Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-28 / 219. szám

WEtfWT^fflEHIXi? — A' Magyar Hét a minisztériumok és minÖen más hatóság részéről a legmesszebbmenő támogatásban részesül. A sajtóra vár az a hivatás, hogy állandóan ébren tartsa ezt a gondolatot. Kérem tehát önöket, karolják fel magyar szívvel ezt az eszmét, amely a magyar ipari cikkek, a magyar mezőgazdasági termékek terjesztésének nagy gondolatát igyekszik diadalra vinni. A miniszter beszédére Márkus Miksa válaszolt, meleg szavakban ígérte meg a sajtó csatlakozását a mozgalomhoz. Beszéde után ismét Herraann miniszter szólalt fel, hangoztatva, hogy Márkus Miksa beszéde megerősítette abba a hitben, hogy helyesen járt el, amikor az újságírók elé jött. Minden magyar embernek — fejezte be beszédét r- minden fillér kiadásakar arra kell gondolnia,.hogy a pénzéért magyar árut vásároljon. A Graf Zeppelin pénteken Bécs főié repül (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Friedrichshafenből ma távirat érkezett Bécsbe, amely szerint a Gráf Zeppelin pénteken Bécsbe érkezik. A léghajó valószínűleg reggel 8 órakor startol Friedrichshafenből és déli 12 és 1 óra kőzött érkezik Bécsbe. A Gráf Zeppelin néhány kört fog leírni a város felett és azután visszatér Fri«dr}chshafenbe. A szegedi kisiparosok megalakítják a szegedi iparospártot Nincs még egy osztály, amely annyi üldözésnek volna kiiéve, mint az Iparososztály — mondották az alakulást kimondó megbeszélésén (A Délmagyarország munkatársától.) A tűrhetetlen gazdasági helyzet komoly megmozdulásra késztette azokat a kisiparos vezetőket, akik előtt semmi egyéb cél nem lebeg, minthogy minden erővel az iparosság jobb sorsáért küzdjenek. A terv nem uj. Hosszú hónapok óta érlelődik az már Szeged komoly kisiparosságában, hogy érdekeik megvédése érdekében pártba kell tömörülniük, olyan pártba, amely kizárólag az iparosok jól felfogott érdekeit tartja szem előtt, amelyben helye van mindenkinek, aki kisiparos és aki érzi az egyre nyomasztóbbá váló megélhetés minden gondját, baját. A szegedi iparospárt megalakulása a csütörtökön este tartott megbeszélés után máris biztosnak látszik. Komoly tényezők hangoztatták a párt megalakításának szükségességét és egybehangzó volt az a kívánság, hogy mielőbb meg kell alakítani a szegedi iparospártot. Az a bizottság, amely az előkészítés munkálatait végzi, már _ a legrövidebb időn belül kész prog\ rammal lép a nyilvánosság elé. •Gombos István .elnöki megnyitójában kifejtette, hogy miért van szükség az iparospárt megalakítására. Berg János azt Hangoztatta, hogy ennek a párinak magáévá kell tennie minden iparos baját és sérelmét, amiből annyi van, hogy óraszámra lehetne róla beszélni. Javasolta, hogy egy bizottság sürgősen dolgozza ki a párt programját, hlVják össze az alakuló gyűlést, amelyen azután ismertetik a pártprogramot és megválasztják a párt-vezetőséget A megbeszélésen résztvevők elkeseredve tárlak fel ezután az iparosság sebeit, amelyekre eddig sehol semmi orvoslást nem kaptak — Nincs még egy osztály, amely annyi üldözésnek volna kitéve — mondotta egy Szobolovits Miklós nevü kisiparos —, mint az iparososztály. Majd általános helyeslés közben jelentette ki, hogy akármilyen párthoz tartozzék is valaki, a hasán keresztül mindegyiknek fáj a sok sérelem. Szommer Endre, Trinkala József, Podven Henrik, Temssváry József, Marotáp. Emil, Kertész József felszólalásai után egyhangúlag kimondották, hogy a szegedi iparospártot megalakítják, programját kidolgozzák és annak ismertetésére és a párt hivatalos megalakítására a legközelebbi napokban nagygyűlést hivnak egybe. Százhuszonötezer pengős por a Széchenyi-mozi bérleti szerződése körül Október 5-én hirdeti ki a Kurta az ítéletet (A Délmagyarország munkatársától) Még 1918-ban történt, hogy Mihálovits Dezbö telkén a Mozgóképszínház rt budapesti cég felépítette a Széchenyi-mozit. A szerződés értelmében a moziépület, amelynek akkori épitésí értéke 200.000 svájci frank volt, átment a Mihálovits-család birtokába, ezenkívül kapott nevezett 200.000 korona értékű részvényt, garantált részére a társaság igazgatói fizetést, egy páholyt és emelkedő bért A szerződés megkötését követő időben hamarosan beállott a koronaromlás és így a kikötött emelkedő bérek jelentőségűket az idők folyamán elveszítették, úgyhogy különböző lakásrendeletek alapján bérmegállapítást kértek a felek. Ennek alapján a fizetendő bérösszeg alapbére 4132.50 aranykoronában állapíttatott meg. Mult év márciusában megjelent a 2220—927« számú rendelet, amelynek l. §. 4. pontja intézkedik arra az esetre, amikor különböző összegű bér fizetendő és kimondja, hogy alapbérnek azt az aranyértéket kell tekinteni, amely a kikötött bér aranyra átszámított értékének a szerződés idejében mcgfeteh. A rendeletnek szószerinti magyarázása rendkívüli előnyökhöz juttatná Mihálovits Dezsőt, aki a rendelet alkalmazása esetén 1927 május 1-től 1932 május l-ig 39.771 pengőt, 1932 május 1-től 1937 május l-ig 42 257 pengőt. 1037 május 1-től 194"' május l-ig 44.742 pengőt kapna bér fejében egy oly épülc.ért, amelyet a. bérlő építtetőit l*i. Eim okból a bérlő arra áZ álláspontra helyezkedvén, be®' »®uus»1- készpénz-bérről, hanem berieti rODdswj-r.'jl lévén seo, amikor a hasznot as flarapíáiuk Aüháiovjts Deas^ek azért mert a telket átengedte, megállapítási keresetet indítottak dr. Szlvessy Lehel ügyvédjük utján annak kimondása iránt hogy a szóbanforgó rendelet rájuk nem vonatkozik. Mihálovits Dezsőt dr. Szekerfca Lajos ügyvéd képviseli. Első fokon a Mozgóképszínház rt íett pernyertes. Második fokon azonban pörvesjftett lett, mert a szegedi törvényszék kimondotta, hogy a rendelet minden tekintetben vonatkozik a Mozgóképszínház részvénytársaságra. Tegnapelőtt volt ejiben • nagy érdekessége pörben a Kúrián a tárgyalás, ahol személyesen vettek részt a felek és a Mozgóképszínház rt megbízásából dr, Srivessy Lehel, Mihálovits Dezső meg. bízásából dr. Szekér ke Lajos szegedi ügyvéd ielent meg. Hosszas tárgyalás után a Kúria tanácskozásra vonult vissza, de ítéletet még nem hozott, hanem az ügy fontosságánál fogva aZ ítélethozatalra határnapul október ötödikét tűzte kl. A „Kraszin" visszatéri a Ferenc József földről... Müánó, szeptember 27. A Kraszin orosz Jégtörő a Ferenc József földről visszatértében Tromsőbe érkezett. A Kraszin visszatérésével véglegesen befejezték a Nobile expedíciónak eltűnt hat tagiénak kutatásét s Ilyen formán kizárt dolog, hogy a hat olasz visszatérjen. Az olasz kormány a közel jövőben az elliint hal olaszt boltié fogja nyilvánítani. Í92S szfpk^frer 2& A nyugdíjas nyomor A városi nyugdíjasok kérelme a városatyákhoz Nincsen borzasztóbb annál, mint éhes és korgó gyomorral, nyomorral küzdve, rongyokban, piszkos, penészes udvari, vagy pincelakásokban kjnlódva4 télen fázva, dideregve, betegségekkel agyongyötörve, régi magyar nyugdíjasnak, vagy nyugdíjasözvegynek és árvának lennil Ezek a szegény és talán mindenkitől elhagyatott régi nyugdijasok emeljk fel kiáltva, kétségbeesett könyörgő szavukat, kérelmüket a kormánybsa és az illetékes hatóságokhoz julézve, hogy most már tovább a szenvedéseket elviselni nem képeseki Szeged város hatósága olykor-olykor kis segélyekkel segitett az ő régi nyugdjiasain! De mi ez a segítség ahoz a nagytengerhez képest, amelynek piszkos, hullámos nyomoraiban a régi nyugdijasok, fulladoznak. Régi és uj nyugdíjas! Milyen rcalázó megkülönböztetés! Az uj nyugdijasok. tudniillik azok, akik 1926 január 1-től kezdve lettek nyugdíjazva, azok még csak élhetnek valahogy. Azonban az 1925 junius 30-ig és 1925 julius 1-től december 31-ig nyugdíjazottak, a mostani rémséges drágaságban nem élnek, hanem valósággal kínlódnak. A közönség talán «1 sem hiszi, hogy az 1925 december 31-ig nyugdíjazottak, különösen pedig wk özvegyeinek és árváinak legnagyobb része havi 8—3(1 pengő nyugdíjból, vagyis inkább nyögdijból íef* getik életnek csúfolt létezésüket. A vezetésem alatt áUó városi nyugdijasok egyesületének a kérelmére a város köztörvényhatósági bizottsága márciusi közgyűlésében a 65 éven alóli régi városi nyugdijasok részére egy havi illetményüknek az 50, illetve 20 százalékát szavasa még egyszer és mindenkorra segély gyanánt. Ezt a segélyt még a mai napig «Cm fizették lei * régi nyugdijasoknak, mert az még mindig Jóváhagyatlanul hever a kormányhatóságnál. A napokban nyertem arról értesítést, hogy a pénzügyminisztérium végre valahára pártoló javaslattal terjesztette vissza az ügyet a belügyminiszter úrhoz. Tehát valószínűnek tartom, hogy a városi nyugdíjastársaim ezen segélynek nevezett alamizsnát) talán a jövő október első felében fel fe vehetik A swged városi nyugdijasok egyesülete cn«'?' juhus havában kérelmet nyújtott bo a város Tanácsába» aziránt, hogy «* főváros mintájára Szeg4^ városa is január 1-től december 31-ig terjedő ídőr«f rendezze nyugdíjasainak illetményeit, az erre. szükséges cca 18.000 pengőnyi összeget az 1929évj költségvetésbe illessze be és az ezen kérd' műnket pártoló javaslatával ellátva, a szeptem!'1havi rend«s városi közgyűlésnek tárgysorozatába illessze be. Legnagyobb csodálkozásunkra a kérelmünk T folyó havi rendes városi közgyűlés rendes tirpi" sorozatába felvéve Dincsen! Az okát nem kere*511^; Talán valami igen hűvös érzéketlenség uraik»*-, most a torony alatt a régi városi nyugdíja8"1" irányában. , A régi városi nyugdíjasok érdekéből ezotoo f®£ dúlok a mélyen tisztelt városatyákhoz, hogy t»3"' gussók meg a régi nyugdijatoknak esdő kőny«r' gését és tegyék lehetővé azt, hogy a most leíott' tatandó városi költségvetési v{ta folyama al»1* egyesületünknek vonatkozó kérelme, a köztörvé0.v' hatósági bizottság által tárgyaltaik, kérelmujjf teljesíttessék és az arra szükséges összeg az № évi közköltségvetésbe felvétessék. ^ Ha a régi városi nyugdíjasoknak ezen méltáB)'0 és esdő kérelme most teljesítést nem nyerne, esetben — a téli idő rémségeinek a közelség^ való félelemből is — ezek a nyugdijasok s»égye^ szemre is kénytelenek lesznek a szükséges tár« ; dalari bőnyőradomány-akciót a maguk részére eszközölni. Polcmer Zoltán, nyug. városi közgyám, "i a városi nyugdíjasok elnök*-, Capablasica 6 óra alatt sem Steiner Endrével (Budapesti tudósítónk teíefonje^ tése.) A Siesta-szanatóriumban folyó nem mesterverseny csütörtöki fordulójának legér^ sebb eseménye a Marshall-Balla-parti vo«- ^ játszmát Marshall nyerte meg, annak ellenére, £Jg. számára mér a játék elveszettnek volt tetín» amikor Ballá egy érthetetlen súlyos és « hibát követett el/ amelynek következtében a V* > | rögtón fel kellett adnia. Vajda megnyerte játszmáját Stoner elleu, w & mann pedig erőteljesen vezetett királyszárnyi J madással győzött Havasi ellen. A Capabla«1i ^ Steiner-parti hat órai játék után függőben irx* ¡{¡f előbbire kedvezőtlen hadállásban. Ugyané?»" ^¿p gőben maradi a Merényi—Kmoch-parti *• tekén a függő^átszmákat boívvoütják le.