Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-15 / 159. szám

0É1MAGYARÖHSZXG Hét S^alalos áldozata vaa Berlinben a hőhullámnak »A meleg további emelkedése valószlxiU« Berlinből jelentik: A hőhullám, amely a hőmérsékletet tegnap árnyékban 37, napon pedig 48 fokra emelte, halálos áldozatokat is "követett. Végy ember a hőhullám következtében meghalt. Az éjszaka kissé csökkent a hőség, ma délre azonban ismét a tegnapi magasságra emelkedett | PáriSfeSW Í3 A meteorológiai állomások jelentése szerint I Párisból jelentik: A rendkívüli hőség több * hőmérséklet csökkenése néhány napon belül | emberáldozatot kövelelt. nem várható, sőt a meleg további emelkedése valószínű. A forróság áldozatainak száma ma isméi hárommal emelkedett, úgyhogy a hőhullám halottainak száma elérte a hetet. ' r Szepes rekordot dobott az aiSéffica! bajnokságok első napjáé (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése.) Magyarország 1928. évi atlétikai bajnokságok első napján a jó eredmények közül kimegaslik Szepes Béla uJ magyar rekordja. A többi eredmények is jók, habár « nagy meleg nagybein hátrányoTta « versenyzőket a Jó eredmények elérésében. Részletes eredmények: m méteres ft^jtás: 1. Gerő 10.7. 2. Flnck 107, 3. Paitz 11 mp. Rúdugrás: 1. Karlovics 360. 1 Király 350, 3. Hadházy 340. • S09 méter: 1. Barsy 1.56.6, 2. Dezán (török) 2.00, %. Remet* 2.08. Távolugrás: 1. Balogh 7.15 m., 2. Púspöky 6.75, 3. Fekete 6.75. 2ttJ-üs gát: 1. Farkas 25.9, 2. Dénes 26, 3. Balogh 26.8. 5000 méter: t. Szerb 11.58.2.. Gerely vetés: 1. Szepes 62.48, országa rcfcord. 2. Gynrkó 58.85, 3. Budaváry 52.10. Ferencváros—Kassai válogatott 8:1 (5:0). Kassáról jelentik: A Ferencváros szemkápráztató' játék után lépte le ellenfelét. A mérkőzés végén a kassai közönség szűnni nem akaró ovációban részesítette a nagyszerű formában lévő magyar bajnokcsapatot. 1928 juEuS 15. azzal próbáltak vigasztalódni, hogy »nem a legjobb francia csapat« állott ki a magyarok ellen. A Paris Soir a mérkőzés előtt azt iría, hogy a világ jelenleg legjobb vizipolócsapata, a magyar 1925 óta veretlen. A mérkőzés erőpróbája az olimpiai bajnokságnak, vájjon meg tudják-e védeni a franciák az 1924-ben uyert olimpiai bajnokságot. Prágából jelentik: A magyar vizipolócsapat harmadik garnitúrája ma délután Prágában a cseh válogatottat nehéz küzdelem után arányban győzte le. Aligha túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy ege z Eúrópáhan a legmagasabb kamatot a magyar munkásbiztositó szedi. Ez a kamat nem kevesebb, mint havi két, tehát évi 24 százalék. Mindenki elképzelheti, hogy a tömérdek teherrel sújtott, rettenetes gondokkal és nehézségekkel küzdő kereskedőknek és iparosoknak a munkásbiztosilónál milyen hatalmas — kamattartozásaik lehetnek. Helyes meggondolás vezette tehát a népjóléti minisztert, amikor az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvénybe fölvett egy szakaszt a kamatamnesztiáról. Eszerint a szakasz szerint az a munkaadó, aki az öregségi biztosításról szóló törvény kihirdetésének napjától számított egyhónapon belül hiánytalanul megfizeti a rá május l-ig kirótt betegségi biztosítási járulékokat, késedelmi pótlék fejében tartozásának nem havi két, hanem félszázalékát ft«?tl. A legvégső határidő, áruikor fizetni kell, vn'ószinüleg augusztus vége. Jó lenne, ha majd a zegedi pénztár hirdetményben értesítené a szegedi munkaadókat a határidőről. Hiszen a legfőbb cél, hogy minél több pénzhez jusson a munkásbiziojsitó. A népjóléti miniszter intézkedése hasznára vau a munkásbiztositónak is, a gazdasági életnek is. A teljes amnesztia azonban az lesz, ha majd leszállítják bankkamatlábra azt az összeget is, amit szedni szabad az egyik népjóléti intézményünknek, a — munkásbiztositónak. Az üzletek nyári zárórája. A kereskedelmi a[kaim ásottak és a főnökök vegyes bizottsága felkéri az összes kereskedőket, hogy a nyári hónapokra megállapítandó záróra megbeszélése tárgyában julius 17-én, kedden este 9-kor a Próféta különtermében megjelenni szíveskedjenek. akkor is majd megtanítom én rá, hogy hány * nyolc. Csak a kardomat hozzátok le a padróL — ördögöt már no, — intette le szigorúan * nagyasszony. Hát nem tudja már, hogy régen dohányvágót csináltatott belüle? Ne ilyen gyerekségeken törje a ftejét, hanem inkább arra gondoljon, hogy rajzás ideje van, jól résen legyen kelmed. Ha a rajt clszalajtja, a szemem elé ne kerüljön többet! Pedig nem törődött a jó lélek se rajjal, se mézzel, csak Gergely apót akarta elrejteni a hadiraj elöl. A galambosi Kis-tanyára ki nem hallatszik az, hirt meg nem visz abba a vadont» a madár se. Hát hiszen az nem is vitt, hanem vftt a föld. Harmadnap éppen a rajt csalogatta be Gergely apó a tejjel bepermetezett kasba, mikor egyszerre csak reszketni kezdeti a lába alatt a föld. — Fene teremti, hiszen ez ágyúdörgés, — forgatta a fejét a néhai insurgens s körülnézett a fokosa után. Ott feküdt az a hárságyon, de az öreg ur nem nyúlhatott érte Ha most leteszi a kast, ahány méhecske van benne, a* annyi felé repül a világba! Akkor pedig ő nem kerülhet többet as asszony szeme elé. De hát aki egyszer Napoteonnal is hadakozott, annak csak bizsereg a lába, ha ágyúszót érez. Legalább látni szeretett volna valamit Gergely apő * neki is lódult a kecskeméti utaak. De nagy-bamar megiassudott, mert nagyon zsibongtak a kas oldalán a méhecskék, S mintha mind azt zsibouglák volna: — Ha a rajt el-ere zti kelmed, a s»emem elé oei kerüljön 1 A magyar vizipólócsapat fölényes játékkal 6:3~ra győzte le a franciákat Prágában Is győztünk (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A julius 14-iki ünnepi verseny során a legnagyobb érdeklődés a magyar—francia vizipolómérközés iránt nyilváDult meg. A tourellesi uszoda tömve volt és a fernetikus francia közönség minden erővel azon volt, hogy a francia csapat revánsot vegyen a legutolsó katasztrófális vereségért. A magyar csapat, amely Bródy, Ivády, HoVértesi összeállításban állott fel, nagy stílusban biztosan győzte le a franciákat* Különösen a csatársor volt elemében. Az első félidőben már három gólt lőtt Az első labdát Halasi juttatta Dujardin hálójába, majd Hoaionnay 1. és Vértesi ért el gólt A második főidőben ugyancsak három gólt dobott a magyar csapat Vérfesi bombáiból. A franciák meglehetősen letörve nézték a monnay II., Keserű TI., Homonnay I., Halasi, | biztos magyar győzelmet és Amszterdam felé ikn szifeséáleféf is mtvNlaild helyi Iparosnál és heresMSnél sicrcnc tec Méhes Bánhidy Irta: Móra Ferenc. Én már csak hiriböl ismertem a nevezetes kiskun urat, de az ámbitnsos háza udvarára még bebekukucskáltam. mint futkározó uccagyerek. Ugyan e h íz most is megvan még s mi is a legraéltóságofcabb uriház a kis-kunok földjén. Negyvenkilencben nagy ijedelmet keltett ebben a házban a Haynau hire. No nem Bánhidy Gergely uramat ijesztette meg, hanem a feleségét, az öreg nagyasszonyt. A nemzetes urat már -¡azért se ijeszthette meg a hír, mert nem is hallotta. Nagyot hallott mindakét fülére s amúgy se forgolódott már akkoriban a világban. Kivette belőle a részét régen. Még harcban, háborúban is vitézkedett valaha, de az nagyon régen volt, még a győri szaladáskor, mikor Napoleon előtt ez utrrfNi vizsgát tette a nemesi insurrekció. — Mindegy az, — sóhajtozott magában a nagyAsszony, — mégis csak baj lesz abból, ha háhoruízagot érez az én apókám. Előkeresi a r>ad!ásról a kardját s le se teszi addig, mig *zt » Haynaut meg nem döföli vele. Ahogv ezt igy elgondolja magában, egyszer csak íjörgetnek » kapun. Tíz-tizenkét félegyházi siheder-legényve, csupa uri nemből való, Tarjányiak, Mócárok, Karmosok. Makárok, mind iszonyúan fölfegyverkezve, ki rossz karabéllyal, ki egyenesre vert kaszával. Azt hallották, hogy Haynau már bevonult Kecskemétre, hát ök meg akarják állitarii Pákánál s az a kívánságuk, hogy Gergely bácsi vehesse őket a hadba mint katonavisclt ember. Vén sastól tanulnak a fiatalok. — No repülni én is megtanítalak benneteket, ebadta kölykei! — csattant föl a nagyasszony s közéjük rohant a lekvár-keverő kanállal. De ei is szeleltek az ifjú insurgensek ugy, hogy meg se álltak Pákáig. Már akkor inkább csak Haynanval szállnak szembe, mint a Bánhidy Gergely sárkányával. A nagyasszony pedig, ahogy egy kicsit kifújta a mérgét, lesétált a kertbe az öreg úrhoz. Olyan édesen szunyókált a lócán a nagy diófa alatt, hogy szinte sajnálta Felkö'terri: — Apókám, — kiabált a fülébe a tenyeréből csinált tölcséren keresztül, — baj vant — Mi baj, mi? — riadt föl az öreg ur s marokra fogta a lóca végéhez támasztott rézfokosát. — Azt beszélik, az a kntya Haynau itt ténfereg a környélkei!. — Itt? Ugyan mit kereshet itt? — nyilt kerekre a Gergely ur mély ráncba húzódott szeme. — Rosszat sejtek, apókám, — mondta ártatlan ravaszsággal a nagyasszony. Attól félek, hogy a méhesemet akarják megdézsmálni ezek a lator vasas-németek a kis tanyán. Bizonyosan a fülébe jutott valahogy annak a Haynaunak, hogy nincs több olyan édes méz a világon, mint a mienk. — Ejnye, ejnye? — tűnődött el apó, — hát aztán mit tegyünk most már? — Én bizony legjobbnak gondolnám, ha kelmed odakint hetelne. Tudom, hogy az a betyár Haynau • akkor nem merne oda szemtelenkedni. J — Ez csakugyan legjobb lesz, — győződött belo | az öreg ur az LcPi-agba. S ha odahozna az ördög. I