Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-15 / 159. szám

5ZEWD: 9zcTkesKt6ség: Dcök Ferenc Bcca X. Telelőn: 13—33. ^Kiadóhivatal, KttlMönkönyvlár és Jegyiroda: Aradi Ucca S. Telefon: 506. + Nyomda: Löw Lipót ucca 19. Telefon: 16-34.« »«»«» Vasárnap, 1928 fullus 15 IV. évfolyam 160. $zám MAKÓ: SzerkeszlOség és kiadóhivatal: Url ucca O. TeleSon; 151. szóm.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SZERSCESTIASÉG es kiadóhivatal: AndrAssy ucca 2.5. Telefon: 49. szám. « » « » » «» u » vsaBQBzmmimzp^mmw&m Üzenet Genfből és Genfbe Az üzenet Genfből nagyon szép, nagyon megható, az érzékenyebb lelkű embernek könnybe is lábadhat tőle a szeme. Az üzenet, amely cimezve van a világ összes nemzeteinek, igy szól: — Mi, első népszövetség Wilson kegyelméből. ajánljnk a hőn szeretett nemzeteknek, hogv ha már nem sikerült a lefegyverzést megcsinálnunk, legalább ők csinálják meg az általános leszerelést és az örök békét az elemi iskolai olvasókönyvekben. Minden nemzet kormánya írasson egy olvasmányt arról, hogy Otilyen utálatos dolog a háború és milyen nagyszerű találmány a béke és ez az olvasmány legyen benne minden olvasókönyvben, mert az okvetlenül elveszi a jövő nemzedék kedvét a háborútól. Nem tudjuk, hogy a kormányok engednek-e illetéktelen befolyást gyakorolni a tankönyvszerkesztésre, de őszintén szólva nem ts kívánjuk, legalább itthon Magyarországon. Mert ahogy mi a magyar olvasókon jTszerkesztés titkait ismerjük, az a hivatalos pacifista olvasmány olyan lesz, hogy attól minden gyepek megutálja a békét egész életére és valaoányszor visszagondol az olvasókönyvére, mindannyiszor föl akarja gyújtani a világot. Mi, mint meggyőződéses pacifisták, idejekorán tiltakozunk az ellen, hogy a pacifizmust iskolai olvasmánnyá tegyék és éppen ugy megunassák egész életre a nemzedékek egész sorával, mint ahogy megunatia az iskola legnagyobb klasszikusainkat. Az üzenet Genfbe, az komolyabb dolog. Azt Ch. H. Herty ur intézi a népszövetséghez, aki a kémiai gyárosok valamilyen nemzetközi szövetségének az elnöke, ennélfogva nem iehet valami csiribiri ember. Bizonyosan megszolgálta ezt a tekintélyes pozíciót s bizonyosan súlya van a szavának, amellyel egy népszövetségi határozatról, melyet pár év előtt az egész világsajtóval együtt mi is vezércikkben ünnepeltünk, kijelenti hogy az nem egyéb, mint egy nagyon jószándéku, nagyon tiszteletreméltó, ele semmire nem használható — irkaí>apirrongy. A? a genfi határozat, melyet Herty ur ugyanakkor az elemi oktatás körébe utal, amikor Genf az elemi iskolában íizen hadat a háborúnak, az az a nevezetes népszövetségi okmány, amely a kémi.i háborút interdiklum alá veti. Az indítványt annak idején Th. E. Burton, Amemerika delegátusa adta 1« s mivel minden tagja hozzájárult Genfben, érthető volt, hogy nagy kő esett le akkor az emberiség szivéről. Hiszen komoly tudósok, nemcsak öreg tábornokok,. hanem még sokkal vérszomjasabb szociologusok is évek óta azzal ijesztgetik a rendkívül müveit emberiséget, hogy még egy világháborún át kell esnünk s majd csak az lesz az utolsó háború. Azután majd jöhet az őrök béke, csak olyan legyen, aki megéri. Mert ezt a minden eddigieket lepipáló nagy háborút nem puskákkal, ágyukkal és tankokkal fogják vívni, hanem bacilíusokkal és a pokol üstjén | főzött gázokkal, amelyekkel a levegőből söprik végig a világot s amelyek nemcsak az oktalan embert fogják kiirtani az utolsó csecsszopóig, hanem a bölcs és okos természetet ís megölik egész az utolsó fűszálig. Ettől az apokaliptikus víziótól szabadította meg az emberiséget a népszövetség genfi konvenciója. TTíln Istennek, gondolhattuk, legföljebb marad minden a régiben, de nagyobb nem lesz. Legföljebb lövészárok háború lesz megint egy kis légi bombázással, de kolera és pestis-bacillusokat nem hajigálunk egymás fejére az égből. Az unokák ragaszkodni fognak az apák tradícióihoz és csak ugy közelharcban szurkálják egymást agyon és csak ugy primitíven gyújtják rá a városokat az öregek, a gyermekek és az asszonyok fejére, de a földre szállt Mars-lakók misztikus fegyvereivel nem fognak harcolni. Nem lesz szabad, tiltja a nagy Törvény, amit Genfben csináltak, irásba is foglaltak, pecsétet is ütöttek rá: tilos a kémiai hábora. És most előáll Herty ur, aki nem hadvezér, nem diplomata, még csak nem is publicista. Csak egy pápaszemes vegyész. Nem üt a kardjára, csak a ceruzájával kopogtatja meg a lombikjait és azt mondja minden indulat nélkül egy szaklapban: — Tisztelem Genfet és a népszövetség kemény határozatát, de mire kellett azt irásba foglalni? Kár volt a papírért. Hiszen a dumdum lövegek is el voltak tiltva és mégis ropogtak minden fronton, a világ egyik sarkától a másikig. Becsületére válik azonban minden nemzetnek, hogy mind egyformán felháborodott a nemzetkőzi jog megsértése miatt, ha dum-dummal lőttek vissza, És a népszövetség okosai azt gondolják, hogy a gazok és gőzök jobban fogják respektálni az ő papírdarabjukat, mint az ólomgolyók? A kémiai hábom ellen lehet határozatot hozni, de a kémiai gyárakat azért sehol se fogják leszerelni, azok a mérges gázokat mindenütt gyártani fogják a békében is, mert annak is szüksége van rájuk, gyógyászatban, iparban, mezőgazdaságban. Melyik nemzet mondana le róluk a maga jószántából csak azért, hogy a háború majd vissza ne élhessen velük? És melyik nemzetet tudnak abban megakadályozni, hogy azt ne főzzön a maga laboratóriumában, amit akar és ki fogja ellenőrizni az ellenőrzőket, hogy hát ők mit főznek otthon? Érdekes, hogy az emberek milyen gyerekségekkel játszadoznak^ még ha ugy megöregszenek is, hogy már népszövetségi delegátusoknak is alkalmasak. Igen, a mai népszövetségnek minden háborúellenes egyezménye csak egy darab papir a muzeumok számára. Csakhogy azért a nemzetek vezérei, mikor aláírják ezeket a papírdarabokat, meg se egészen olyan naiv gyerekek, amilyeneknek a laboratóriumok ablakából látszanak. Inkább ravasz fiuk, akik nagyon is tudják, mit csinálnak. Előre megnyugtatják a lelkiismeretüket ezekkel a nemzetközi papircafatokkal. „Hajtsd végre tettedet és hali meg. ahogy egy macedón hőshöz illik P A mt golyónk mindenhova eltalál — irtök Lazics rendőrfőnök merénylődének (.Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Belgrádból jelentik: Lazics, a birodalmi közbiztonsági osztálynak főnöke, aki ellen — mint ismeretes — tegnap merényletet követtek el, tul van minden veszélyen és valószínűleg néhány nap múlva gyógyultan hagyja el a kórházát. A merénylő Ivanoy Moncsiló öt bűntársát tartóztatta le a rendőrség Belgrádban és vidéken is több letartóztatás történt. A rendőrség ma egy levélnek a szövegét tette közzé,' amelyet a merénylő kalapjában találtak. A levél keltezése: Zágráb, julius 11. Bolgár nyelven írták- és a levél irója a többi között közli, hogy levelet kapott Vancse M.-től (kétségkívül Vancse Mihályovtól, Protogeroff ellenfelétől és a macedón szövetkezet mostani vezetőjétől), amelyben azt kérdezi tőle. hogy mit szándékozik tenni. A levél irója felszó» litja a merénylőt, hogy rögtön a levél vétele után hajtsa végre feladatát. A levél ezekkel a mondatokkal végződik: — Hajtsd végre a tettet és halj meg, ahcyj egy macedón hőshöz illik Tudják meg a véres szerb urak, hogy vannak még közöttünk olyanok, akik mosollyal az ajkukon tudnak meghalni. Tudják meg, hogy a mi golyónk mindenhova eltalál és mindenkit megöl. A. mo&s&lkvai Jcoratsdiiy ufabte Je uíaíásoKra uiasií^íta a Kras&in parancsnokát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Rómából jelenük: Mint kiderül, az a moszkvai jelentés, amely az Itália még hiányzó személyzetének megtalálásáról, valamint arról szól, hogy Amundsen és Guilbaud is az úgynevezett ballon-csoportnál vannak, tévedésen alapul, amelynek magyarázata a következő: Nobile lábornko a Vigüeri-csoport megmentése után rádiótáviratot küldött a Kraszin jégtörőnek, amelyhen közölte azt a pozíciót, ahol az Itália hajótöröttjei valószínűleg találhatók és azt is hozzátette, hogy talán Amundsen is velük van. Kérte a jégtörőt, hogy keresse fel a balloncsoportot. Ezt a szikratáviratot egy európai rádíóállomás tévesen ugy fogta fel, mintha a Kruszinról közölték volna a Cita di Milanonak. Moszkvai jelentés szerint az orosz kormányt utasította a Kraszin jégtörőt, hogy amilyen gyorsan csal: lehetséges, vegye fel a Platenfoknál Csuznovszki pilótát, hogy ez felderítő útra indulhasson Malgreen holtteste és m ballon-csoport után. Stockholmi tudósítás szerint a svéd hadügyminiszter utasítást adott Thornberg kapitánynak, hogy igyekezzék Malgreen holttestét, megkeresni és Svídoiszágba szállítani. Nagyon bevés kilátás van arra, hogy ez sikerük jön, mert Malgreen már egy Nőnapja meghalt és ha az állatok meg is kímélték holt-« testét, ki van zárva, hogy a mozgásban lémI jégen megtalálják. Malgreen anyja rengeteg résrvéttáviratot kapott külföldről.