Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-28 / 219. szám

SZEGED: SzerkMzlAséo: Somogyi ucca M. I- em, Telefon: l3-M.'KladóhIrotel, , HMe«Onkönyví6r ét Jegyiroda : Aradi Ucca S. Telefon: 306. « Nyomda : LBw | Upöt ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Péntek, 1928 szeptember 28 IV. évfolyam 2.19. szám B MAKÓ : Szerkesztőség ét kladöhlvatak Url ucca O. Telefon: 151. szAm.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerketzlAség ét kladdhlvaial: Andrösay ucca 25. Telefon: 49. szájn. «» «» «< » « » « » ElOflxeféal Ara havonta 3-20 vidéken é* a tövArosban 3-00. uuilOldttn 6-40 pengő. Egye* tcAra ift, r- és Ünnepnap 24 tlllér. A bölcsőiéi a koporsóig A Paris ¡kér írja, hogy az Amerikából Af­rikába küldött Kamerun—Gableexpedició, amelynek feladata az volt, hogy az emberiség bölcsőjét felfedezze, arra az eredményre ju­tott, hogy, az emberiség bölcsője nem Ázsia volt, hanem minden valószínűség szerint Af­rika. Az expedíció kellő bizonyítékok birtokába jutott arra vonatkozólag, hogy az emberiség eredete a ma terméketlen, de valamikor rend­kívül termékeny, Kalahári-sivatag volt. E si­vatag a földnek egyetlen olyan vidéke, mely az embernek a földön való megjelenése óta sem­minemű geológiai változáson nem ment ke­resztül. Az expedíció reméli, hogy a sivatagon sikerül feltalálni olyan benszülött törzset, mely minden eddig ismert emberi típusnál primi­tívebb és régibb. Eddig szól a jelentés. Mi pedig ámulva, kétkedő csudálkozással nézünk az exotikus célok után exotikus tájakon loholó expedició után. Ha őszinte az a vágy, hogy minden ed­dig ismert emberi típusnál primitivebh, fejlet­lenebb, vadabb embertörzset kutassanak fel, ®e maijenek az afrikai sivatagra. Nézzenek csak szét maguk körül. Amit a világháború produkált ezen a téren, azt nem találják meg a geológiai változásoktól mentes sivatagon sem, Ahogy a világháború felkavarta a civilizá­ció rétegeit s a zöldelő avar alól feltakarta a trágyát, melynek rothadása megindította az életet s melynek tulajdonságai örökérvényű szabállyal alkották meg a fejlődés irányát, nhcgy a világháború lerántotta a leplet arról a hálvónyról, amit humanizmusnak neveztek s ami elé gőgös kétkedéssel járultak a maguk haladottságának, erkölcsiségének és embersze­^ tetemek ünneplésére, ahogy az emberiség leg­utolsó órái kivetkőztették a hazugságok pó­tyáiból a kultúrának és civilizációnak kon­vencióit, ahogy a mai ember a maga primi­tívségében és vadságában állhat oda a tudó­lányos kutatás elé, ilyen példáit, ilyen bi­zonyságait, üyen meggyőző megnyilatkozásait a primitív embernek a legérintetlenebb, leg­háboritatlanabb sivatag homok tengerének fe­jekén sem találja meg a kutató. Mert a primitívség mértéke ne az legyen, hogy az ember kő bal Iával csapja-e agyon el­lenfelét, vagy mérgező gázzal fojtja meg. A haladás foka ne a gyilkolás technikájának fej­lödöttsége legyen. A mai ember nem civilizál­tabb csak azért, mert gombnyomással tud gyil­kolni s tömegeket tud megölni, anélkül, hogy '«vérezné kezét. A gyilkolás is tömegcikké vált De ez nem az ember érdeme, hanem a Sépipar fejlődéséé. Ma már a primitív em­her sem maga őrli meg gabonáját, nem maga cserzi ki az elejtett állatt bőrét és nem maga gyilkolja le az ellenségét. A géptechnika a halál termelésében is forradalmat csinált. A Munkamegosztás ezen a téren is felmérhetet­^ módon fokozta a munka termelékenységét. £gyik ember tollal, másik ember szónál ter­tezti a gyűlölet miazmáit, amelyikben kite­*>'észtődik a gyilkolás ösztöne S ha ez meg, v*n, jöhetnek a'«tankok, felszállhatnak a re­^'őgépek és elterpeszkedhetik a fojtó gáz. , A. vadembert ne Afrika szelíd sivatagjain ^ressék. Az emberevő ólt, mert éhes volt . »Qai ember öl, mart gyűlöl. Csak vérét veszi a|^ozatáruik, de nem fogyasztja eL Az ember­rv5 civilizáltabb, kulturázottabb A erkölcsö­volt. Mint ahogy a nyit erkölcsöseW), mfn* * gépfegyver s a kőbalta civilizálatlanabb, de kulturáltabb, mint a kéti gránát A civilizáció utja a gyilkosság kisiparától a tömegmészár­lás gyáriparáig vezet eL Itt, Európa nyugatán keressék hát a pri­mitív embert. A plasztrcm, a frakk nem takar fejlődöfctebb embert, mint az állatbőr. A vi­lágháború története a primitívségbe visszazu­hant emberiség tragikus sorsfordulata. S a világháború üt dult, nem Afrikában és nem Ázsiában. Afrikában most készül a fekete em­ber arra a nagy összetalálkozásra, mely a fehér ember szellemi és morális fölényének illúziójára a legutolsó csapást akarja mérni: a fekete ember világszövetségét készítik elő Afrikában a haladás és szolidaritás jegyében. India népe az erőszaknélküliségben keresi élete boldogságát s nemzeti küldetésének igazo. lását. Vér nélkül és erőszak nélkül késiül a világtörténelmi nagy változásra. Kina száz-, milliói m<*rt rakják le a vérrel öntözött földra uj nemzeti és szociális államuk fundamen­tumát Miért ott keresi hát a sülyedő nyugat az emberiség bölcsője mellett a primitív em­bert? Mindenütt több jele, bátorilóbb bizony­sága van a haladásnak, az együttérzés és szolidaritás teremtő erejének, mint az exje­diciókat szervező »krüturemberek* között Európa népe addig keresi az emberiség böl­csőjét, mig meg nem találja majd az embe­riség koporsóját. A mellllaí robbanásnak 63 halálos áldozata és 215 sebesültje van A robbanási az örök vfayázatlansöga okozta (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Madridi jelentés szerpit a melHlai erődben történt robbanás — amelyről tegnap beszámolt a Délmagyarország — áldozatai kivétel nélkül asz­szonyok és gyermekek. A robbanásnak 63 halál«« és 2M sebesült áldozata van. Valószínű, hogy két katonai őr vigyázatlansága idézte aló a sze­rencsétlenséget, akik könnyelműen dohányoztak és égő gyulát dobtak el. A két őrt is széttépte v robbanás. A kórházakban a robbanási kata&atróía 215 ál­dozatát ápolják. Az egységespárti képviselők élesen megtámadták az igazságügyminiszter ügyvédi di}szabás~rendeletét (Budapesti tudósítónk telefon jelen- után a képviselők foglalkoztak az ügyvétfí kar . _ — \ A _ hiMaUlm^vMÁc hWnlt- cnlvnc wWlm^iwl ¿c «vvaI iMnnmtefKql. martiad tése.) Az egységes párt házBzabályiwvizióe bízott sága ma elnökévé Kenéz Bélát, előadójává őrffy Imrét választotta meg. A bizottság a jövő héten tartja első érdemleges ülését. Az ülés befejezése súlyos sérelmeivel és ezzel kapcsolatban meglehe­tősen étes hangon tárgyalták és támadták az tgaz­ságOgymintszternek az ügyvédi díjszabásra vonat­kozó rendeletét. Ingyenessé tette a kormány a középiskolai oktatást — Franciaországban (Badapest! tudósítónk telefon jelen­tése.) Párisból jelentik: A Kamara pénzügyi bi­zottsága ma a közoktatásügyi minisztérium költ­ségvetését tárgyalta és Herriit közoktatásügyi mi­niszter Indítványára 48 millió frank hitelt szavazott meg, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a közép­iskolai oktatás egész Franciaországban teljesen in­gyenes legyen­Minden magyar 'állampolgár évenkint átlag 43 pengővel szegényedik A kereskedelmi miniszter M újságírók körében propaganda-beszédei mondott a Magyar Hétről Budapest, szeptember 27. Hemnum Miksa ke­reskedelemügyi miniszter csütörtökön délután az Otthon írók és Hírlapírók Körében teát adott a magyar sajtó képviselői tiszteletére, amelyen a !apok szerkesztőin ék munkatárs»«] kívül megje­lentek a magyar ipari, kereskedelmi és mezőgazda­sági élet reprezentánsai is. Herrmann minisztert az Otthon-Kór nevében Sz*Iay János alelnök üd«éeó№. A miniszter válaszéber többek böeótt ezeket mondta: •wA Magyar Hét gondolatának a kereske­delmi mérleg problémája volt felvetője. Pass­RZiv kereskedelmi mérlegftnfeet nem lehet ge­nerális intézkedéssel megváltoztatni. Magyar­ország külkereskedelmi mérlege 1927-ben 346.3 millió deficitet mutatott, ami azt jelenti, hogy az ország kereken 8 millió lakosa éven­kint és fejenkint átlag 43.3 pengővel lesz sze' (féngebb. Az ipari statiszljkából megállapítható, hogy a készáruk behozatalának egyharmaddal való csökkentése s a hazai termékekből való pótlása elegendő volna az ipari munkanélküli­ség teljes megszüntetésére. A felesleges kül­földi behozatal megszüntetése és a hazai ipar egyidejű fokozott felkarolása a munkanélkülie­ket is fizetőképes tömeggé alakítja át s ezál­tal lényegesen megnöveli a mezőgazdasági áru* elhelvezésének lehetőségét

Next

/
Thumbnails
Contents