Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-22 / 165. szám

1928 jnfios 21 DELMAGYARORSZÁG 5 Vaiétraap, Julius hó 22-én, fél 9 órai kezdettel lúvérosl komikusok kabaréja Boross Géza, Bársony István Dalbukál Ilona, Ihász Lajos Sólyom Janka, Mester Ilona és Somlyó Eugénia vendégszereplése • netn legsikerOUebb paraszlkoraédf&i, ngjojí sanzonok, Tfg cselédnftták, magénszámok és kuplék, érőm érés k a c a g A s "W a KorzA Mozi gyönyör« kerthelyiségében. A szegedi boszorkányok A kétszázadik évforduló alkalmából Anno Domini 1728 zord idő járt Szegeden. A tőrök hódoltság és a kuruc világ után idegen kurzus kezdődött. A várban nőmet xsoldcEok uralkodtak, a palánkban rác kalmárok terjeszkedtek (magyar nevet alig találni a belső város lakói között^, csak a felső ás alsó városok népe maradt magyar. A palánk és az alsóvárosi barátok kolostora között nádasok húzódtak és Rókus csak a jövő délibábja volt. Az idegenek minden hatalmukkal és minden furfangjukkal ráfeküdtek a városra. Gróf Nádasdy László csanádi püspök erőszakos módon Szeged kegyúri jogai ellen hadakozott és ebben a SZÍVÓS küzdelemben a jezsuiták segítségére támaszkodott. Évtizedes pőrök keletkeztek ebből és ahonnan a hit malasztjának kellett volna ömlenie, onnan a gyűlölet és visszavonás szelleme áradt. Német, rác és tőt jövevények foglalták el a vezető polookat és a bécsi udvari kamara kedvezése bátorította és erősítette őket. 1728 április 24-én Podhradszkij György, egy i>fondorkodó és kapzsi tót« lett a város főbírája, a benszülött magyarság minden ellenkezése, sőt lázongása ellenére, akik Miller Jánost, a törzsökös és érdemes szegedi polgárt választották meg. így rgy időben külön főbírája volt az idegeneknek és a magyaroknak. De májushan jött a pozsonyi diéta, amelyre Podhradszkyt és Nagy Pált küldték ki és igy egyelőre a zavar.elsimult. De ekkor más bajok támadtak. Az ég is a nép ellen fordult. Rettenetes szárazság malkodott, amely már évek óta egyre veszedelmesebb méreteket öltött, üresek voltak a magtárak, ínség, nyomor réme kisértett mindenütt. A templomi prédikációk az ördög incselkedéseinek tulajdonították az egészet, az eretnekeket okolták a bajokért és bübájosságot emlegettek. így történt, hogy egyre több vád terjedt, titokban és nyíltan, végül némelyek a város tanácsához fordultak és ellenségeiket, mint boszorkányokat, az ördög cimboráit följelentették. A középkor árnyai Ixirultak Szegedre, a hevádoltakat a főbíró letartóztatta és a város börtönébe vetette. A gyanúsítottak mind tagadásban voltak, tíc a magisztrátus tizenkét tagja hamarosan meglelte a módját, hogy vallomásra bírja őfer>t. VIII Ince pápa annak idején megíratta Springerrel és Institoríssal. e két dominikánussal a Malleus rnaleficorvmol. amely az emberi gonoszság és ostobaság kátéja gyanánt szerepelt századokon keresztül, százezreket küldve í) halálba, fis ott volt Benedictus Carpovius Praxis criminalisa, amelyet a nagyszombati egyetemen is tanítottak, megrontva a magyar ifjúság szellemét. Ezek alapján a pört gyorsan és sikeresen lefolytatták. Először is vizpróba alá vetlék a szerencsétleneket. Aki elmerült, és megfulladt (három öreg asszony járt igy ez alkalommal), azzal már nem volt több dolguk. Aki nem merült el, azt boszorkánynak nyilvánították. Ha nem vallott magától, akkor jöttek a különféle kényszervallatások. Megjelent a hóhér skarlátban és megmutatta a szerszámait. Ha ez sem használt, akkor élénken ecsetelte a kínzások nemeit. Ha ez se volt elég, akkor jött a szöges lovacska. Ha ez is kevés volt, akkor következett az ujjak szorítása. Iía ez se hozott eredményt, akkor a spanyol csizmával próbálkoztak és utoljára a háttöréssel. Meg kell adni, a legtöbben már az első fenyegetésre vallottak, mint a parancsolat. A jegyzőkönyvbe minden kérdést előre beírtak és minden vádlotthoz ugyanazokat intézték. A közigazgatás egyszerűsítése volt ez a szent inkvizíció alapján. Miféle kérdésekre kellett a szegény fatenseknek igennel felelni .'Hogy szövetségben van-e az ördöggel, hogy milyen formában szerződött veié, mikor és hol, miféle bélyeget visel magán, ki vitte rá erre a mesterségre, fizi-e a babonaságot és bübájosságot, jövendöl-e kristályból. üvegből, ki ellen tört, tud-e. bakon, köpönyegen, hajón általvinni embereket és igy tovább és igy tovább a legnagyobb abszurdumokig Számos vádlott vallja (persze a kinzatásoknak engedve), hogy az ég harmatát és a föld savát összegyűjtötték és jó pénzért eladták a törököknek. A kapitányuk Rósa Dániel, aki mindig ur volt, még az ördögök és boszorkányok is uralták. Szent György, Szent Iván és Szent Luca napján művelték leginkább a csodákat. A bak, a seprőnyél, a bika, a tők, a különféle ekszknementumok és egy egész sereg titkos és nyilt szekszuális szimbólum, mint totem és tabu állandóan jelentékeny szerepet játszanak abban a körülbelül nyolcvan jegyzőkönyvben, amelyeket a vádlottak és tanuk vallomásai (és a hóhér tortúrái) alapján fölvettek. Közben Podhradszkv (aki ha jól sejtem, Dugonics Andrásunk Rókafiának előképe lehetett) a pozsonyi diétáról levélben sürgeli a pör gyors lefolytatását és a példás ítéletet. Mindenki gyanús neki, aki magyar él Szegeden és nem felejti el megüzenni a tekintetes tanácsnak, hogy y>az én Carpzoviusom Kubovicsné asszonyomnál vagyon, azért vicenótárius ott keresse azon authorilh (A peleskei nótárius akkor még az idők méhében szunnyadozott.) A vallomásokat ugy adták a vádlott szájába; a boszorkánytudomány klasszikus müveinek szellemében. . A vádlottak mind szegedi magyarok és egy kivételével szegény emberek voltak, férfiak és nők vegyesen. Az az egy kivétel Rósa Dániel a város legvagyonosabb és egyik legtekintélyesebb polgára volt Nyolcvankét esztendős. Ez a Rósa Dániel egyszerű martonosi béresből küzdötte föl magát a város első polgárai sorába. És itt van valami, ami sok mindent sejtet velünk. Mikor 1712-ben III. Károly a koronázó diétára Pozsonyba hívta Szeged szabad királyi város két követel, akkor a város Rósa Dánielt választotta meg az egyik követnek, de ő lemondott és a következő alkalommal mái* Podhradszkv lelt az utódja ebben a megtisztelő küldetésben. A törvény előtt az első alkalommal tizennyolc boszorkánysággal vádolt egyén állott. Rósa Dániel, felesége Széli Zsuzsanna, Katona Ferenc, Borbola Ferenc, Kovács Pál, özvegy Kökény Andrásné, Nagy Anna, Jancsóné Szonda Katalin, Szántó Mihály, özvegy Danyiné Tóth örzse, Dancsó János, Dancsóné Hisen Borbála, Végh Istvánné Koncz Sára, Tóth Adáinné, Korcsek Zsuzsa, Pálfiné Köre Ilona, Csikós Jánosné Eme Örzse, özvegy Dugonics Mihálync 1Sarak Margit, özvegy Horváth Mátyásné és özvegy I égrády Jánosné Malmos Katalin. A legfiatalabb boszorkány Végh Istvánné Koncz Sára 29 éves volt és aki anyának vallotta magát és ezért az Ítéletet ellene fölfüggesztették. A vádlottak közül tizenháromat halálra ítéltek és pedig öt nőt (Kökényné, Szandáné, íóth örzse, Dugonyáné, Susanna Széli) elevenen elégetésre, egy nőt (Malmos Katalint) pallós által, hat férfit (Katona Ferenc, Dancsó, Kovács Pál, Szántó Mihály, Borbola, Dániel Rósa) elevenen elégetésre. Az utolsónak, aki első volt közöttük, előzetes tortura és jobbjának levágása is dukált. Malmos Kata azért meue kült meg, mert ő volt az egyetlen, aki azt vallotta, hogy soha nem bagzott az ördöggel és nem szakított végleg az Istennel! Az ítéletet, amelyet az idegen Carpzovius törvénykönyve alapfán junius 26-án hoztak és julius 21-én hirdettek ki, julius 23-án, pénteken, Dániel napján hajtottak végre az alsóvárosi Tisza partján levő erdőben, amelyet azóta Boszorkányszigetnek neveznek. Ott állott a három óriási máglyarakás. Körülötte a szegedi nép. Először Malmos Kata fejével végzett a hóhér. Azután meggyújtották a máglyákat. Már a szörnyű füst megfojtotta az áldozatokat. Végre föllobogtag a lángok az égre és a nép rémülettől megdermedve látta, miiven sors vár az eretnekekre. Fölemelő látvány, Istennek tetsző áldozat!. A világ és III. Károly a Frankfurter Zeitung egy julius 26. keletű szegedi leveléből értesült a történtekről. Debrecen város tanácsa meleg átiratban üdvözölte Szegedet. De többé itt nem égettek boszorkányokat. Egy év múlva még két halálos ítélet volt, de már csak lefejezéssel. Még később megelégedett a tanács azzal, hogy a hóhérral kiseprüztették a gyanús elemeket. Mária Terézia orvosa, a felvilágosodás korának egyik nagy alakja, a leydeni Gerard van Swieten, aki a könyvcenzurát és a nevelés irányítását kivette a jezsu i • ták kezéből, rávette a nagyasszonyt, hogy egy rendeletet adjon ki, amelyben minden boszorkányüldözést és pört megtiltott. A Tisza pedig folyt tovább és ma is folyik csöndesen a Boszorkánysziget mellett, ahol kétszáz esztendő előtt az Ur nevében és idcgen törvény értelmében eleven magyarokat égettek. Juhász Gyula BELVÁROSI MOZI Julius 22-én, vasémap BeSJBClO fillTI« műsorral M Azonkívül Aranyország. Alaskai történet 6 felvonásban. Főszereplő: Eva Nóvák. Előadésok kezdete háromnegyed S és hAromnegyed ÍO Arakor a nyérl helyiségben K O B Z O MOZI julius 22-én, vasárnap A NOVÍCIA. Dráma 7 felvonásban. Főszerepben Hona Morfenson. Awjakwai Az fületek országa. Egy pilóta vakmerő kalandjai 6 felv; násban. Előadások kezdete fié'kőmap 6 és 9, vasá nao 5, 7 és 9-órakor BELVÁROSI M o z Jul'us 22-én, vasárnap dé'ntán 5 és 7 órakor Vérnász. Történelmi dráma 8 felvban. Pőszerepiő - Madv Krlattaaa. Azonkívül Aranyország. Alaskai történet 6 felvonásban. Főszereplő Éva A/ovdk. Előadások kerd-tü 5 és 7 órakor a téli belylséoben ваша BULdA BMICFIS Louíse Fazendévai ! Pénz, hajsza, szerelem Rrany és szerelem é, Pauü Wegenerrei £5 AH PÍR min» 23„ 24-én a Rulvársslban • ka'andortörlénel hr,főn és kedden «1 Kor/ékan. l«ck f ondon regénye. ^ kezdete : íit iküzimp G, 9 Arakor, vasér- és Ünnepnap o Selvérosiban J, 3, 7, 9 Arakor, a Korxóbaa 5, 7, g Arakor. LlOctddHeK