Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-27 / 169. szám

1928 fuBus 27. »N—JHPJ" Wrf№\CV \KOKSZlfc A tanács ujabb tízezer pengői ulall ki testnevelési költségekre, meri augusztus elsején már nem íudlók volna kifizetni a leventeoktatókat Félmilliárd koronái k5Il a város testnevelésre (A Détmagyarország munkatársától.') 'A lestnevelési tanács beadványt intézett a város tanácsához és bejelentelte, hogy elfogyott az az összeg, «melyet a város hatósága a testnevelés költségeinek fedezésére ebben az évben kiutall. A pénz annvira elfogyott, hogy augusztus elsején már a leventeoktatók tiszteletdiját sem fizethetik ki. Ezért a testnevelési tanács ujabb tízezer pengő kiutalását kérte a várostól. A tanácsülésen ez a beadvány egészen értlvelő levertséget keltett. Megállapította a tanács, hogy a város ebben az évben egyszer harmincezer, egyszer pedig tízezer pengőt utalt ki a testnevelési költségekre, összesen tehát negyvenezer pengőt, ami félmilliárd koronának felel meg. Megállapította a tanács azt is, hogy ennek az uj kérelemnek a fedezésére nincsen költségvetési fedezet. A kért tízezer pengőt azért mégis kiutalta a tanács és fedezetül az esetleges és egyelőre még teljesen bizonytalan többletjövedelmeket jelölte ki, de kimondotta azt is, hogy ebben az évben ez az utolsó, mert a város nincsen és nem is lesz abban a helyzetben, hogy további összegekkel támogassa a testnevelési intézményt. A már kiutalt ötvenezer pengő is meghaladja Szeged város teherbíró képességét tekintettel arra, hogy igen fontos, városrendezési feladatokra sem jut megfelelő összeg. A tanács határozatában utasította a számvevőséget, hogy az idei póthitelek előírása alkalmával erre a tízezer pengőre is jelöljön ki megfelelő fedezetet. Vlríuis. vaucjy ongyillcossÓLCj Négyszer mondoll «csütörtököt & revolver, ötödszörre megölte a sánííorfalvai mezőőrt (A Délmagyarország munkatársától.) Különös eset történt tegnap este a Sándorfalva község felé vezető úgynevezett Komlósi dűlőn. Szántók és legelők terülnek itt el, amelyeknek őrzését mezőőrök létiák el. A mezőőrök naponta többször végigtárják a földeket, vagy ahogy mondják, megkerülik. Az este is ilyen kerülőn volt három mezőőr j a két Kalapács testvér, Mihály és Lajos, továbbá Apró Ferenc. Este 9 óra felé járhatott az Idő, amikor a mezőőrök a Komlósi dűlőre értek, Kalapács Apró Ferenccel ment elől, fóval hátrább Kalapács Mihály követte két társát. Kalapács Mihály ekkor már elvégezte dolgát és hogy észrevétesse magét társaival, hogy ő Is ott van, elővette pisztolyát és el akarta sülni. A revolver azonban négyszer csütörtököt mondott, ami abból tűnt ki, hogy a vak sötétségben Kalapács Mihály éktelen káromkodásban töri ki. A két mezőőr most már meghallotta Kalapács hanglát, aki a káromkodás után elkezdett virtuskodni, — Na ilyen ócska pisztollyal magomra is mernék lőni, hiszen ugy sem sül cl. Négyszer húztam meg a ravaszt és négyszer mondott csütörtököt, — dohogott mérgében Kalapács Mihály. Apró Ferenc és Kalapács Lajos azonban nem is hederítetlek Kalapács Mihály hangoskodására. Ballagtak tovább, amikor kis idő múlva hirtelen nagy dörrenést hallottak, majd egy test zuhanását és hörgő hangokat. A két mezőőr visszaszaladt a dűlőúton, de ekkora Kalapács Mihály már kiszenvedett. A golyó szivét fúrta keresztül és azonnali halálát okozta. A Szegedről kiszállott rendőri hizotlság kétséget kizárólag megállapította, hogy önlövés történt, az azonban nem derült ki, hogy Kalapácsot hetyke virtushodása ölte-e meg, avagy szándékkal öngyilkos lett. Ez utóbbi feltevést némileg alátámasztani látszik az a körülmény, hogy Kalapács Mihály néhány nappal ezelőtt összeveszett feleségével. A veszekedésre az adott okot, hogy Kalapácsnak valaki ellopta kerékpárját, ami miatt már napok óta búslakodott és állán" dóan ingerlékeny hangulatban volt. Helyreigazító nyilatkozat »A sajtótörvényre való hivatkozással kérem a következő helyreigazító sorok közlését n. b. lapjuk 1928 julius 25-én megjelent »Fia'alemberek furcsa »összeíró« kőrulja« c. cikkre. A plébániai Status Animaruni összeírása ügyében, a plébánia hivataltól nyert felhatalmazás alapján alulírott egyetemi hallgató jártam a Remény-uccában is (A Délmagyarország munkatársától.) A városi közkórház környékén hetek óta arról suttognak, hogy a hullaházban nap-nap után botrányos állapotok ismétlődnek meg az úgynevezett •»istenneves*. temetések körül, amelyek a lakosságot állandó izgalomban tar! ják. Arról van ugyanis szó, hogy a hozzátartozók nélkül elhaltakat, akik a klinikákról a Nem igaz, hogy ott K. Istvánuét vagy bárki mást férje szemének kiszurására hívtam volna fel. Nem igaz, hogy bármilyen inzultus után sürgősen elmenekültem volna. Nem igaz, hogy úgynevezett egyházi adók ügyében végeztem volna összeírást. Tisztelettel: Nemes Hegedűs Béla.<s. szegényházból, vagy a meuhelyekről kerülnek tál után, amikor a temetkezési vállalkozó, aki a hullaházba, nem temetik cl az előirt időn belül, hanem három-négy nap is eltelik a haa várossal szerződéses viszonyban van, kiszállíttatja a temetőbe a legtöbb esetben már oszlásnak induló cs rendkívül kellemetlen sza got terjesztő hullákat Arról is megbotránkozva beszélnek a kórház környékén, hogy ezeket a szegényjogu holttesteket a Vlasits temetkezési vállalat nem gyászkocsin, hanem közönséget stráfkocsin egyszerűen csak kifuvarozza a temetőbe. A Délmagyarország munkatársa ebben az ügyben a következőket állapította meg: Május elsején az isten neves temetéseket árlejtés utján Sziegerl városától a Vlasits Károly iemelkezési vállalat nyerte el. Addig a Hegedű s-cég végezte a szegényjogos temetéseket darabonként 12 pengőért, de mivel a Vlasils-cég 9 pengős ajánlata versenyen kivül állt, a váras vele kötötte meg egy évre a szerződést. A 9 pengőért köteles a cég egyszerű koporsót adni, falvresztel, kiszállítani a holttestet a te. metöbe és a síri megás tni. Mindenestre ennyi szolgáltatásért a 9 pengő feltűnően csekély összegnek látszik. Hullák négy napig a hullaházban A legsúlyosabb kifogás! azért emelték az islenneves temetések ellen, meri konkrét adatok bizonyítják, hogy számos hulla .'?—í napig feküdt temetetlenül a közkórház hullaházában. Tgv Dudás Géza 6 hónapos csecsemőt, aki julius 22-én hall meg, csak csütörtökön, 26-án reggel R órakor Irmették el. B. Szűcs Sándor julius 16-án halt meg, eltemették julius 20-án. Balázs Mária julius 11-én szenvedett ki, temetésére csak julius 15-én került a sor. Természetesen a nyári kánikulában az oszlásnak induló holttestek a szelelő ráccsal ellátott ablakon keresztül tűrhetetlen bűzzel árasztják el az uccákat. Boxtréning ravatalozás közben Furcsa dolgokat mondanak el az istenneves temetések lelravatalozási módjáról. Szűk és keskeny koporsó jut a szegény páriáknak örök nyughelyül, amibe. testük alig fér el és amelyekbe bele kell gyömöszölni, sőt egyenesen bele Icell boxolni a hullákat. Rendes esetben négy szeg elég a koporsófedél leszegezésére, de olyan esetek is előfordultak, hogy tizennégy szeg kellett a koporsó lezárdrásához, mert mire az egyik oldallal végeztek, a másik oldalon a koporsófedél felpattant... StráfkocsivaS a temetőbe... A kegyeletes érzést botránkoztatja meg azonban az az uzus, hogy az istenneves hul Iákat közönséges stráfkocsin szál'itják ki a temetőbe Csütörtökön reggel is két ilyen szegényjogos holttestet pakkoltak fel a hullaház előtt egy stráfkocsira. A szertartás már szerda délután megtörtént, de ez is napirenden van, mert a plébánia nem alkalmazkodhat a vállalkozó kedvéhez, aki abban az időtájban temet — szerződése szerint —, amikor akar. Megtörtént c héten még az az eset is, hogy egy Dicső Ferencnc, Margit-ucca 30 szám alatti 57 éves asszony holtlestét, aki hétfőn hall meg, többszöri sürgetésre sem tudták koporsóba helyezni, mert — nem küldtek koporsót. A pap is megjeleni a hullaházban, de kénytelen volt visszafordulni, mert a csupasz hullát nem szentelhette be. Végre került egy rossz koporsó, a hullát pedig idegen vállalat vitte ki a temetőbe. Mindezek a dolgok erősen foglalkoztatják a Rókus városrészi lakosságot, sőt ebben az ügyben állítólag már feljelentést is tettek, hangoztatva, hogy a város közegészségügyének szempontjából abszurdum az, hogy napokig feküdjenek hullák eltemetetlenül. Mit mond a temetkezési vállalkozó Felkerestük az ügyben Vlasits Károly temetkvzési vállalkozót, aki a következőket monNapokig fekilszvtek temetetlenül a holttestek a közkériiáz halottas kamráiéban Az „istenneves" temetések huKabefránya