Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-08 / 203. szám

SZEGED: Szerkeszlfltéo: Somogyi ucca 22. L cm Telefon: 13-33.^Kladóhtvatol, hölcJönkönyvlAr éí Jegyiroda: Aradi ncca S. Telefon: 306. ^ Nyomda: Löw Upöt ncca 19. Telefon ' 10-34. «»«ti»«» Szombat, 1928 szeptember 8 IV. évfolyam 203. $zám MAKO : 9cerketz<e»6« éa lüadúhlvalal : (Jrl ucca ö. Telefon: 131. tzdm.« » « >» « » BÖDMEZOVÁSÁRHELY : Sicrk CMlOtCg é* kiadúhlvalol: Andíhlty ucca 23. Telefon : 49. izAm. « •» « » « » « » « » ElOllxetetl Ara íiaronln 3-20 vidéken ét a MvAroiban 3-GO uUlinidHn Ö-ЧО pengd. Egye» M6m 16, valAr- 6* Ünnepnap 24 fillér. Л s&ászessziendös jövendőmondó Bármilyen triviálisan hangzik is ez a népies fcalendáriumi kifejezés, most a szónak legnemesebb értelmében ráillik arra a szent öregre, aki éppen száz év előtt, 1828 szeptember 9-én (az ónaptár szerint augusztus 28-án) született Jasznaja Polyanán. Mert ez a százesztendős halhatatlan valóban jövendőt mondott és jóval a nagy háború előtt, sőt még e század kezdete előtt megcsinálta az európai civilizáció és kultura prognózisát, amelynek diagnózisát utána és az özönviz után Oswald Spenglernek nem volt nehéz megállapítani. Leo Nikolajevics Tolsztoj grófnak született, katonának nevelték, irónak indutl és mint apostol végezte. Hatalmas élet, diadalmas élet, ez a gróftól lett muzsik valóban örökkévaló példáját mutatja Goethe mondásának: »Der wesenhafte Mensch lebt in Symbolen.« Ez az élei attól kezdve, hogy a maga öntudatára ébred, állandó és lankadatlan küzdelem az igazságért, a bibliai Jákob viaskodása az angyallal. Mi az igazság? — ez az evangéliumi kérdés kisért egyre visszatérve Tolsztoj lelkében és erre a kérdésre akar megnyugtató — nem csupán magát, de az egész világot megnyugtató — választ adni Tolsztoj élete. Senki olyan mélyen ós fájdalmasan nem látta az európai világrend és világnézet hazugságait és ellenmondásait, tévedéseit és bűneit és senki olyan világosan és bátran nem kiáltotta ki azokat, mint ez az orosz zseni. Nem hallgathatok tovább: ez is az ő jeligéje és az őszinteség, amellyel szól, a nyilvános gyónás megrendítő szépségét kölcsönzi szavainak. Tulajdonképpen művésznek indult, mint •nagy elődei és társai, Puskin, Gogol, Goncsarov, Dosztojevszkij és Turgenyev. Az embert és a világot nézte és ábrázolta olyan erővel és gazdagsággal, amely csak a legnagyobb teremtő művészek kiváltsága. Első nagyszerű és egész munkássága során legjelentékenyebb alkotása, a Háború és béke a szó klasszikus jelentésében vett világkép, amely Napóleontól az orosz jobbágyig egy korszak teljességét tükrözi, csakugyan mozgó tükör az országúton, még pedig azon az országúton, amelyen a világtörténelem egyik legvégzetesebb és legdöntőbb serege menetel sorsa elé A nagy regény ez, amelynél finomabbat és érdekesebbet, formásabbat és kellemesebbet adhatott a napnyugati irodalom, de hatalmasabbat nem, poha. Aki igy látta az embert és a sorsot, az nem maradhatott meg a szemléletnél. Annak kiáltani kellett, mint Keresztelő Szent Jánosnak a pusztában. Minden nagyorosz lelke mélyén egy vallásos fanatikus szelleme lobog, Nagy Péter cártól Lenin diktátorig. Az orosz költő orosz próféta. De Tolsztojban ezt a szent tüzet valami különösen mély és mindhalálig tartó szenvedély lobogtatta. Még egész sorát alkotja meg a világirodalom történetében is a legelső helyre számot tartó költői müveinek (elég csak a Iíarenin Annára, az Iljics Iván halálára, a Kreulzer szonátára és a Föltámadásra emlékezni), de a mult század hetvenes éveitől kezdve szinte évről-évre jobban előtérbe nyomul Tolsztoj apostoli és prófétai küldetése, amely az asztapovói állomás halálos ágyán a megdicsőülés fényét árasztja az aggastyán homlokára, aki e két szóval hagyja pl A siralom voliLy.ét; Eaibexek millióit Igen ez a nagy munkás, ez a jó bajtárs, ez a hü testvér mindig az emberek millióira gondolt, nekik beszélt, értük dolgozott és miattuk szenvedett. ö se volt tökéletes ember, ő is ember volt, nagy erényekkel és hibákkal, de tökéletességre törekedett. És meg akarta váltani embertársait is a nyomortól, a bűntől, a szolgaságtól és a kárhozattól. Mert a világ akkori rendjét őrültségnek találta. És ezt meg is mondotta a világ akkori urainak. Tolsztoj szerint a legszentebb és legtisztább érzéseket, a vallásosságot és a hazafiságot egyaránt meghamisítják a hatalom érdekében és az evangélium igazsága helyébe a Mammon hazugságait állítják. Tolsztoj kíméletlen kézzel tépte le az állami és egyházi, társadalmi és művészeti élet cafrangjait, nem ismert más tekintélyt, mint a lelkiismerete szózatát. Igaz, hogy ő maga ugy érezte és — ma már látni lehet — emberek milliói ugy érezték vele, hogy az ő lelkiismerete az Emberiség lelkiismerete és ha ő megszólal, milliók beszélnek. Ez a zseni joga és kötelessége volt és ezzel együtt járt a zseni kálváriája és glóriája. Ma már tisztán áll előttünk jelentősége, amely őt a világ díszévé teszi, az emberiség egyik legnagyobb hősévé és szentjévé. Jasznaja Polgana, ahol száz éve született és ahol örök álmát alussza, magyarul annyit jelent: világos tisztás. Igen, Tolsztoj élete és müve világos tisztás a barbár babonák rengeteg őserdejében, amely még mindig körülvesz bennünket. Tolsztoj, a százesztendős jövendőmondó, aki a szeretet országát jósolja, az erőszak és vér nélkül való szellemi forradalom vezére, ö a valódi kereszténység, az evangéliumi tanítás uj és bátor hirdetője, a munka vallásának proklamálója, a jövendő áldott magvetője. Egyik könyvében, amelynek cime Mindennapra és amely a modern ember vigasztaló és javitó breviáriuma akar lenni, igazi lelki ol vasjnány, ezt olvassuk egy helyen: A magyar író, Tömörkény István beszéli... (Itt egy Tömörkény idézet következik az öreg nazarénus negyvennyolcas honvédról.) A magyar Moszkvából ezért külön is hálás és meghatott üdvözletünket küldjük a százesztendős Leo Nikolajevicsnek, a világos tisztás álmodójának. Meggyilkolták Zogu király ellenfelét Lus Prêta hivei vérbosszút esküdtek (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Tiranából jelentik: Zogu király egyik legnagyobb ellenfelét, Lus Prêtât meggyilkolták Lus Prêta az északi albánok legtekintélyesebb vezére volt és hivei a gyilkosságért vérboszszut esküdtek• Zogu annyira fél a merényletektől, hogy már palotája ablakén sem mer kinézni• Fegyelmit indítanak azon ügyvédek ellen, akik összeköttetésbe lépnek a telekkönyvi magánirodával A budapesti ügyvédi Kamara energikus határozatai (Budapesti tudósítónk telefonjele,.Use.) Az ügyvédi kamara ma választmányi ülést tartott, amelyen a holnapi közgyűlés anyagát készítették elő. A választmányi ülés egyhangúan visszautasítóIta az ügyvédi díjszabásra vonatkozó tervezetet, valamint a naptárak fcer- ! jesztésére vonatkozó rendeletet, amelyben a ' sajtószabadság megsértését látja. A jövedéki rendelet ügyében a választmány nem foglal állást mindaddig, amig a pénzügyminiszter által ígért uj rendelkezések meg nem jelennek. A telekkönyvi magánirodával szemben a választmány a bojkottot mondotta ki, hangsúlyozva, hogy jegyeimit rendelnek el az ellen az ügyvéd ellen, aki a telekkönyvi magánirodával összeköttetésbe lép. Altalános leszerelést követelt a német kancellár a Népszövetség előtt Müller Hermann beszéde Genfben (Budapesti tudósítónk telefon jele a. tése.) Genfből jelentik: A Népszövetség délutáni ülésének első szónoka Mfllta- Hermann német birodalmi kancellár volt. A kancellár felszólalásában rámutatott arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakulása szempoptjátjól csajt egy törvény jöhet számításba: a békés megegyezés 6s • békés kiegyenlítés törvény®. Ebből a szemszögből nézve a dolgokat, a Kelíogg-paktum aláírása minden tekintetben örvendetes esemény. A leszerelés kérdésével kapcsolatban a kancellár sajnálattal állapította meg, hogy a hosszadalmas genfi tárgyalásod ebben a kérdésben mindig sikertelenek maradtak. Németország a leszerelés végrehajtásával egőaaea mákzrftlí teljceitaiéayt vésse tt, mégis látnia kell, hogy bizonyos külföldi hatalmak részéről állandóan a legsúlyosabb gyanúsításokkal és szemrehányásokkal halmozzák el.- Egyszer már teljesíteni keli a szerződésben foglalt ifiéreleket és Németország leszerelését most már ! általános lesxerclé.«nek kell követni. Az most máinem számit, hogy a fegyverkezések korlátozásánál, .vagy pedig a tényleges leszereléssel kezdjék-e meg. Mindenki tudja miről van szó és a Népszövetséguek nem szabad ebben a kérdésben csődöt mondania. Azzal a felszólítással fordult a közgyűléshez, hogy a Népszövetség döntsön már vég-e az első leszerelési konferencia összehívásának időpontja ii gvében. A knrmáiuanlniak masl mác tatásai keU,