Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-05 / 177. szám

1928 augusztus 5. SZEGEDI SZINHmZ Búcsúfia A Havibucsu, amelyen jámbor hívők serege zarándokol a csodalevő Fckele Máriához, a komoly egyházi szertartásokon kivül derűs világi mutatvány okban is bővelkedik. Mint «hogy a középkor vásári bolondja áhítatos lélekkel vetett bukfencet Miasszonyunk képmása előtt, e vidám rovat irója hadd emlékezzék régiekről, mulatságos epizódjairól a holdog béke havibucsujának. Abban az időben még a lehető legjobb viszonyban voltak a barátok és a sajtó városainkban. Mondhatom, hogy a barátok egyúttal ilapunk barátai« is vollak. És pedig kivétel nélkül. Már tudniillik minden lapnak kivétel nélkül. Éppen olyan szeretettel és megértéssel (és természetesen megbocsátással fogadták a destruktív liberális újság erre a nagy napra kiküldött tudósítóját, mint a — pardon, bocsánat, dc éppen most jut eszembe, hogy klerikális újság akkor még egyáltalában nem létezett Szegeden. (Destruktív klerikális pedig különösen nem!) Faji és felekezeli kiilömbség nélkül csak csupa szépet és jót írtak az akkori tollforgatók a Fekete Mária fogadalmi ünnepéről. A szegedi újságírónak akkor"is mindent kelleti tudnia, dc azon kivül Ezen a nagy napon még bizonyos teológiai és egyéb kánoni ismeretekkel gazdagon fölklncselve kellelt a vendégszerető barátok fehér asztalánál megjelennie. Magam legalább husz nagyobb méretű riportot írtam annak idejében eme nevezetes eseményekről, de a legemlékezetesebb számomra mégis az a havi bucsu, amelyen személyesen nem vettem részt, csak a szerkesztőségben dolgoztam föl az óránkint befutó anyagot. A legliberálisabb lapnál dolgoztam akkor Csuka Ferenccel, aki később Kanizsai Ferenc néven a legkatolikusabb hetilap kedvenc irója lett. Csuka Feri egész nap és egész éjjel az alsóvárosi barátok körében tartózkodott és mint keresztény szakértő tanítgatta a hírlapíró uj nemzedéket a nap különféle érdekességcinek és látványosságainak jelentőségére. Az egyik volontőr a kolostor ajtókon levő G. M. B. fölirás eredete és értelme után érdeklődött. Csuka Ferenc kulturfölényesen mosolyogva csak cnynyit mondott neki: — Fiam, ezt igazán tudni illenék A barátok a sajtó iránt való figyelemből jegyezték ezt ide, hogy garmond, majd bor gisz. A búcsúról szóló riport egyházi részét garmondból, a színes, meleg világi részét pedig borászból. (Persze, nagyon is jól tudta azt a jeles férfiú, hogy Gáspár, Menyhárt Boldizsár nevét jelenti a három nagy betü.) Éjfél felé egyszerre megszakadt az összeköttetés a liberális redakció és az alsóvárosi rendház között. Csuka Ferenc egyszerűen elemében érezte magát és ebből az elemből nem volt hajlandó kilépni. Egészen elszigetelődött benne. De azért pontosan a lapzárta előtt egy másodperccel még egy utolsó híradás jölt lőle, mint valami vidám és biztató S. O. S. ü--*nc t. Egy ministráns gyerek hozta a rövid, de j velős tudósítást, amelv a következőket tartalmazta: — A hangulat éjfél óta állandóan emelkedik. Horn oanonica kizártnak tekinthető. Zarándokok duplán jönnek elő. Áldásom rátok! Ferenc rendes. Akkor keletkezett az a szegedi bohém példafccsv-d, hogy: hallgat, mint Csuka a bwisun. Szegény jő Csuka Ferenc azóta már régen a föld alatt hallgat. Gyalu. EJU»UHPIII llll Pl I tl»« Kerékpárokban » Styrla és Triumph vezető márka. EqyedGl kapható SzántóiSániSsrs^i Le^^Té r á k/é k s z e r e k I réazleire Is Győri Bélált&l OftLMAr.YARORSZAW Nem nagyit az, aki azt áHitia: Legtöbb baciílyst a Légy száilStja. Szennyes csatornákból, Istállókból és bocilluslömegekkel fertőzőit egyéb helyekről éhesen repül a légy aszla'unkra. Lábal, amelyekkel eledelünkön végigsétál, szinte elrothadnak a piszoktól és a bacilusoktól. Vallon t<Mzüen és szívesen fogvaszl|uk-e el azt az eledelt, melyet a bacilíusok'ial megrakott rovar beszennvezelt ? Ne tür|ük, hogy asztalunkon az élet e szeméihordói mindennap! vendégek legyenek — pusztítsuk el a legyeket FHt-tel. Flitelés percek alatt megtisztítja otthonunkat amelyek lyukat rágnak a szövetekbe. Fitt a k'rokozó legyek, szúnyogok, darazsak, po loskák, svábbogarak, hanoyák, bolhák és tetvek tömegétől A Fiit kifürkészi ezokat a legelrejtettebb zugokat, ahol a rovarok búvóhelyeiken tenyésznek cs ott elpusztítja petéiket. Flitelés megöli ír,olyakat és lárváikotj megóvja a ruhanemQeket. Használata könnyS. Nem hagy foltot. Illata egészséges Világhírű tudósok tökéletesítették a Fiit rovarirtói Biztos pusztulást hoz a rovarokra, de teljesen ártalmatlan emberre és háziállatra. Mindenütt kapható. Elpusztulnak tegyek, szúnyogok, hangyák, poloskák, svábbogarak, molyok, bolhák * Óvakodjunk az utánzatoktól! Csak eredeti plombált Flit-kannát fogadjunk el! Magyarországi központ: PAS/tCEA Gyógyszervegyészeti Rt, Budapest, VT., Figyelő ucca 16. Telefon; £. 909—48. B.50 SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXXXI A forradalom és Az Est Szombaton már nyugtalanítónak láttam a helyzetet: a rendőrség nem volt látható sehol; a boltokat nem igen merték kinyitni s ha kinyitották is, annak a feliralnak, mely azt hirdette, hogy ez a helyiség a »Nemzrti Tanács vádelme alatta van, éppen olyan csekély ereje j volt, mint Ifeltai városparancsnok« plakátjainak. melyeken megfenyegette a rendzavarókat. Az Est szerkesztőségében felvetettem azt az ötletet, hogy polgári őrséget kellene szervezni. Pásztor Árpád kollégám felkarolja az eszmét s este hatkor ebben az ügyben értekezlelet is tartottunk a Kereskedelmi Kamarában. Egynéhány tanár, akit én hívtam meg, Az Est szerkesztőségéből gyalogolt fel a Kamarába. Az értekezlet nem voll komoly. Egymásután három újonnan érkezett vendég roll ant fel az elnöki emelvényre (nem tudva a többiekről), hogy -mint Friedrich István hadügyi államtitkár teljha'almu meg' izottja« támoga' ásóról biztosítsa az értekezle'et. A felszólalók egy^egy gyár vagy na^y üzlet képviselői voltak és csak a maguk telepe számára sürgettek védelmet. — Mi nem a nagytőke, hanem a rend és közbiztonság védelmére gyűltünk össze, kiáltottam közbe. De pár perc múlva láttam, hogy hiábavaló minden: az utcai őrségek megszervezését megcsináltuk, de fegyvert nem kaptunk. Már huszonnégy óra óta szedték be a fegyvereket, melyek a szocialisták kezébe kerültek. Mi, »burzsujok« voltunk és Tarján Vilmos harcolt ki az egész utcánk részére egyetlenegy Mannlichert. Azzal azután este tíztől reggel hatig őriztük az utcát, két óránkint felváltva. A fegyver bizonyos bátorságot öntött belénk, dc most már megvallhatom, hogy például én nem tudtam volna a fegyvert se megtölteni, se elsütni. Mit tehetek én róla, ha nem tanítottak meg rá? Politikai elveim közé azonban beiktattam, hogy az a honvédelmi rendszer a legjobb, mely nem hadseregre, hanem miliciára van alapítva. Mindenkit ki kell képezni a fegyver használatára, még azokat is, akiknek valami csekély testi hibájuk van: a nemzet és a milícia legyen egy fogalom, minden polgár legyen katona és minden katona legyen polgár s ezt az óriási miüeiát helyezzék a polgári törvények és polgári igazságszolgáltatás alá, kivéve a szoros értelemben vett kalonai fegyelmi ügyeket. Az általam javasolt uccai őrségek alig húszharminc uccában alakultak meg és egyik őrség sem állott fenn egy hónapnál tovább. Bebizonyult, hogy nem volt rájuk szükség, mert Budapest népe rendesen viselkedett, a közbiztonság elég ¡6 volt és ari^-akűRsásipk nem