Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-26 / 192. szám

¿928 augusztus 26. p^T \ rv A RYtn«? * r. ICŐZBESZdoS. • >1 VmÁGTAC/lH VÁUOS Egyik napos délben úrrá lett rajtam az a kívánság, hogy újra megnézzem a Mátyás-templomot, ennek a félig gothikus templomnak félig bárok oltárait. Iliaszló, elkedvetlenítő kép tárult elém a Szientháromság-ucca végén. Valamikor kis liget volt a templom környéke, zöldelő fák sürü lombja vette körül a rendházat, az élő kerítésből csak itt-ott kandikált ki szégyenlősen egy-egy behunyt szemű ablak; a földszintes házak s a büszke templom között duslombu, magasra nőtt fák takarták cl a kontraszt disszharmoniáját Kis liget volt valamikor a templom környéke, zöld oázis az alsóvárosi pornak tengerében, ahová összefutnak az uccák, mint porfolyamok a portengerbe. ÉS milyen most a templom parkja? A por szürkesége győzött itt is. Kiégett, elsárgult pázsitfoltok maradtak csak emlékül a régi, ápolt gyepszőnyegből, a fákat kiirtották, de a kivágott fákat nem pótolja senki, a pázsitot nem ápolja senki, füvei, fával nem törődik senki. A gazdátlanná vált téren csak a gaz terem meg. A Kálvária-tér a pusztulásnak, a hanyatlásnak ugyanezt az elszomorító képét mutatja. A tápéi libalegelő ápolt francia kert az elhanyagolt, letaposott, elzülleszlett Kálvária-tér mellett. A stációkból kivesztek a képek, elrohadtak azok a padok, amiket nem szedtek szét s nincsen jó lélek, amelyik egy kanta vizzel megszánná azt a haldokló gazt, amelyik pótolja a füvet s azt a senyvedő szarkalábat, amelyik az izzó augusztusi forróság fantáziát meghajszoló tikkadtságában — insolatio — talán ápolt, gondozott parkba álmodja magát. A katolikus hitközség közgyűlésén szóvá is tették a Kálvária-térnek a vallásos érzést is sértő elhanyagoltságát. Ennek a térnek rendbehozására azonban, sajnos, nem jut a hitközség jövedelméből. A város ugyan nem törődik azzal, hogy a kereseti adó tiz százalékánál magasabb egyházi adót közigazgatási uton nem hajthat be < a katolikus hitközség ugyan vogyonnélküli nyugdíjas köztisztviselőkre kiró 290 pengő hitközségi adót is, dehát ezek a jövedelmek másra kellenek, ezekből a bevételekből még a harmatot sem pótolják a templom s a kápolna tövében senyvedő fűszálakon. S ha még kedvünk van, látogassuk meg a í-echner-teret. Fa és fü kipusztult innen is. A furor vastationis itt is elvégezte könyörtelen, barbár munkáját. A városi kertészet soha nem dicsekedhetett a Lechner-térrel, de mégis park volt ott, fele volt élő fával s zöld fü takarta az agyagszinü földet S most olyan, mint egy kiégett, szikes legelő. Jobb érzésű gazdaasszony már a baromfiakat sem hajtatja ki a Lechner-térre. S most .ide kerül a Rozália-kápolna. A Stefánia is a hajdani jólét kolduscondráiba öltözött A sétáló közönség nem szeszélyből hagyta el hütlenül a Stefániát. Gond, törődés és szeretet áldozott valamikor ennek a szép sétánynak, pedig akkor még nem a mai könnyedséggel szavazták meg a költségeket. A költség talán kisebb volt, de egész bizonyosan több volt a gondoskodás. Ápolt, utak, ápolt pázsit, gondozott fák, — ez volt a Stefánia. A por, úgyis, mint szimbólum s úgyis, mint tüdőgyilkos ellenség birtokába vette a város egyetlen parkját. Előbb elhagyta a Stefániát a közönség, azután elhagyta a térzene. Ma már csak akkor zöld a Stefánia, ha órákig tartó nyári zápor lemossa a lombról és fűről a port. A Széchenyi-tér még immel-ámmal gruppinozza a régi szépségének emlékeit, de a hanyatlás és pusztulás kérlelhetetlen sorsa beteljesedik az ujszegedi park felett is. Hová pusztult a gyönyörű rózsaliget, amibe Kállay Albert annyi törődést, gondot és szeretetet ojtott be. Nincs Európában városvezetőség, amelyik ne ismerné legelsőrangu feladatának parkok létesítését. S Szegeden a meglevő parkokat is pusztulni, veszni hagyják. Mit mutatunk az idegeneknek? Természeti szépségeinket? Hegycsúcsokat, havas bérceket, vagy vízesést? Régi nemes szépségű házainkat? Történelmi emlékeket? Középkori templomok kincseit? De rózsakertet tudnánk mutatni. Újszegedet a rózsák csodálni érdemes parkjává lehetne változtatni, a nagykulturáju szegedi rózsakertészetnek leghatásosabb propagandájaként. Száznegyven kertész termel Újszegeden a külföld számára rózsát s az ujszegedi parknak egy pár csenevész rózsatő maradt. Nemcsak esztétikai, nemcsak egészségügyi, de gazdasági szempontból is indokolt lenne az ujszegedi parkban nyilvános és állandó rózsakiállitást rendezni. Hadd mutassák be a szegedi kertészek, hogy mire képesek, milyen rózsafajokat teremtettek s milyeneket alkotott a szegedi föld. Újszeged megteremthetné a rózsák kultuszának reneszánszát. Csak szeretet kellene hozzá s olyan kevés hozzáértés, amiért még a szomszédba se kellene menni. Látták már a berni rózsaligetet? Akkora, mint a Stefánia-sétány fele, nincs benne semmi káprázat s nincs benne semmi csuda: csak rózsák nyílnak benne. De olyan tündöklő szépségben, hogy nincs arrajáró idegen, aki föl ne keresné. Minden feltétele adva van annak, hogy Újszeged a rózsák ligete legyen. Csak a szeretet hiányzik hozzá. Enélkül pedig nem zsendül ki egyetlen fűszál sem és elsenyved az is, amelyik botorul kisarjadt. Virágok kultuszával lehetne megszépíteni ezt a várost, amelyikben olyan elszomoritóan kevés a virág. Hervad már ligetünk, sőt: hervadtak már ligeteink és nincs ebben a városban senki, aki védelmére kelne a kókadó virágnak. • senyvedő fának, letört fűszálnak. Csak tilalmi I táblák vannak, de szeretet nincs. Pénz van, de | nincs törődés. *SOHyO€fdllH£2& a szolnoUi iparoslzongressissais etlölcésszitéset és Költségei Icöriil Egy tizenötezer pengős garancialevél, amelyet Körmenáy Mátyás nem írt alá (A Délrwggarország budapesti munkatársától') Az IPOSz által Szent István napján Szolnokon rendezett iparoskongresszus most kezdi vetni az egyre jobban szélesedő hullámgyürüket. Budapesti iparoskörökben, amelyek közel állottak a kongresszus előkészítéséhez, azt rebesgetik, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége ezzel a kongresszussal teljesen kiadta az erejét és most már csak az összeomlás következhetik. Az előzménye a dolognak az, hogy a miskolci, mohácsi és székesfehérvári országos kongresszusok egymásután botrányba fulladtak. Az ipartestületek köréin egyre növekedett az elégedetlenség az IPOSz-szal szemben és a legutolsó kongresszus óta hatvan íesíület lépeti ki az IPOSz kötelékéből. Tagdijat pedig azok sem fizettek, akik bent maradtak az IPOSz kötelékében. A beavatottak előtt nem volt titok, hogy az IPOSz azért követeli a kézmüveskamarát, mert az a számítása, hogy a kormány az ő vezetőit fogja a szervezéssel megbizni. Ez esetben megszűnnek az anyagi gondok, mert adók módjára fogják az ujabb illetékeket Lehajtani. Ezért volt fontos a szolnoki iparosSongreszszus. Az IPOSz vezérei, élükön Papp József makói ipartestületi elnökkel ugy képzelték, hogy a szolnoki kongresszus mindent elsöprő majoritással foglal állást a kézmüveskamara melleit. A kongresszusról egyenesen felvonulnak a kereskedelemügyi miniszterhez és a miniszterelnökhöz és az egész iparosság kívánságára való hivatkozással fogják kérni a kézmüveskamara megalakítását. Élni azonban addig is kellett, mindenekfelett pedig gondoskodni kellett róla, hogy miből is fogják a szolnoki kongresszust megrendezni. Egy kongresszus rendezése ugyanis pénzbe kerül. Pénze pedig az IPOSz-nak egyáltalán nem volt és az apróbb hitelek is, amelyebet eddig a vezetőség egyes tagjai nyújtottak, kimerültek. Az utolsó pillanatban kapott ugyan az IPOSz Vass József népjóléti minisztertől tízezer pengőt, de nem kongresszus rendezésére, hanem az aggkori és rokkantsági biztosítás statisztikai adatfelvételeire. Ezt tehát nem volt szabad a kongresszus céljaira felhasználni. Szó volt róla, hogy az ipartestületekhez fordulnak, de hamar te kellett látni, hogy ez a lépés teljesen reménytelen. Tapogatózás történt még a kereskedelmi és iparlcamáraknál is, hogy a kézmüveskamarai mozgalom leszerelése esetén hajlandók volnának-e ők az átszervezendő IPOSz-t anyagilag megsegíteni. A pénztelenség e kinos óráiban az IPOSz egy szanálási bizottságot küldőit ki, amelyben a veelőség tagjain kivül helyet foglalt Frühwir'.h Mátyás országgyűlési képviselő is. A szanálási bizottság ülésezett, ülésezett és azt sütötte ki, hogy pénzt, kölcsö: kell szerezni barmi áron. Érintkezésbe léptek a budapesti kisipari hitelszövetkezet vezetőségével, hogy mi módon kaphatnának tizenötezer pengő rövid lejáratú kölcsönt. A hitelszövetkezet bekérte az IPOSz választmányi tagjainak névsorát, kijelölt benne tiz nevet és azt mondta, ha ezek egyetemleges felelősséget vállalnak, folyósítja a kért őszszeget. A megnevezettek között volt Körmendy Mátyás, a szegedi ipartestület elnöke is. A szanálási bizottság erre összehívta a garancia elvállalására kijelölt iparosokat. Hogy mi történt ezien a bizalmas értekezleten, abból, csak annyi szivárgott ki, hogy Körmendy Mátyás és még hatan elég óvatosak voltak és a garancialevelet — nem Írták alá. I Az aláirók maradtak hárman, Frühwirth Má. ¡Olimpiai vízipóló mérkőzések rSS555-éí>| | BE LVÁ ROSl MOZI Auguratu» 26 ín, vasárnap 1 Férjek vigyázzatok! SÍ'SSSneR! 1Alonkivfl,: Őnagysága szalmaözvegy. KpiVSf^W jgf ElóadáonV Ve'dp'» • rt é« o ó'aW vsá-nan 3. 5. 7, 9 órakor. A 7 íj 9 órai előadás a ker'brn B SZÉCHENYI MOZI Aupusztus 26-án, vasárnap |j I TOM M 1 X főszereplésével jCiálánS batlCÜta 7 felvonásban. 1 Azt.nkivü.. autókírályno. Vigjáték 7 felvonásban. H Előadások 6. 9 vasárnap 5. 7. 9 ónkor. A 7 és 9 *ra' előadások « Korzó kerfb»n vannak megtartva 53 3 BELVÁROSI MOZI A a íj 27. 28, 29 én, hétfőtől szerdáig 1 DOUGLRS FÍIRBHUKS i rejtélyes körönd. ÍSS: Azonkívül: fo JJ^gj, ,1,50^ j^RY PICKFORD dal. B Flöadísok kezdefe: 5. 7. 9 órákor. A 7 és 9 órai előadás a kertben* | SZÉCHENYI MOZI Augusztus 27., 28-án, hétfőn és kedden | I A kis milliárdos. Gyermekdráma 8 felvonásban. | | Azonkívül: Küzdelem a falfSŐSC fefeti Egyrepülő kalandjai 6 felvonásban | B Eladások kezdete • 5, 7, 9 órakor A 7 és 9 órai előadás a Korz'1 Kertben. K