogy tagja-e a fajvédők hadseregteíen vezére az abszolút többség pártjának, vagy nem, az az ország­nak egészen közömbös. A mostani belépés­kor az egységes párt is, Gömbös Gyula is szük­ségesnek tartották kommünikében bejelenteni az egybekelést a nyilvánosságnak. A nyilvá­nosság köteles az udvariasságot udvariasság­gal viszonozni. Minden jót kívánunk az uj párnak, amely évek óta tartó, ország-világ előtt ismert s az érdekeltek állal se nagyon tagadott szerelmi viszonyát most ünnepélyesen bejelentett házassággal törvényesítette. Magában véve az se tarthatna számot külö­nösebb érdeklődésre, hogy az úgynevezett faj­védő vezér mint a honvédelem államtitkárja bekerül a kormányba. Az indokolás firtatásá­nak nem sok értelme volna, mert se Bethlen Istvántól, se Gömbös Gyulától nem igen lehet választ várni arra a kérdésre, hogy melyikük­nek volt szüksége a másikra. A legitimisták eleget kérdezték már, de csak maguk voltak kénytelenek felelni a saját kérdésükre. A fe­leletüknek az a lényege, hogy a Gömbös Gyula honvédelmi államtitkárságára — az eljövetidő­nek van szüksége. A magunk ré­széről nem hiszünk ebben a romantikus feltevésben. Gömbös Gyulának ugyan elég szép romantika van a háta mögött 1919 óta, de Bethlen István igen száraz értelmű államférfi s nem valószinü, hogy Gömbös Gyulával akar­ná kikiáltatni a télen a Duna jegén a fen­séges ur királyságát. Van ennél hihetőbb fel­tevés is. Bethlen Istvánt régi szívélyes vi­szony fűzi Gömbös Gyulához, aki a maga módján már őelőtte kísérletezett Magyaror­szág pacifikálásával. Aztán a barátságon kí­vül hálát is érezhet a miniszterelnök az úgy­nevezett faj védelem vezére iránt, aki mint vezérkari főnök intézte az ő választásait. S ha éppen Gömbös Gyulában fedezte fel azokat az államférfiúi képességeket, amikre az országnak mostani bajaiban legnagyobb szüksége van, egyenesen kötelessége volt neki helyet és hatalmat adni az ország tanácsában. I;bhen igazán nincs semmi, legfeljebb az a feltűnő, hogy csak államtitkárt csinált belőle. Hogy kik mondják ugy'? Nem azokra a Westruktiv hangokra gondolunk, amelyek oly­kor kamarillát szoktak emlegetni a sajtóban és parlamentben. Ilyen réveteg beszédekre semmi szükség akkor, mikor Gömbös Gyula maga beszél. Hivatalosan közzétett nyilatko­zatában maga bevallja, hogy a fajvédő pártra azért nincs többé szükség, mert a fajvédő politika kormánypolitikává lett s nagyrész­lien. már meg is valósult. Ez nyílt és férfias beszéd s minden bizonnyal nyilván nem is alaptalan. Igaz, föl lehetne tenni azt is, hogy ez csak aféle nyilatkozat, amit párt­vezérek akkor szoktak tenni, mikor polfár­dulást csinálnak és multjuk megtagadását szé­pítgetik pártjuk előtt. De hát melyik az a | párt, amelyik előtt Gömbös Gyúlásiak Mosa­kodnia kellene? A fajvédő vezér tábora két­három emberből áll a parlamentben, igaz, hogy ezek közt olyan nagynevű politikus is van, mint Héjjas Iván, — és pár ezer emberből áll az országban. Mert ha roppant tömegekből állna, akkor nem két-három ember képviselné jaz ország házában, tekintve azt, hogy, a vá­lasztások most is olyan tiszták voltak, mint­ha Gömbös Gyula vezette volna őket. Amikor tehát Gömbös Gyula bejelenti az országnak, hogy azért lép be nyugodt lelki­ismerettel az egységes pártba, mert a kor­mány eddig is a fajvédők politikai elgondo­lásait realizálta, akkor ő nem a nem létező pártját akarja megnyugtatni, hanem az or­szág előtt akarja igazolni, hogy neki joga van beülni a kormányba, amely eddig is az ő po­litikájának utmutatásai szerint vezette az or­szágot. íme, a kiváló politikus ha­talomrajutásának máris meg van az első eredménye: közös nevezőre hozta magát, a kormányt és az országot abban a meggyőző­désben, hogy minden szemfényvesztés elle­nére ma a faj védelem uralkodik Magyar­országon Most már csak az van hátra, hogy az összes nemzeti erők e jegyben való egységesítésének szükségességét a fajvédő államtitkár vezércik­kekben is kifejtse a pesti destruktív lapokban. Gömbös Kinevezése miatt báró Kray István Kilépett asz egységes pártból „A szabaákirályválasxtók vesére lelt államtitkár** Budapest, szeptember 10. A Budapesti firt sttö jelenti: Báró Kray István országgyűlési képviselő ma levelet intézett gróf Bethlen István minisz­terelnökhöz és Almássy Lászlóhoz, az egységes párt ügyvezető elnökéhez jelentve, hogy Gömbös Gyulának államtitkárrá kineveztetése miatt a ke­resztény kisgazda földmives és polgári párt köte­lékéből kilép Ugyanilyen nyilt levelet intézett választóihoz is, a zalaegerszegi kerület községeihez, melyben a következőket mondja: »Bethlen István gróf és kormánya hazánk újra­építése körül nézetem szerint nagy érdemeket szer­zett. helyreállította a forradalmak által feldúlt jogrendet, újból megteremtette az országban a társadalmi békét rendbehozta a lerongyolt köz­intézményeket. biztosította az államháztartás egyen­súlyát és pénzünk állandó értékét s midamellett nagyszabású kulturális és szociális tevékenységet fejtett ki. De külpolitikai téren is jelentős sike­reket ért el. Közjogi téren pedig az úgynevezett királykérdés kikapcsolásával olyan helyzetet teremtett, amely az adott viszonyok mellett leginkább volt alkal­mas arTa. hogy e téren is relatív nyugalmat biz­tosítson az országnak és kiküszöbölje a különböző felfogások közt fennálló ellentétek által előidézett politikai harcokat Eme kézzelfogható eredmények hatása alatt leg­jobb meggyőződésemet követve, csatlakoztam én is az egységes párthoz és azóta szívvel-lélekkel hiven támogattam Bethlen István gróf kormányát és politikáját. Mindazonáltal a választások alkalmá­val elmondott képviselői programbeszédemben nyiltan kifejtettem közjogi felfogásomat, mely sze­rint az alkotmányos Jogfolytonosság alapján állok. A kormányzó ur őfőméltósága a kormány elő­terjesztésére Gömbös Gyula országgyűlési képvi­selőt a honvédelmi tárca politikai államtitkárává nevezte ki s erael a kinevezéssel, a szabadkirály­választó irányzat vezére, akinek boldogult IV. Ká­roly királyunk utolsó visszatérése alkalmával tanú­sított magatartása a jogfolytonosság hiveit mélyen elkeserítette, igen fontos közjogi és egyben hatalmi álláshoz is jutott. Ezek után lelkiismeretemmel nem tarthatom ösz­szeegyeztetfietönefe a.t, hogy továbbra is az egy­séges párt tagja maradjak, bár kijelentem, hogy az ország talpraállitása érdekében kifejtendő te­vékenységében Bethlen István gróf kormányát mint eddig, ugy ezentúl is hiven támogatni fogom.« Borzalmas vasúti katasztrófa A Prága—budapesti gyorsvonat belerohant egy terep­vonatba - A mozdonyok egymásba fúródtak, a kocsik magasba emelkedtek Tizenhét halott, negyven sebesült jesen egymásba fúródott az első és második sze­' mély kocsi, úgyhogy az első kocsiból csak fa- és vasdarabok szörnyű romhalmaza maradt, (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Prágából jelentik: A Lundenbnrg közelé­ben fekvő Saitz állomáson ma délután félfc? t ikor borzalmas vasúti szerencsétlenség történt, amelynek az eddigi jelentések szerint 17 halottja és rengeteg sebesültje vafi. A katasztrófa a prága—lundenburg—budapesti gyorsvonatot érte. amely egy óra harmincegy perc­kor robogott keresztül az állomáson és hibás váltóállítás következtében téves vá­gányra futva 55 kitómétcrcs gyorsasággal belerohant az állomáson veszteglő teher ­vonatba. Az összeütközés hatása borzalmas volt. A kit mozdony teljesen egymásba furódotl, a két szer­kocsi három-néftr méfer «umc* torlódott Jel­tie teljesen összetört a második személykocsi is. Súlyosan megsérült és felborult a harmadik sze­mélykocsi, mig a gyorsvonat többi kocsijának va­lamennyi ablaka betörött és az utolsó kocsik a sínekből is kiugrottak. Az utasok többnyire osztrá­kok és magyarok voltak, akik megtöltötték az összes kocsikat. Az összeütközést dermesztő pánik kö> t e és hosszú peroek teltek el, amig a vonat épen maradt utasai és az állomás személyzete a men­tést megkezdették. A szétrombolt kocsik rettenetes képet mutattak, a gerendák és deszkák törmelékei közül kétségbe-

Next

/
Thumbnails
Contents