Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-28 / 219. szám

!928 szeptembpr 2S DÉLMAGYARORSZAG MJ Ml n JtlWiJ Az adóhivatal felfüggesztette az ecetgyárosok ellen indított adóvégrehajtásokat fl tanács a közigazgatási bizottság elé terjeszti az adóhivatal végzését (A Délmagyarország munkatársától) A esütörtöki tanácsülésen ismét napirendre került a fogyasztási ad<5k ügye, amely már hónapok óta bíizódik. Az ecetgyárosok — mint ismeretes — megtagadták a fogyasztási adó fizetését és elhatározásokat azzal indokolták meg, hogy a városnak nincs törvényes joga az adó szedésére, mivel ezt az adónemet a kormány törvényes rendelettel betiltotta. Az ecetgyárosok még azzal is alátámasztották elhatározásukat, hogy az ecet nem bortermék és igy nem is eshet borfogyasztási adó alá. A tanáqs nem vette tudomásul az ecetgyárosok bejelentését és utasította a fogyasztási adóhivatal személyzetét az adó további szedésére és arr«, hogy nemfizetés esetén véerehajtás utián szedjék be a kivetett adókat. Az ecetgyárosok ezt a tanácsi határozatot meg/¡elebbezték az állami adóhivatalhoz és kérték a megindított adóvégrehajtások felfüggesztését. Az adóhivatal a napokban hozta meg döntését, amelyben helyt adott a fetebbezésnek és az eeetgyárosok etlein megindított adóvéírehajiási eljárások felfüggesztését rendelte el. Az adóhivatal erről került a csütörtöki tanácsülés elé. A tanács az adóhivatal végzését ideiglenesen tudomásul vette, de elhatározta, hogy átír az állami adóhivatalhoz és bejelenti, hogy az adóhivatalt ebben az ügyben nem ismerheti el illetékes faktornak a tanácsi határozatok elbírálására és megváltoztatására, mert a tanácsi határozatok felebbezési fóruma a közgyűlés, vagy a közigazgatás} bizottság és végső fokon a belügyminiszter. Az állami adóhivatal legfeljebb az adóvégrehajtások technikai részét bírálhatja el és a technikai szabálytalanságok kiküszöbölése iránt intézkedhet. Elhatározta a tanács, hogy ezt az ügyet a közigazgatási bizottság elé terjeszti és azzal biráltatja el, hogy az állami adóhivatal nem lépte-e ftil hatáskörét, amikor felfüggesztette a fogyasztási adók végrehajtását Kimondotta végül a tanács, hogy az adóhátralékok zálogolás utján való biztosítását továbbra is fentartja, mert ezzel kívánja biztositani jövedelmeit. A fogyasztási adó körül támadt harc ugyanis nagyon sokáig elhuzódliatik, ebben az esetben pedig a hátralék ugy mftgnőhct, hogy nem ----- — ~ ««V! "ÖJ ö 7 lesz meg rá a szükséges zálogfedezet. H (tanács! várospolitika alapos bírálatával kezdődött meg a költségvetés vitála A kisvasúti hozzájárulás behajtását, a felesleges üzemek beszüntetését, igazságos sajtópolitikát, a Fehértó Hasznosítását, csatornázást, kövezést és demokratikus várospolitikát követeltek a csütörtöki vita szónokai (A Délmagyarország munkatársától.') A közgyűlés csütörtökön kezdte meg a költségvetés tárgyalását. Mintha nem is ugyanaz a gyülekezet lett volna, mint amelyik szerdán tanácsnokot választott. A karzatok üresek, a padsorokban is csak szórványosan mutatkoznak a városatyak. A kapuban nem áll díszőrséget a portás, a lépcsőkről is eltűntek az ünnepi szőnyegek. Szerdán ünnepély volt a választás, csütörtökre szürke hétköznap virradt a közgyűlési teremre. Az ülést félőt előtt néhány perccel nyitotta meg a polgármester. A szerdai ülés jegyzőkönyvét dr. Tóth Béla főjegyző ismertette. Félőt volt, amikor Rack Lipót oénzücvi tanácsnok megkezdte a költségvetés ismertetését. Elmondja,hogy a tervezet szerint a város kiadása 1929-ben 10.047.000 pengő lesz, bevétele 9,373.000 pengő, a mutatkozó 1,102.000 pengős hiány fedezésére a tanács 50 százalékos pótadó megszavazását javasolja. Kijelenti Rack Lipót, hogy, a költségvetés nem mondható kedvezőnek, mert nagyon sok fontos bevételi tétel beállításánál jelentékeny visszaesésre kellett számítani, ezzel szemben a kiadások szinte az egész vonalon emelkedtek. Emelkedtek a tisztviselői fizetések, a nyugdijak, a lakbérek, több lesz a köztisztasági kiadás is és van egy uj kiadás is, a 280000 pengős államrendőrségi hozzájárulás. Az üzemek költségvetését ismertetve bejelenti, hogy három olyan városi üzem van, amely deficittel dolgozik, a színház, a köztisztasági üzem és a kisvasút. — Végre bevallják, hogy ráfizet a város a kisvasúira, — szól közbe valaki. A többi üzemek hasznot hoznak, a zálogház 8000 pengőt, a többi hét összesen 81.000 pengőt jövedelmez a jövő esztendőben. Rack Lipót végiil kéri a költségvetés általánosságban való elfogadását. A költségvetés eiső szónoka Wimmer FQföp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, lenti, hogy Kijea költségvetés, mint számmüvelet megfelelő, de nem program, amely a városi tanács jövő évi terveit foglalná magában. Pozitivumo? alig, de annál több negatívumot tartalmaz. Pedig lenne programba való. A város belterületének legalább kétharmad része például nélkülöz minden városias jelleget, nincs csatornája, nincs vízvezetéke, nincs kövezete. A meglévő pénzügyi lehetőségek keretei között is lehetne alkotó munkát végezni, hiába hivatkozik a polgármester állandóan a pénztelenségre. A költségvetés legkirívóbb létele a kisvasút, amelyre 300.000 pengőt fizet rá a város. A közgyűlés elhatározta, hogy megadóztatja a kisvasutmenti földek tulajdonosait, mert ezeknek az értéke emelkedett. — Hát a villamosvasutmenti háztulajdonosok fizetnek valamit? — kérdi Fajha Lajos. Wimmer kijelenti erre, hogy a telekértékadó behozataláért már régen harcol. Meg van győződve róla, hogy az ország bármely más részében szívesen fizetnének a gazdák hozzájárulást. A közgyűlés erre vonatkozó határovan szó, ami száznegyvenezer pengő évi jövedelmet jelentene. Nincs kifogása az ellen, ha valamivel leszállítják a dijakat, de a szabályrendeletet, amely két éve Le >'er valaholj végre kellene hajtani. Indítványozza, hogy a legközelebbi közgyűlésen vegye a közgyűlés fontolóra ezt az ügyet, mert ezzel a jövedelemmel a költségvetést lényegesen meg lehet javítani. Wimmer Fülöp ezután a Fehértó 1800 holdas területéről beszél, amely jelenleg egyetlen fillér jövedelmet nem hoz a városnak. Ezen a területen halastavat kellene létesíteni. A természet predesztinálja ezt a területet erre a célra. A kiszáradás veszedelmét a Pestmegyéből leszivárgó vadvizek raktározásával lehet elhárítani. A halastavat meg lehet csinálni, csak akarni kell. A várost valahogyan ki kell rántani jelenlegi lehetetlen helyzetéből, mert ezt tovább tűrni nem lehet A költségvetés önmagától nem jamegoldani, igy átháríthatjuk a teher egy részét a jövő generációra. Most sokat beszélnek a városok autonómiájáról, amelyet meg kell védenünk, mert mi, itt Szegeden jobban iudfuk, hogy mi kell Szegednek, mint a belügyminiszler. — Ugy van, ugy van! — helyesel dr. Tóth Béla főjegyző. — Nem szabad mindig kormánypártiaknak lennünk, mert ez ide vezet, — mondja Wimmer, aki ezután a csatornázásról beszél. — Nem ugy kell kezelni ezt a kérdést, mint holmi külvárosi Drmosthenesek, hanem reá* lisan. A csatornázásra a város közegészség* ügyének szempontjából van sürgős szűkség.' Ezt csak kölcsönből lehet megoldani. Fel keM venni azt a kölcsönt minél hamarabb. ^ — A város dicséretet kap a kultuszminisztertől, amiért 120.000 pengőt fizet rá a színházra, a másik miniszter viszont rendőrségi hozzájárulás címén 280.000 pengővel terheli meg a várost. Ez ellen tiltakozni kellett volna, de nem hajlongó kormánypárti módon. A színház költségvetéséről szólva megbotránkozva emeli ki, hogy a darabok ldállitá-j sám a színház vezetősége kétmilliárd koronái irányzott elő. Kéri a közgyűlést, hogy indítványát sza~' vazza meg, mert a költségvetéssel nem lehet? vurstlizni. (Éljenzés és taps.) A polgármester válaszol. Kijelenti, hogy a tanács hozzájá-j rul ahoz, hogy a vasúti »kisegítést« — igyj mondjuk, mint Solon lakhelynek mondta a börtönt — behozzuk. A Fehértóra vonatkozó] indítványt is magáévá teszi a tanács. Most] mélyíteni lehet a tó medrét. — A tanács maga nem akart előjönni ujj terhekkel, hanem külső helyről várt erre az indítványra. Meg vagyok győződve arról, hogy, ezek a terhek, ha nem lesznek elviselhetetlenek, biztosítják a városi problémák megoldásának lehetőségét. A csatornázási fcervpá-, lyázat kiírására vonatkozó indítványt nem tartja helyesnek, mert ebben az esetben nem lehet tervpályázatot kiirni. Minden más városban hozzájárul a lakosság a csatornázás költségeihez. Én nem gondolok évi ÍSO.OOOf pengőnél több csatornázási hozzájárulásra, de ezzel megoldjuk a kérdést és megszűnik Szeged szégyene, a külváros csatornázatlansága. A polgármester végül kijelenti, hogy Wimmer indítványait általánosságban elfogadja a tanács, mert a város tényleg elérkezett oda, hogy jelenlegi jövedelmeivel tovább fejlődni már nem tud. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a csatornatervek készüléséről beszélt A közgyűlés határozatát, amelyben felhatalmazást kapott a tanács a további intézkedésekre, megfellebbezték és a népjóléti miniszter még nem döntött. Pásztor József felszólalása következett. Örömmel állapítja rr>eg, hogy a vita koncilíáns alapon indult meg, mert most történik -meg tiz év óta először, hogy a polgármester elfogadja Wimmer Fülöp javaslatát. Hivatkozik ezután arra a nagy érdeklődésre, amely a költségvetés iránt az egész városban megnyilatkozik. Egyik oka ennek a rögzítési törvény, aminek valószínűleg az lesz egyik következménye, hogy ez a közgyűlés most tárgyal utoljára költségvetést. A másik ok az, hogy a közgyűlési terem falain kívül nagyon sokan vannak, akik elégedetlennek a városi hatóság politikájával és akik türelmetlenül várják, hogy szavuk legyen ebben a teremben Ismerteti Gombosék beadványát, amely megjelöli, hogy miket tart sürgősnek a város közönsége, hogy mit kifogásolnak a költségvetésben Hivatkozik ezután Pap Róbert kitűnő cikkére, amely a személyi kiadásokat másfélmillió pengőre mondta, pedig ez megközelíti a négy milliót\jimi az egész költségvetés negyven százalékámSc felel me& zata most - is- érvemben ^van.,31,flQ0 bojtéról .-Jsaífe^^^árosiasitás .kérdései VfifrsWíffl ..tott J -A-város-kóIteégyeiési bevételeiből űzeti a 55^3