Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-08 / 203. szám

DÉLMAGYATÍOTÍS7 K)28 szeptember melyik utón haladnak tovább. A két lehetséges ut közül válasszák tehát azt az utat, amely az emberiség kulturája felé vezet. Ez a politika a sző szoros értelmében vett reálpolitika. A kancellár beszédét a közgyűlés tagjai és a karzat tapssal fogadták. Népszövetségi körökben mindenki rendkívül ügyesnek és elasztikusnak mondja. Egyik francia politikus újságírók előtt csak annyit mondott a kanoellár beszédéről, hogy túlságosan világos. Az ügyész 30 évi fegyházat kért Zaniboni rokonaira (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) j nibonira és nagynénjére, Virginia Caporonira Bolognából jelentik : Az államügyész a mai lár. I 30 évi fegyházat szabjanak ki, míg a merénylő gyaláson azt indítványozta, hogy Mornolo Za- | öcsére 29 évet, 7 hónapot és 20 napot; Megjeleni Wekerle és Gömbös kinevezése Bud János: közgazdasági miniszter, Szabóky államtitkár előlépett (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Hivatalosan jelentik, hogy a Budap?<ti Közlöny szombat reggeli száma közli a miniszterváltozásokról szóló kormányzói kéziratokat Az első kéziratban a kormányzó felmenti Bud Jánost a pénzügyminiszteri állásból és helyette »az ország gazdasági politikájának egységes irányítására tárcnnétküU közgazdasági miniszterré« ne- ' vezi ki. Másik kézjrat tartalmazza dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszteri kinevezését. A kormányzó Búdhoz irt kéziratában »elévülhetetlen érdemeiért« újonnan teljes elismerését fejezi ki. Háromsoros kézirat közli, hogy a kormányzó Gömbös Gvulát nevezte kl honvédelmi államtitkárrá A kéziratok sorát Szabóky Alajos pénzügyminiszteri államtitkárhoz intézett levél zárja be, amely ben a kormányzó az államtitkárnak a II. fizotésl osztály fellegét adományozza. Ez utóbbi kéziratnak az az előzménye, hogy Szabóky, aki állandóan Bud János mellett működött, miniszterének átköltözése miatt bejelentette lemondását- Az uj pénzügyminiszter, valamint a többi miniszterek azonban határozottan ragasZkodt k »z államtitkár' hoz, mire Szabóky elhatározását megmásította és állásában megmaradt Tizenötödikén nyit a színház A szlnttgyl bizottság szezonnyitó ülésén Tarnay igazgató bejelentene, hogy sikerült Makót megszerezni nyári állomásnak — Mi lesz a kamara színházzal? (A Délmagyarország munkatársától.) A szinögyt bizottság csendben és titokban tartotta meg pénteken délután dr. Gaál Endre elnökletével szezonnyitó ülését, amelyen az elnökön klvQI megjelent dr Pálfy József tanácsnok-Intendáns, Tarnay Ernő igazgató, Csengery János, Dobay Gyula, Buócz Károly, Rózsa Béla, Tóth Imre és Wimmer Fülöp. Az ülés lefolyáséról a következőket sikerült megtudnunk: A megnyitás után dr. Pálfy József bejelentette, hogy a színház tizenötödikén nyit kaput Az ember lragédiáfá-ya\ Elmondotta Pálfy tanácsnok, hogy a polgármester intézkedésére dr. Gaál Endre nyugalmazott kulturszenátor továbbra is betölti a bizottsáp elnöki tisztségét, mivel a szabályrendelet erre módot nyújt. A bizottság ezt a bejelentést örömmel vette tudomásul. Pálfy József ezután ismertelte a szinház bérletek kötésére indított akció eredményét. Elmondotta, hogy az eredmény a várakozáson felüti, eddig is száz százalékkal több a bér>6k száma, mint a mutt évben. Bejelentette, hogy sikerült Makót megszerezni a szinház nyári állomásául. A megállapodás értelmében a társulat auqusztus elsejétől szeptember tizenötödikéig, tehát hat hétig látszik a makói színházban. Beszélt Pálfy a kamaraszínház tervéről is és elmondotta, hogy a tárgyalások meglehetősen előrehaladott stádiumban vannak, lehetséges, hogy a Széchenyi Mozi épületét sikerül erre mmmmmmmmmmmmtm a célra kibérelni, abban az ssetben azonban, ha építkezéssel meglehet oldani a kérdést, minden a költség nagyságától függ, akkor a kamaraszínház megalakításának nincsen akadálva. A szinügyi bizottság ezeket a beielentáseket tudomásul vette, majd Tarnay Ernő szólalt fel. Megköszönte a bizottság mult évi támogatását és az u{ szezonra is támogatást kért. Bemutatta a társulat névsorát, majd a szinház müsortervezetét Ismertette, amely szerint szeptemberben a következő darabokat adják elő: Az ember tragédiája, Mágnás Míske, Húsvéti vakáció, Szibéria, Mersz-e Mari. Októberben előadják Aidát, Eva grólnőt, Salomét, a Ktrályfogást, a Házibarátot, n Régi nyárt, a Vadkacsát. Októberben megtartja a szinház a Dankó-ünnepélyt is. A bizottság egyik tagjának indítványára utasította a bizottság a szinház vezetőségét az előadások pontos megkezdésére és arra is, hogy az előadások megkezdése után, az elkésetten érkezőket ne engeaiék be a néző' térre és ehez a rendőrség közreműködését is kérfe a színház. Súlyos motorkerékpár balesel a dorozsmai országúton (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken délután hat órakor a dorozsmai országúton könnyen végzetessé is válható baleset történt, Beke Dezső autókereskedő motorkerékpárjával kirándulást tervezeit Dorozsmára. Dorozsma előtt néhány kilóméterre a motorkerékpár hátsó kereke defektet kapott, aminek következtében a nyolcvankilóméteres sebességgel haladó motorkerékpár fel« borult és a levegőben megfordult. A baleset következtében Beke Dezső karján és két lábán súlyos sérüléseket szenvedett A helyszínre kihívott mentők a súlyosan megsérült motorkerékpárost a közkórházba szállítottták, ahol sérüléseit bekötözték és lakására szállították. Urldlval wiSt» FöSdes Izsó Kárász u. 7. ZiS&L, A Délmagyarországot, Szeged egyetlen liberális napilapját támogatja, aki nyomtatványszükségletét a Délmagyarország-nyomdában (Lffw Lipótuecn 19.) szerzi be. Telefon IS—34. Csikaló*) írta: Móra Ferenc. Csikaló Thököly Imrének, a dicsőséges kuruc királynak az udvari muzsikása volt Az irás csak annyit jegyzett föl róla, hogy együtt ette a fejedelemmel a bujdosók kenyerét s el nemm maradt tőle haláláig. Szegedi öreg mesemondók azonban többet is tudnak Thököly prímásáról, akinek híre-neve máig fönmaradt a szegedi cigánysoron. Mert szegedi cigány volt Csikaló, art beszéli róla az aranyszájú monda és szép békességben éldegélt kidőlt-bedőlt viskójában a Latorján ucca végén. Igen jámbor ember volt. világéletében nem hadakozott mással, csak a szúnyogokkal. Azokkal is csak akkor, mikor esténként nagy rajokban fölgomolyogtak a tiszai nádasokból. Akkor is csak ugy, hogy mikor elunta a zenebonájukat, akkor "lövette a hegedűjét — No nézzsük. melyikünké a sebb muzsika, — búzta végig a lószőrt a juhbélen. Mire harmadszor húzta végig, akkorra már hetedhét ház ellen zümmögtek a szúnyogok. Arra «ztán Csikaló sietett letenni a hegedűt. — Tudtam, hogy ettül kihull a fogatok, — vigyorgott utánuk a szunyog-muzsikásoknak s visz szahemperedett a szép bodorlevelü papsajtok közé. Tudta a jámbor maga is, hogy nem hegedűre *) Az irónak a budapesti Egyetemi nyomda kiadátiában inogjülonő sajtó alatt levő »Történelmi Olvasókönyvéiből. termett, azért nem is sokat nyeggette a száraz fát. Egész nap ott sütkérezett a fűben; ha megéhezett, leszaladt a Tiszára cigányhalért, annyi volt még abban akkor a hal. hogy kalappal lehetett fogni. — Jobb állni, mint járni, jobb ülni, mint állni, jobb feküdni, mint ülni — ez volt a mentsége, ha szemére hányták a tutyi-mutyiságát. — Ne félesetek engem, lesek én még olyan nagy ur, hogy a fót is bársonybal les a nadrágomon. Ezért aztán annyit incselkedtek vele az atyfafiai, hogy egyszer kapta magát Csikaló, hónaalá szorította a hegedűjét és ugy hátat fordított a Latorján uccának, hogy még csak a kapufélfától se búcsúzott el. Hetekig, havakig bolygott a világban, míg egyszer valahol a Tiszaháton portyázó kuruookkal akadt össze. Nagyon megtetszettek neki a zöld atillás. sárga csizmás nyalka leventék, azok is kedvüket találták a figurás cigányban, vitték is mindjárt a táborba a fejedelem elé. Csikalónak egyszerre tüzelni kezdte a félsz-láng a bokáját, ahogy a hatalmas kuruc királyt meglátta. Az pedig nevetve ütött a vállára a reszkető cigánynak: — Hol termettéi, te rezgő nyárfái — Saladjváron sülettem, naccságos fejedelem, — pislogott sebesen Csikaló. — Hát aztán mi szándékban jársz itt? — kaoagott Thököly. — Be akarok állni kurucsnak — kezdett bátorodni Csikaló. — Ugy érzsem, engem az Isten is katonának teremtett. — No majd megválik, fiam, — mondja barátságosan a fejedelem s kiadta a parancsot, hogy ültessék lóra a cigányt. — Jaj, én csak gyalog kurucs seretnék lenni — jajveszékelt Csikaló. — Nem barátkozsok olyan állattal, amelyik elül harap, hátul rug. A fejedelem egyre jobban megkedvelte a cigányt Azt mondta neki, muzsikáljon egyet. — Jaj, akkor inkább lóra ilek, — gondolta Csikaló, de azért engedelmesen előkapta a hegedűt és elkezdte ríkatni. De alig fogott bele, a fejedelem megint elnevette magát, de most már boszszusan. — Hát akkor inkább csak gyalog kuruc légy, Csikaló. Hanem ha még egyszer ijesztgetni próbálsz a hegedűddel, akkor tehuzatom rólad a zöld atillát Csikaló állt. mint a cövek, de a szivébe hirtelen beleütött a fájás. És mikor egy óra mulVa deli kuruc leventének öltözve a ládája fenekére rejtette a hegedűjét, ugy kopogott rajta a könnye, mint a záporeső. — Hej, hegedű, hegedű, akit eddig meg nem becsültelek. vagy veslek én téged többet a két kezsembe, vagy se! Bizony többet vette pedig, mint azelőttt. Derék vitéz lett belőle, a lóval is megbarátkozott, a kardot is tudta forgatni, de mentül jobban beletanult a katonaéletbe, annál jobban fájt a szive a hegedűjéért De azért beletelt vagy félesztendő;, míg elő merte venni. Szép holdas éjszaka volt, valahol a Vág mentén táboroztak, tücsökszót hozott a szél a rónák fe. lül a fülemülék csattogtak a cseriét bogán, mi*;