Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-02 / 198. szám

2 TIC-T M • r,V • J, O 1928 szentemben. 2. Aclimeci Zogu: minden albánok királya"? Szerb-albán konfliktus » koronázás köriül (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') Belgrádból jelenlik: A belgrádi albán követség közlése szerint Achmed Zogu királlyá koronátzás>a még mindig nem történt meg. Ma a nemzetgyűlés csupán az alkotmányreformtervezetet tárgyalta és elhatározta, hogy vasárnap délelőtt parlamenti küldöttség fogja felaján-| lani a koronát Achmed Zogunak. 1 [ Achmed Zogu egyébként minden albánok királyává akarja magát kiál'atni, ami azonban könnyen diplomáciai konfliktusra vezethet Jugoszlávia és Albánia között, mivel Jugoszláviában is élnek albánok és ezt a lényt a jugoszláiVok könnyen provokálásnak vehelik* A Rapid napsr szerencséim! csak meghosszabbított játékidőben győzte le a Hungáriát Rapid-Hungária 1:0 (0:0, 0:0) Várhelyi József ünneplése Szeged város egész társadalmának osztat* lan szeretete fordult hálásan tisztelegve szombaton Várhelyi József pápai prépost prelátus személye felé, aki csöndes és szolid magányában ünnepelte negyvenedik évfordulóját annak, hogy Szegeden lelkipásztorkodik. Az ősz főpap, a páratlan szlvjóságáról és emelkedett szelleméről ismert valódi saceraos magnusqmost Szalymazon lábbadozik és igy .személyesen nem veti részt a páratlanul bensőséges ünnepsége^ amelyen ezt a ritka jubileumot tartották. Negyven év nagy idő és ez alatt a negyven év alatt egyre nőtt és erősödött Várhelyi Józsefnek tekintélye, amelyet kiváló egyéni értékeivel, lankadatlan, példaadó munkásságával és apostoli jóságával vivőit ki magának. A legnehezebb időkben is szilárdan állott posztján, az evangéliomi szeretet igéit hirdetve és az irgalmasság cselekedeteit gyakorolva. A gyűlölet sötét élszakáiban ugy világitól! és melegitelt tündöklő, tiszta lelke, mini a magasságok csillaga. A Cor Cortíium fenflása szerint él és munkálkodik e Jó és bSlcs pásztor az Ur szőlejében, vigasztalást és bátorítást sugallva híveinek. Már pedig neki igaz hive minden jószándéku ember és ennek a városnak hódolata valójában mindenféle külömbség nélkül vesz! körül tiszte'elremélió alakját. Szombaton délelőtt a fogadalmi templomban Jubiláris nagymise volt, amelyet Balogh István káplán celebrált, fényes papi segédlettel. Utána a belvárosi plébánia emlékkönyvébe löbb százan Írták be nevüket Várhelyi József tiszteleiére, akit számtalan üdvözlel keresett föl a nap folyamán szalymazl elvonultságában. r 11» W—N^—— « MNRAA————«——IIPW Csak P. 2'80-ba kerül a legjobb1 diiksapka ílollmnnil Dezsőnél, Csekonlcs ucca sz. 4. (A Délmagyarország bécsi Judósitófa /elenti :) A Középeurópai Kupa küzdelmei során a Rapid 35 000 néző előtt óriási szerencsével csak a meghosszabbított játékiaőben tudta legyőzni a Hungáriát minimális gólaránnyal. Mind a két csapat ereiének maximumát nyújtotta. A Játék nem volt szép, inkább tipikusan kupaküzdelem. A küzdelmei a cs, társorok csődfe jellemzi, mindkét csatársor egymásután hagyta ki a gólhelyzeteket Idegességében. Amikor a meghosszabbított Időben a bécslek nagy szerencsével megszerezték az egyetlen gólf, már csak időhúzásra törekedtek, minden labdát taccsra játszottak, hogy az eredményt tattsák. A legjobb ember Ujoáry kapus volf, akinek tellesitménye egyenesen bravúros volt A gólthozó labdát is fogta volna, ha az irányt nem változtat Kléberen. A játék óriási rössel folyt, mégis mindvégig fair voll. A közönség a második félidőben már olyan izgatott oolt, hogy minden Rapid-megmozdulást óriási iombolással fogadott és valósággal kihafszolta a győzelmet. Az olasz Carrara bíráskodása mellett példátlanul izgalmas küzdelmet vívott a két csapat. A kózel 35 ezer ember biztatása ellenére a Hungária lépett fel támadótag és az első 15 percben abszolút fölényben van. A Rapid nem tud sorozatos támadásokat vezetni, igy az első félidőt végig uralja a Hungária, amit bizonyít az 5:1 korneraránya is. Szünet után egyenlő ellenfél lesz a Rapid, mindegyik kapu sokszor kerül veszélybe, de a feltűnően bizonytalan csatárok mindent rontanak. A mérkőzés eredménytelenül • végződik. A meghosszabbításra a Hungária megvál'oztaja a felállítását, Kalmár hátramegy centerhalfnak, de ez sem sokat segít, mert hiába vannak a csatárok állandóan a Rapid kapuja előtt, a góllövéstől valósággal iszonyodnak. A meghosszabbított játékidő 10-ik percében szabadrúgást ilél a biró a Hungária ellen. A szabadrúgás elé sorfalat áll a csapat és a lövés K'ébrren irányt változtatva, a balsnrokhan nkad meg. A játék további részében a Hungária erélyesen küzd a kiegyenlítésért, aztán visszaesik és az utolsó percekben a Rapid van fölényben. A korneraránv 7:4 a Hungária javára. A Rapid tovább jutott a kupaküzdelemben. Külföldi és fővárosi mintára október 1-én városunkban is megnyílik az első Érdeklődhetni és bővebb felvilágosítással szolgál a délutáni órákban Dr. Turcsónyl Imréné | | KA'AM ucca 14. 664 Telefon 478. jg Régi asszonyokról Irta: Móra Ferenc. Igen, csakis régi asszonyokról szerkesztem ezt az írást. Mert mit tudhassak én, világtól elmaradt öreg kónyvmoly-lélemre a mostani asszonyokról? Aztán meg próbálnám meg csak elmondani ha mégis tudnék egyetmást! De a régi asszonyok közül való tapasztalatszerzések nincsenek tilalom alá vetve. Különösen ha még azok körül se maga tapüsztalkodik az ember, hanem olyan kipróbált kalauzba kapaszkodik, mint András tisztelendő. Értendő alatta Dugonics András, a kedves öreg árnyék, akit én sokat emlegetek az írásaimban {s, meg a családi tűzhelyen is. Például valahányszor kísérlet történik reggelenként abban az irányban, hogy tejtermékekkel szelídítsék erkölcseimet, mindig ez a véahatározaiom: — Ügy kidobom, aki engem tejes-kávéval akar megrontani, hogy hat háztetőn keresztéi Wesik mellékalaknak a Dugonics-szoborra. Persze sohase foganatosítottam még ezt a véghatározatot, sőt kimondani js csak Írásban merem, akkor is csak ugy, ha nem tartózkodik körülöttem asszonyember. Igenis, asszonyember. Ezt is András tisztelendőlől tanultam, hogy »néha az asszony is ember«. Tudniillik olyankor, mikor messziről jön valami asszonynép s csak látni, hogy mozog, de azt még nem lehet kivenni, szoknyában mozog-e, vagy nadrágban. Olyankor még az acsaonvr? is azt •mondják a népek: — Nini, ahol jön egy ember. Azt is csak Dugonics Pé 1 d a beszéd ei~ ből lehet megtudni, hogy mért nem szerepelhetnek niisemondáskor asszonyok is, mint minisztránsbk? — Azért, —• mondja mosolyogva az öreg ur, -- mert a misében kilencszer fordul elő a Kyrie|el e ison s mivel az císőt a pap mondja, a kilencedik is az övé. De ha az asszonynak ís megengednék a minisztrálást, akkor ő tjzedik kirelájzumot is mondana, mért az asszony mindig magának akarja az ntolsó szót. Nem utolsó dolog annak a szokásmondásnai az eredete sem, hogy aki o t ugrik, amivel a nagy erejű embert szokták dicsérni. Az egyszeri juhász is ilyen nagyerejü ember volt legénykorában1. Ha farkas garázdálkodott az akolban, egyszerre kiugrasztotta, maga is utána ugrott s helyben is hagyta a botjával. Történt azonban, hogy a juhász is horogra került, vagyis hogy feleséges ember lett belőle s egyszerre nehezére esett neki a farkasregulázás. Kiugrasztani ugyan most is kiugrasztotta az ordast az akolból, de maga már nem bírt utána ugrani, csak ugy a kerítés mellől fenyegette meg: — Várj, zsivány, várj, te is majd mégházasodsz egyszer és akkor majd elbánok veleü, mert te se ugrálod ilyen könnyen az aklot! Az ám ni, most veszem észre, hogy ez a példázat nem is az asszonyokról szól, hanem az emberekről. De csak egy-két lapot kell fordítani s ott már az asszony csapjaalevet Ezt ugyan mostanában inkább a férfiak gyakorolják a kóZszóláS szerint, de hát ennek így nem sok értelme van, mert mi férfiak nem igen szoktunk lé-csapkodással foglalkozni. A Dugonics idejében sfi a férfiak mesterségé volt áz, hanem az asszonyoké. — Midőn A' magyar asszonyok vagy hízelkedni, vagy jó baráttyaiknak kedveskedni akarnak: őket ebédre hiván, oly levessel szolgálnak, melybe tojás sárgáját vervén, azt kanállal csapkodják és legjobbnak állittyák. Mihelyt észre veszik tehát: hogy a' gazdasszony Csapja a levet, tüstént tudgyák, hogy ezt nem ok nélkül cselekszi. Nem hát, a régi asszonyok se tettek ok nélkül semmit. Nagyon logikus volt minden tettük-vettük. A fiatal menyecskének rágurult az urára a teli hordó és agyonlapította a jámbort. Sirt, rítt, jajveszékelt, mert borzasztó szerette az urát. Álló hétig vigasztalta is a sok sógorasszony, komaasszony, mert attól féltek, hogy meghasad a szive a fájdalomtól. De csak nem ért szegénykének a vigasztalás semmit, nyolcadnapra elkeseredetten fákadt ki: — Ne unszoljatok engöm, nincs itt asszonyi vigasztalásra semmi szükség, egy férfi tudósabb volna az ilyenben száz asszonynál. Az is tanulságos dolog, hogy Mátyás király milyen tanácsot hagyott örökbe a férfi-nemzetnek: — Három dolog nagyon kellemetlen az életben: a' kétszer főzött leves, a* megbékélteti barát és a' szakállas asszony. A' kétszer főzött levesben mindenkor megmarad az izetlenség; a' megbékélt barátban valami harag. A* szakállas asszonyban pedig valami férfiuság, mely utoljára az asszonyokban kutyasággá változik. Tud egy-két ilyen kutyaságot András tisztelendő, de azokat én nem merem utána mondani ebben a mi szemérmes korunkban. Hanem mint az aszszonyl éleselméjüség példáját mutatom be azt az asszonyt, akiről azt a közmondást csinálták, hogy korsó fenekére veti a keresztet. Szerette az italt ez a jámbor menyecske, s fölfölhajtotta a kancsót, még keresztet is vetett rá, de soha a szájára, hanem mindig a fenekére.. — Mért teszed ezt, te asszony? — tudakolták tőle az ismerősei. — Azért, mert azt tartják, hogy ördög van a borban, azt hajtom ki belőle. — De hát mért alája veted a keresztet? —.Azért, mert ha föléje vetném, akkor az ördög csak alul jöhetne ki s kárt tenne a kancsóban, meg a bor is kifolyna. De ha a korsó fenekére vetesn a keresztet, akkor fölül illan el az ördög és se edényben, se borban nem esik kár. Ebből is látnivaló, hogy a logikát nem a mai asáteonyoknak kellett kitalálni, örökbe kapták azt a régi asszonyoktól,