Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-02 / 198. szám

2 TIC-T M • r,V • J, O 1928 szentemben. 2. Aclimeci Zogu: minden albánok királya"? Szerb-albán konfliktus » koronázás köriül (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.') Belgrádból jelenlik: A belgrádi albán követség közlése szerint Achmed Zogu királlyá koronát­zás>a még mindig nem történt meg. Ma a nemzetgyűlés csupán az alkotmányreformter­vezetet tárgyalta és elhatározta, hogy vasárnap délelőtt parlamenti küldöttség fogja felaján-­| lani a koronát Achmed Zogunak. 1 [ Achmed Zogu egyébként minden albánok királyává akarja magát kiál'atni, ami azonban könnyen diplomáciai konfliktusra vezethet Ju­goszlávia és Albánia között, mivel Jugoszláviá­ban is élnek albánok és ezt a lényt a jugoszlái­Vok könnyen provokálásnak vehelik* A Rapid napsr szerencséim! csak meghosszabbított játékidőben győzte le a Hungáriát Rapid-Hungária 1:0 (0:0, 0:0) Várhelyi József ünneplése Szeged város egész társadalmának osztat* lan szeretete fordult hálásan tisztelegve szom­baton Várhelyi József pápai prépost prelátus személye felé, aki csöndes és szolid magá­nyában ünnepelte negyvenedik évfordulóját annak, hogy Szegeden lelkipásztorkodik. Az ősz főpap, a páratlan szlvjóságáról és emel­kedett szelleméről ismert valódi saceraos magnusqmost Szalymazon lábbadozik és igy .személyesen nem veti részt a páratlanul ben­sőséges ünnepsége^ amelyen ezt a ritka ju­bileumot tartották. Negyven év nagy idő és ez alatt a negy­ven év alatt egyre nőtt és erősödött Várhe­lyi Józsefnek tekintélye, amelyet kiváló egyéni értékeivel, lankadatlan, példaadó munkássá­gával és apostoli jóságával vivőit ki magá­nak. A legnehezebb időkben is szilárdan ál­lott posztján, az evangéliomi szeretet igéit hirdetve és az irgalmasság cselekedeteit gyakorolva. A gyűlölet sötét élszakáiban ugy világitól! és melegitelt tündöklő, tiszta lelke, mini a magasságok csillaga. A Cor Cortíium fenflása szerint él és munkálkodik e Jó és bSlcs pásztor az Ur szőlejében, vigasztalást és bátorítást sugallva híveinek. Már pedig neki igaz hive minden jószándéku ember és ennek a városnak hódolata valójában min­denféle külömbség nélkül vesz! körül tiszte­'elremélió alakját. Szombaton délelőtt a fogadalmi templom­ban Jubiláris nagymise volt, amelyet Balogh István káplán celebrált, fényes papi segéd­lettel. Utána a belvárosi plébánia emlék­könyvébe löbb százan Írták be nevüket Vár­helyi József tiszteleiére, akit számtalan üd­vözlel keresett föl a nap folyamán szalymazl elvonultságában. r 11» W—N^—— « MNRAA————«——IIPW Csak P. 2'80-ba kerül a legjobb1 diiksapka ílollmnnil Dezsőnél, Csekonlcs ucca sz. 4. (A Délmagyarország bécsi Judósitófa /e­lenti :) A Középeurópai Kupa küzdelmei so­rán a Rapid 35 000 néző előtt óriási szeren­csével csak a meghosszabbított játékiaőben tudta legyőzni a Hungáriát minimális gól­aránnyal. Mind a két csapat ereiének maxi­mumát nyújtotta. A Játék nem volt szép, in­kább tipikusan kupaküzdelem. A küzdelmei a cs, társorok csődfe jellemzi, mindkét csatársor egymásután hagyta ki a gólhelyzeteket Idegességében. Amikor a meg­hosszabbított Időben a bécslek nagy szeren­csével megszerezték az egyetlen gólf, már csak időhúzásra törekedtek, minden labdát taccsra játszottak, hogy az eredményt tatt­sák. A legjobb ember Ujoáry kapus volf, akinek tellesitménye egyenesen bravúros volt A gólt­hozó labdát is fogta volna, ha az irányt nem változtat Kléberen. A játék óriási rössel folyt, mégis mindvé­gig fair voll. A közönség a második félidő­ben már olyan izgatott oolt, hogy minden Rapid-megmozdulást óriási iombolással fo­gadott és valósággal kihafszolta a győzel­met. Az olasz Carrara bíráskodása mellett példátlanul izgalmas küzdelmet vívott a két csapat. A kózel 35 ezer ember biztatása ellenére a Hungária lépett fel támadótag és az első 15 percben abszolút fö­lényben van. A Rapid nem tud sorozatos táma­dásokat vezetni, igy az első félidőt végig uralja a Hungária, amit bizonyít az 5:1 korneraránya is. Szünet után egyenlő ellenfél lesz a Rapid, mind­egyik kapu sokszor kerül veszélybe, de a fel­tűnően bizonytalan csatárok mindent rontanak. A mérkőzés eredménytelenül • végződik. A meghosszabbításra a Hungária megvál'oztaja a felállítását, Kalmár hátramegy centerhalfnak, de ez sem sokat segít, mert hiába vannak a csatárok állandóan a Rapid kapuja előtt, a góllövéstől való­sággal iszonyodnak. A meghosszabbított játékidő 10-ik percében sza­badrúgást ilél a biró a Hungária ellen. A szabad­rúgás elé sorfalat áll a csapat és a lövés K'ébrren irányt változtatva, a balsnrokhan nkad meg. A játék további részében a Hungária erélyesen küzd a kiegyenlítésért, aztán visszaesik és az utolsó percekben a Rapid van fölényben. A korneraránv 7:4 a Hungária javára. A Rapid tovább jutott a kupaküzdelemben. Külföldi és fővárosi mintára október 1-én városunkban is megnyílik az első Érdeklődhetni és bővebb felvilágosítással szolgál a délutáni órákban Dr. Turcsónyl Imréné | | KA'AM ucca 14. 664 Telefon 478. jg Régi asszonyokról Irta: Móra Ferenc. Igen, csakis régi asszonyokról szerkesztem ezt az írást. Mert mit tudhassak én, világtól elmaradt öreg kónyvmoly-lélemre a mostani asszonyokról? Aztán meg próbálnám meg csak elmondani ha mégis tudnék egyetmást! De a régi asszonyok közül való tapasztalatszer­zések nincsenek tilalom alá vetve. Különösen ha még azok körül se maga tapüsztalkodik az ember, hanem olyan kipróbált kalauzba kapaszkodik, mint András tisztelendő. Értendő alatta Dugonics And­rás, a kedves öreg árnyék, akit én sokat emlege­tek az írásaimban {s, meg a családi tűzhelyen is. Például valahányszor kísérlet történik reggelen­ként abban az irányban, hogy tejtermékekkel sze­lídítsék erkölcseimet, mindig ez a véahatároza­iom: — Ügy kidobom, aki engem tejes-kávéval akar megrontani, hogy hat háztetőn keresztéi Wesik mel­lékalaknak a Dugonics-szoborra. Persze sohase foganatosítottam még ezt a végha­tározatot, sőt kimondani js csak Írásban merem, akkor is csak ugy, ha nem tartózkodik körülöt­tem asszonyember. Igenis, asszonyember. Ezt is András tisz­telendőlől tanultam, hogy »néha az asszony is em­ber«. Tudniillik olyankor, mikor messziről jön va­lami asszonynép s csak látni, hogy mozog, de azt még nem lehet kivenni, szoknyában mozog-e, vagy nadrágban. Olyankor még az acsaonvr? is azt •mondják a népek: — Nini, ahol jön egy ember. Azt is csak Dugonics Pé 1 d a beszéd ei~ ből lehet megtudni, hogy mért nem szerepelhetnek niisemondáskor asszonyok is, mint minisztránsbk? — Azért, —• mondja mosolyogva az öreg ur, -- mert a misében kilencszer fordul elő a Kyrie­|el e ison s mivel az císőt a pap mondja, a ki­lencedik is az övé. De ha az asszonynak ís meg­engednék a minisztrálást, akkor ő tjzedik kireláj­zumot is mondana, mért az asszony mindig magá­nak akarja az ntolsó szót. Nem utolsó dolog annak a szokásmondásnai az eredete sem, hogy aki o t ugrik, amivel a nagy erejű embert szokták dicsérni. Az egyszeri ju­hász is ilyen nagyerejü ember volt legénykorában1. Ha farkas garázdálkodott az akolban, egyszerre kiugrasztotta, maga is utána ugrott s helyben is hagyta a botjával. Történt azonban, hogy a ju­hász is horogra került, vagyis hogy feleséges em­ber lett belőle s egyszerre nehezére esett neki a farkasregulázás. Kiugrasztani ugyan most is ki­ugrasztotta az ordast az akolból, de maga már nem bírt utána ugrani, csak ugy a kerítés mellől fenyegette meg: — Várj, zsivány, várj, te is majd mégházasodsz egyszer és akkor majd elbánok veleü, mert te se ugrálod ilyen könnyen az aklot! Az ám ni, most veszem észre, hogy ez a pél­dázat nem is az asszonyokról szól, hanem az em­berekről. De csak egy-két lapot kell fordítani s ott már az asszony csapjaalevet Ezt ugyan mostanában inkább a férfiak gyako­rolják a kóZszóláS szerint, de hát ennek így nem sok értelme van, mert mi férfiak nem igen szok­tunk lé-csapkodással foglalkozni. A Dugonics ide­jében sfi a férfiak mesterségé volt áz, hanem az asszonyoké. — Midőn A' magyar asszonyok vagy hízelkedni, vagy jó baráttyaiknak kedveskedni akarnak: őket ebédre hiván, oly levessel szolgálnak, melybe to­jás sárgáját vervén, azt kanállal csapkodják és legjobbnak állittyák. Mihelyt észre veszik tehát: hogy a' gazdasszony Csapja a levet, tüstént tudgyák, hogy ezt nem ok nélkül cselek­szi. Nem hát, a régi asszonyok se tettek ok nélkül semmit. Nagyon logikus volt minden tettük-vet­tük. A fiatal menyecskének rágurult az urára a teli hordó és agyonlapította a jámbort. Sirt, rítt, jajveszékelt, mert borzasztó szerette az urát. Álló hétig vigasztalta is a sok sógorasszony, koma­asszony, mert attól féltek, hogy meghasad a szi­ve a fájdalomtól. De csak nem ért szegénykének a vigasztalás semmit, nyolcadnapra elkeseredetten fákadt ki: — Ne unszoljatok engöm, nincs itt asszonyi vi­gasztalásra semmi szükség, egy férfi tudósabb vol­na az ilyenben száz asszonynál. Az is tanulságos dolog, hogy Mátyás király mi­lyen tanácsot hagyott örökbe a férfi-nemzetnek: — Három dolog nagyon kellemetlen az életben: a' kétszer főzött leves, a* megbékélteti barát és a' szakállas asszony. A' kétszer főzött levesben mindenkor megmarad az izetlenség; a' megbékélt barátban valami harag. A* szakállas asszonyban pe­dig valami férfiuság, mely utoljára az asszonyok­ban kutyasággá változik. Tud egy-két ilyen kutyaságot András tisztelendő, de azokat én nem merem utána mondani ebben a mi szemérmes korunkban. Hanem mint az asz­szonyl éleselméjüség példáját mutatom be azt az asszonyt, akiről azt a közmondást csinálták, hogy korsó fenekére veti a keresztet. Szerette az italt ez a jámbor menyecske, s föl­fölhajtotta a kancsót, még keresztet is vetett rá, de soha a szájára, hanem mindig a fenekére.. — Mért teszed ezt, te asszony? — tudakolták tőle az ismerősei. — Azért, mert azt tartják, hogy ördög van a bor­ban, azt hajtom ki belőle. — De hát mért alája veted a keresztet? —.Azért, mert ha föléje vetném, akkor az ördög csak alul jöhetne ki s kárt tenne a kancsóban, meg a bor is kifolyna. De ha a korsó fenekére vetesn a keresztet, akkor fölül illan el az ördög és se edényben, se borban nem esik kár. Ebből is látnivaló, hogy a logikát nem a mai asáteonyoknak kellett kitalálni, örökbe kapták azt a régi asszonyoktól,

Next

/
Thumbnails
Contents