Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-05 / 150. szám

1928 julius 5. |)f J.v * VARORSZAG 3 Január .elsején megválioscilc a sssegedi közgyűlés képe Jl virilistáit névjeayzékének kiegészítésén Kívül el lcell ren­delni a pótválasztásokai is Kaufmann Dezső, ifj. Aigner József, Pick Jenő, dr. Gaál Endre, Winkler Hugó, vitéz Mári-aföldy Mátyás, Wagner Ernő, Kandiba Károly, Politzer Márton Bogdán Jenő, dr. Kókay István, Princ Károly, Sándor Lajos, dr. Kertész Béla, Fenyő Jónás, Fischer Zsigmond, Lindenféld Bertalan, dr. Szakáts József, Salgó Péter, Pollák Sámuel, dr. Schwartz József, Maróthy Ferenc, dr. Gál í.ászl<'>, vitéz Gál József, dr. Rottenberg Pál, dr. Zauner Richárd. Benedek Pál, Sebestyén Endre, Lnkács István. Vértes Miksa, Fejér Mór, Kalánka György, Soós Antal, Kolozs Lajos, Straub Ferenc, Juhász András, dr. Pálfy József, Temesváry József, Nyi­lassy Ágoston, Merts Imre, Sonnenwirth Ignác, dr. Tápay József, Győry Gynla, dr. Horváth Endre, dr. Tótli Mihály, Juránovics Gyula, Szabó Ede, dr. Winkler Elemér, Ketting Lajos, Ligeti Béla, Fein László, Savanya János, dr. Lippay György, dr. Csikós Nagy József, Czigler Arnold. ! Az uj közgyűlés képe tehát már a virilisták I névjegyzekének kiigazításával is lényegesen meg- j változik, de ez a változás még fokozottabb lenne ha a választott városatyák soraiben megüresedett negyven helyet is betöltenek. Ha a polgármester 1« tudná vonni a par­lament keddi határozatának konzekven­ciáit, akkor nem várna felsőbb paranc»­szóra, hanem saját hatáskörében intézked­ne aziránt is, hogy ezeket a pó'válwsrtása­kal Is megejthesse a város közönsége. Több mint 350 családot kényszeritett hajlékváltoztatásra az egyetemi építkezések miatt a város (A Délmagyarország munkatársától) A parlament keddi ülésén, mint arról a Délmagyar­flfszág részletesen beszámolt, a törvényhatósági bizottságok megrögzitésére vonatkozó törvényja­vaslat tárgyalása során elfogadták Rassay Károly módosító javaslatát, amelyhez a belügyminiszter i» hozzájárult és amely szerint 1929 január elsején k| kell igazi Jani a virilisták névjegyzékét. #s gondoskodni kell arról, hogy a törvényható­Sági bizottságokban virilis jogon tényleg azok ül­jenek, akiknek a törvény szerint ott ülniük kell. A parlament határozata természetesen általános .meglepetést keltett Szegeden, amelynek lehetetlen példája egyik inditó oka volt ennek a rendelke­Tésnek. A tőrvényhatósági bizottságok felfrissíté­sére irányuló mozgalom Szegedről indult ki. Az »kció élén Wimmer Fülöp állott és a Délmagyar­W*zág hosszn idő óta lankadatlanul küzd a tíírvényes rendelkezések érvényesítéséért és a nyilvánvaló törvénytelenségek meg­szüntetéséért. A speciális szegedi erőviszonyok következtében «z a harc mindezideig eredménytelen maradt, mert a törvényes álláspont, a város többségének akarata nem érvényesülhetett a polgármesteri aka­rattal szemben. A polgármester hallani sem akart a virilisták névjegyzékének kiigazításáról, sem arról, hogy a Szegedről elköltözött, vagy elhalt városatyák megüresedett helyét nj választások ut­ján töltse be a város közönsége. A kiöregedett közgyűlés, valahányszor módja lett volna lehetetlen helyzet korrigálására, mind­annyiszor a polgármester kívánsága szerint hatá­rozott és a közgyűlés felfrissítésére vonatkozó indítványokat elvetette. Wimmer egészen a köz­igazgatási bíróságig vitte föl az ügyet és a köz igazgatási bíróság — mint emlékezetes — a vá­rosi hatóság csökönyös felfogását törvénytelennek minősttette, amennyiben kimondotta, hogy azok a törvények efi törvényes rendelkezések, amelyek kőtelezőleg elrendelik a virilisták névjegyzékének évről-évre való kiigazítását és a megüresedett tagsági he­lyek választás ntján való betöltését, változatlanul érvényben vannak és a közgyűlés felfrissítésének így törvényes akadálya nincsen. Ennek a közigazgatási bírósági Ítéletnek a kon­zekvenciáját azonban a polgármester nem vonta le. Ugy okoskodott, hogy az Ítéletben határozott rendelkezés nincsen, a közigazgatási bíróság nem kötelezi a várost a közgyűlés felfrissítésére, csupán azt állapítja meg, hogy annak törvényes akadá­•lya nincs, ami azonban a polgármester szerint — nem jelenti azt, hogy a felfrissítés törvényes kötelezettsége a városnak. A parlament keddi határozata ezt a jogászi rabulisztikát töri le, mert éppen a szegcdi példa alapján rendelte el a virilisták névjegyzékének kiigazítását. Január elsején kerül sor a parlameut keddi határozatának végrehajtására Szegeden. A város hatóságának akkor ki kell igazítania a virilisták névjegyzékét. A névjegyzék kiigazítása következ­tében Szeged város törvényhatósági bizottságának •záznegyvenkét virilis jogú tagja közül ötvenhat városatyának nem lesz joga a közgyűlési terem­ben helyet foglalni, igy a virilisták kiigazítása után a következők maradnak ki a névjegyzékből: Bach Miksa, Bagáry László, Boros József, Cserü Lde, Csiki Zsigmond, Danner János, Déri Ede, Fagler Ede, Faragó Lajos, Glöckner József, Hege­dűs Béla, Jambrik István, Jedlicska Béla, Kass János, Kovács József, Kovács Sándor, Körösi Ig­nác, Lendáczky Sándor, Leinzinger Gyula, Lippay Lajos, Lukács Lukács, May Gyula, Milkó Ferenc, Molnár Elemér, Németh István, Otfovay Károly, ördög Vince, Pavkovics Rezső, Patzauer Sándor, Peternelly Lajos, Pick Mór, Holtzer Aladár, Holtzer Emil, Popper Márk, Pozsgay Károly, Reiner Ágoston ,Regdon Károly, Rózsa Izidor, Sándor Fe­renc, Stélyi Miklós, Schiffer Antal, Schorr Ottó, Schmidt Károly, Szász Ernő, Szécsi Ede, Szűcs Béla, Vass Károly, Vén András, Vlasíts Károly Weíl Zsigmond, Winkler Sándor, Wind József és Zombori Ferenc. A közgyűlés uj virilis tagjai viszont a követke­zők lesznek: Solymos Elemér, dr. ötvös Ervin, dr. Csányi Mátyás, dr. Fenyves Kornél, Keleti Adolf, Wagner Ferenc, Müller János, dr. Samu , Doránszky Károly, Rosmnnn Dávid-, Schwartz Kálmán, Segesváry Dezső, Wolf Miksa, dr. Wagner J^nő, dr. Zöld Jenő, Klonkay Andor, '¿cáe-mberger Antal, Eoiiu Antal, Ötvös Oszkár, (A Délmagyarorszáfi munkatársától•) Rész­letesen beszámolt a Dél magyaron zág arról a szokatlan végrehajtási aktusról, amely a mult hét utolsó napján zajlott le erős rendőri fe­dezet mellett a Nyikos-nővérek Markovics Iván-uccai házában. Ezt a házat, amely a pol­gári iskolai tanárképző intézete számára ki­jelölt teiektömbön fekszik, tulajdonosai semmi pénzért nem akarták átadni a városnak és az épület kisajátítása ellen is tiltakoztak. A város a kereskedelmi minisztertől nyert kisajátítási jog alapján azt kérte a bíróságtól, hogy még a kártalanítási eljárás befejezése előtt azon­nal helyezze végrehajtás utján az épület bir­tokába, mert a polgári tanárképző épületének építését már megkezdték, a munka nagyon sürgős és igy a ház telkére halaszthatatlanul szükség van. A bíróság el is rendelte a végre­hajtást és így 'történt, hogy a Nyikos-lányok házát bírósági végrehajtó adta át színes forma­ságok közben a város csákányosainak. Azóta már meg is kezdték a kétemeletes sarokház elbontását, a lakókat — tizenhárom család lakott az ötvenesztendős épületben — másntt helyezte el, vagy kártalanította a város. A Nyíkos-ház kisajátítása volt valószínűleg az utolsó az egyetemi építkezésekkel kapcso­latban. A lebontott Palánknak már a romjait is eltakarították, a legöregebb városrész lakói pedig szerteszóródtak a városban. Egyetlen ház áll még a régi Palánkon, Ónozó Poldinó R fekete kalóz Oougias Fairbanks iegutolsó filmje nem repríz, tie a leg­izgalmasabb kalandor­fűm, mely eddig létezett, végig színes felvételek, a legérdekesebb meseszövés, elképzelhetetlen trükkök sorozat? | Fairbanks soha nem volt nagyobb, soha nem volt ragyogóbb, min! | a Fekete Kalózban. § régi tiszaparii csárdájának sárgárarneszelfc épülete, amely még mindig nevezetessége en­nek a kevés nevezetességű városnak. Ez a csárda is, amelynek ivójában Tömörkény Ist­ván tanulta esztendőkig a vizenjáró népet mélységes filozófiáját, halálra van Ítélve már régen, de az ítélet végrehajtását elhalasztot­ták bizonytalan időre. A dolog ugy áll, hogy a csárda telkére egyelőre még nincsen szük­sége az egyetemnek, de a kisajátítás körül is súlyos magánjogi bonyodalmak keletkeztek. A régi és az uj tulajdonosok között bizonyos differenciák merültek fel, amelyek a kártaLa­nitás kérdésének elbírálását egyelőre lehetet­lenné teszik. Ezért kapott haladékot Ono^óné háza, de egy-két esztendő múlva ezt is át­veszik a város csákányosai. Az ipartestület székházának lebontására mér, az ősszel sor kerül, amikor megkezdik a termé­szettudományi intézet építését és a Templom­tér rendezését. Érdeklődtünk a városházán, hogy az egye­temi építkezések háng családot kényszeritettek lakhelyváltoztatásra, költözködésre. Pontos •számadatot nem kaptunk, csak hozzávetőlege­set. Eszerint az első turnusban száznyolcvan­három családot lakoltatott ki q város, a má­sodik turnusban körülbelül száznegyvenet, ugy hogy a későbbi kilakoltatásokkal együtt a haj­lékváltoztatásra kötelezett családok száma meghaladja a három és félszázat. Érdekes affér a kendergyári sztrájk korul a Szegedi Munkaadók Szövetségében Wimmer Fülöp levélben ulasilotla vissza az ellene hangoztatott állítási, Kelleír Mihály a bírósághoz fordnlí elégtételért (A Délmagyarország munkatársától•) A' Szegcdi Munkaadók Szövetsége szerdán délelőtt ülést tartott, amelyen élénk vita fejlődött ki Keller Mihály gyufagyári igazgató egy bead­ványa fölött. A beadvány kapcsolatos a Sze­gedi Kenderfonógyárban a közelmúlt napok­ban lefolyt egészen rövid tartamú bérmozga­lommal és a nyomában támadt néhány, de a nyilvánosság előtt eddig még nem ismerte­teti eseménnyel, amiért szükségesnek tartjuk — már csak azért is, hogy tiszta képet tár­hassunk az olvasó elé — valamennyi eseményt löriéneti egymásutánban ismertetni. A Szegedi Kenderfonógyárban a mult hó­nap 27-ikén tudvalevőleg kisebb sztrájk ulótt ki, amelyet részleges kizárás követett a vál­lalat részéről, aminek következtében a gyár valamennyi munkása sztrájkba lépett. A mun­kásmozgalom amiatt ütött ki, mert a karda­osztályban rendkívül nagy por volt, amely még fokozódott azalatt, amig az uj pörtalanitót felszerelték. Az itt dolgozott munkások ezért kártalanítást kértek. A mozgalom a munkások képviselőivel való mintegy másfél órai tár­gyalás után azzal végződött, hogy a kardaosz­tály munkásai a kívánt kártalanítást meg­kapták és már másnap felvették a munkát a gyár egész üzemében. A Kenderfonógyár igazgatósága sokkal ki­sebb jelentőségűnek ítélte ezt az ügyet, sem­hogy szükségesnek tartotta volna vele a Mun­kaadók Szövetségéhez fordulni, de éppen a szövetség részéről történt intervenció folytán ezt is megtette. A Munkaadók Szövetsége- majtcfc

Next

/
Thumbnails
Contents