Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-09 / 180. szám

1928 augusztus Э. DfiLMAGYARORSZAG SS» г -дНОЯ Дигй. I к ••j.'-W ..•, SÓS BORSZESZ V -Ш MINDEN HÁTNÁL LEGYEN 2-5 GYEREK ES LEGALÁBB EGY ÜVEG Amig nem késő Nekem ugyan semmiféle beleszólásom sincsen a nemes város dolgaiba (azaz hogy beleszólásom még talán volna, ellenben meghallgatásom nincsen), mégis, nem hagyhatok szó nélkül valamit éppen Szeged érdekében. Nálunk irodalmi kérdésekben úgyis a telekkönyvvezetők az illetékesek és szinházi ügyekben a tánc- és illemtanárokkal értekeznek. Miért ne érdeklődjem tehát most éppen én az iránt, hogy vájjon nem feledkezett-e meg Szeged szabad királyi város vezetősége és nem fog-e továbbra is megfeledkezni arról, hogy a jövő 1929-es év jubiláris esztendeje lesz a vizeiből uj életre föltámadott féniksznek és hogy ezt a város történetében olyan fontos dátumot, ezt a kivételes ünnepi alkalmat, a nagy árviz ötvenedik évfordulóját nem lehet és nem szabad a városnak kihasználatlanul hagyni, ellenkezőleg, minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy a jövő évben Szeged felé irányozzuk az egész ország, sőt a világ figyelmét és érdeklődését, hogy az idegenforgalmat emeljük (jobban mondva megalapozzuk), hogy az ország e második és a vidék ez első nagy városa megmutassa, mit tud gazdaságban, iparhan, kereskedelemben, irodalomban, művészetben, hogy ez az esztendő Szeged indusztriális és kulturális erőkifejtésének legmagasabb fokát jelenthesse minden vonalon! De ehez, kérem szeretettel, már régen hozzá kellett volna fogni és ma már teljes gőzzel kellene folynia az előkészítés, a tervezés, a rendezés nagy és komoly munkájának. Lehet, hogy ez már a maga idejében megindult és valószínű, hogy már vigan megy is, mint a karikacsapás, csak jó szegedi szokás szerint a suba alatt, akarom mondani a torony alatt történik és bennünket, nagy nyilvánosságot és a közönséget majd csak a befejezett tények elé állítanak, mint a színházi kezelés esetében. Mert eddig legalább hétpecsétes titok mindnyájunk előtt, hogyan, mivel, mikor akar jubilálni ez a szép és nagy város, ez az épülő és fejlődő közösség, még halavány sejtelmünk sincsen felőle, miféle meglepetéseket és látványosságokat tartogat számunkra és az ámuló világ számára a szegedi rendezőség, amelynek létezéséi is gondosan elrejtették eddig előlünk. Pedig ha valaha, akkor jövőre kell a tiszaparti metropolisnak megmutatnia, mit ér, mit tud, mit akar, mit jelent? Népies és városi erőinek minden hatalmát és gazdagságát föl kell vonultatnia, ötven év fejlődését bemutatnia Bécs, Berlin, Páris, Brüszszel, Róma és London meghívott követei elölt Kiállítások ünnepi játékok, fölvonulások, előadások és versenyek egész során kell a jövő esztendőnek végighaladnia, de ehez előre és tervszerűen készülni kell és ebből a készülődésből bün volna kihagyni bármely szegedi érdemes tényezőt és eleven értéket is. Magamnak igazán nem kérek és nem várok semmiféle szerepet, (anélkül is vagyok, aki vagyat ebben a városban és ennek a városnak) de éppen a szülőhelyem iránt érzett ösztönös szeretet és kegyelet késztet arra. hogy ezekkel a kérdésekkel sürgetően kopogtassak a bezárt kapukon: uraim, mi lesz azzal a jubileum-.' mai. az Istenért, nehogy erről is elkéssenek, mint ahogy éveken keresztül le méltóztattak késni minden kedvező alkalmat és csatlakozást. Juhász Gyula. Harmincöt gramm aspirinital megmérgezte magái egy elhagyott asszony öngyilkosság a Wagner-fürdőben (A Délmagyarország munkatársátóú Szerdán délután mentőautó állott meg a tiszaparti Wagner-fürdő előli. Percek alatt nagy néptömeg gyűlt a mentőautó köré és szájrólszájra járt a hfr, hogy egy férfi a fürdőben agyonlőtte magát. A hir azonban nem bizonyult valónak. Az történt ugyanis, hogy a fürdőben egy lzsnovszky Ferencné nevű asszony aspirinnal megmérgezte magát. Az Öngyilkosság oka az, hogy lzsnovszky né és férje már több hónap óta különváttan éllek, Az asszony több izben megkísérelte, hogy visszatérjen férjéhez, aki azonban hajthatatlan maradt, nem akarta visszafogadni a feleségét. Ennek ellenére az asszony tovább is forszírozta a békülést és a héten is vissza akart térni férje lakására. A férj kereken kijelentette, hogy hallani sem akar felesé• gérőű Az asszonyt elkeserítette férje rideg elutasítása, több gyógyszertárban nagv mennyi' séqü aspirint vásárolt, elment a Wagner-fürdőbe, ahol egyik kabinbon 35 grammot vett be az összevásárolt orvosságból. A mentők a gyomormosást akarták alkalmazni, az aszszony azonban rúgott, karmolt és harapott, hogy a mentők segélynyújtását megakadályozza. lzsnovszky Ferencné kél levelet hagyott hátra. Egyet férjéhez intézett, aki azonban el sem fogadta felesége búcsúlevelét, a másikat anyjához írta. Az össze-vissza kuszált sorokat csak nagyon nehezen sikerűit kibetűzni. Bocsánatot kért anyjától az öngyilkosságért és arra kéri, hogy Józsi fia mellé temessék. Az életunt asszonyt a mentők a közkórházba szállították. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXXXIII Forradalmi emlékek Bangfht páter közvetlenül a forradalom előestéjén csinált egy huszonöt- vagy harminctagu bizottságot a forradalom megakadályozására. Ennek a bizottságnak rövid nyilatkozata és tagjainak névsora éppen a forradalom reggelén jelent meg néhány újságban. Azóta egy szót sem hallottam erről a bizottságról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az úgynevezett klerikális köröket nem foglalkoztatták az események. A papság egy résre 1918 november havában a forradalom mellé állott. A Központi Szemináriumiján megalakult a papi tanács, melyben éppen eléggé radikális hangok hangzottak el. A papi tanács ellen a főpapok közül egyedül dr. Rott Nándor veszprémi püspök foglalt állást, a többiek nem. A »változott politikai viszonyokhoz való alkalmazkodás», mely miatt később annyi embert üldöztek, nem volt olyan dolog, ami ellen az Egyház állást foglalt volna. Mindjárt november elején, egy vasárnap délelőtt nagy értekezlet volt a Szent István Társulat dísztermében. Engem meglepett, hogy ezen az értekezleten Simonyi-Semadam Sándor néppárti képviselő igen határozott hangú beszédet mondott a szabad királyválasztás mellett és hogy Prohászka Ottokár püspök, a következő felszólaló ez ellen nemcsak hogy nem tiltakozott, hanem maga is »az idők változásáról« beszélt. Néhányan, akik másként gondolkoztunk, a gyűlés után meglehetősen lehangolva mentünk Bangha irodájába, a Horánszky-utcáha egy pótértekezletre, melyen szintén semmit sem végeztünk. A jelenvoltak közül emlékszem Fábiánt Gáspár építészre, Ehkamp Nándor tanítóra és egy Szabó József nevü, villogó szemű kis emberre. Néhány nappal később, egy este, megint a Szent István Társulat nagytermében találkoztunk. A terem zsúfolva volt, de csak a következő jelenvoltakra emlékszem határozottan: Prohászka püspök, Vass József, Gieszvvein, Wolff Károly, Bangha páter, Kmetty, Károly egyetemi tanár. Ezen az értekezleten én is felszólaltam s azt ajánlottam, hogy a néppárt vegyen fel uj nevet, keressen agilisabb vezéreket és bővebb programmal, szélesebb alapon lásson hozzá az ellenforradalmi érzületű nép megszervezéséhez. Vass József, a'.i közvetlenül utánam szólalt fel, álláspontomat mindenben magáévá tette és sokkal jobban megokolta, mint amennyire megokolni én képes voltam. Ez alkalommal szóba került a sajtó is. Elmondottam, hogy »ma már egy laplulajdonos sem ura a maga lapjának; a szerkesztőségek számos tagjára közvetlen befolyást gyakorol a kormány és hogy még a legfüggetlenebb lapkiadót, Miklós Andort sem lehet többé felelőssé tenni mindazért, ami a lapjában megjelenik.« A gyűlés után a szokásos pót-értekezletre mintegy harmincan a Baross-utcába mentünk, a »Sajtó-Hölgybizottság« helyiségébe. Este nyolc óra lehetett és sűrűn esett a hó. Kmetty Károly egyetemi tanár jött mellettem, aki folyton arról beszélt, hogy milyen »kitűnő szónok« vagyok, még pedig »hírtelen, minden előkészület nélkül« és hogy ő nem érti, hogy, miért nem lettem már régen képviselő? Az értekezlet tulajdonképeni célja az volt, hogy a budapesti keresztény egyházközségek i E LVÁ ROS1 MOZI Aapom 9-én, csütörtökön H SZÉCHENYI MOZI Angumttis 9 ín, Ítdtonökön Mii történi a papával ? 7 felvonásos vígjáték | A tenger tengerész dráma Jo&n Gllberltel. DON JÜAN, John Barrymoore nagy fiMe. § Papucshős s felvonásos vigyék mc&ara cortexxei. Előad6«ok Kezdete : «>. örnhor, vasama úrnkor EI6adá»tK ífczdete S-itor n St^chenyjben, в-kor n Kurírt kertiében &