Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-10 / 130. szám

1928 junius 10. m DELMAGYARORSZAG A város hárommillió pengős kölesemére három pénzintézet nyújtotta be ajánlatát (A Délmagyarország munkatársától.) Mini ismeretes, a város tanácsa néhány héttel ezelőtt ajánlattételre szólította iel a nagyobb pénzintézeteket a hárommillió pengős beruházási kölcsönre. Az ajánlatok benyultásának határidefe szombaton délben járt le. Ennek a kölcsönnek a felvételét már régebben elhatározté a közgyűlés és a határozatot a belügyminiszter is jóváhagyta, sőt a törvényhatósági bizottság legutóbbi ülésén ugy határozott, hogy a hárommillió pengő helyett tiz milliót vesz fel a legszükségesebb és legsürgősebb városi beruházásokra. A közgyűlés még azt is kimondotta, hogy, a bankok ajánlataikat a város tízmillió pengőre vonatkozó igényére való tekintettel tegyék meg. Szombati déli 12 óráig mindössze három alánlat futott be a tanácsi iktató hivatalba és pedig a Magyar-Olasz Banké, a Magyar Földhitelintézeté és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banké. Az ajánlatokat a bankok zárt borítékban tették meg és ezeket a legközelebbi tanácsülések valamelyikén — talán már hétfőn — bontják fel. A szükséges átszámítások végett előbb a számvevőséghez kerülnek, azután a pénzügyi bizottság tárgyalja meg a kérdést és a tanács javaslatával együtt Igy kerül majd a közgyűlés elé. A hárommillió pengős kölcsönnek több Féle rendeltetést szánt a város. így elsősorban ebből a kölcsönből épülne fel a Szentgyörgy-uccai háromemeletes bérpalota, a két, csupa 1 és 2 szobás lakásokból álló háromhárom emeletes munkásbérház, ebből a kölcsönből fordítanak 600.000 pengőt az egyetemi építkezéseknél még szükséges kisajátitásokra, ebből fedezik a kis vasút motorjainak beszerzési árát, a tanyai iskolák építkezési hozzájárulásának összegét, végül ebből a pénzből akarják megjavítani a Stelénia-rakpart besüppedt részét. Amennyiben a minisztérium jóváhagyja az egész 10 millió pengős kölcsön felvételét, ugy a további milliókat a város a következőkre fordítja. Mindenekelőtt kifizetik azt a 450.000 dolláros váltókölcsönt, amit annak idején a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a SzegedCsongrádi Takarékpénztártól vettek fel. Ebből az összegből folyósítanák az egyetemi építkezések hozzájárulásának II, részletét 1,850.000 pengőt. Az ufszegedi elemi iskolára emeletet húznak 30.000 pengő költséggel. Az egyetemi természettudományi intézet építkezéséhez (Templom-tér, árkádos éoületek) 900.000 pengővel Járul a város. Ebben találna fedezetet a közúti híd javításánál felmerült 150.000 pengő többletkiadás. A belvárosi elemi iskolára a második emelet ráépítésére 165.000 pengőt fordítanak és végül Királyhalmán 100.000 pengős költséggel templomot építenek. A tízmillió pengős kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozatot azonban eddig még nem hagyta jóvő a belügyminiszter. Ötletek, eszmék, tervek a határvárossá degradált Szeged megmentésére A Délmagyarország ankétja Szeged gazdaságának fellendítése Irta: Fenyő Mátyás. Be kell vallanunk, hogy Szeged már a boldog békében gazdaságilag pangó város volt. Inkább iskolaváros, mint gazdasági centrum. Körülövezve nagy városokkal, amelyek maguk is erős vonzó erőt gyakoroltak a saját környékbeli agrár, iparos és kereskedő társadalomra. Szeged kereskedőinek a messze délvidéken kellett pótlást szerezniük. Trianon óta a gyürü szűkebbre szorult, de távolról sem reménytelen Szeged gazdasági helyzete, sőt anélkül, hogy optimista volnék, Szeged jövőjét gazdaságilag fényesnek látom. Ehhez azonban az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem hatalmas reneszánszára van szükség. Mindent el kell követni a termelés fokozására éa az állandó jellegű munkaalkalmak teremtésére. A gazdasági élet minden ágában érezhető, hogy szeged Hörnuéhén heves a Középbirtok. A város bérföldjein belterjes gazdálkodás alig folyik, mert éppen a bérleti viszony következtében hasznos beruházástól tartózkodnak. Innen van az, hogy a Szeged-vidéki gabonatermés ugy mennyiségileg, mint minőségileg silány. A termelés fokozása érdekében célszerű volna hosszabb bérleti szerződések létesítése es több középbirtok alakítása. Több mint 3000 hold földön egy lagban, egy nagy pocsolya, a Fébér-tó terpeszkedik, amelyet vagy le kellene csapolni és legelőt csinálni belőle, vagy pedig a Tiszával összekötve nagy halastavat, amelynek h'ozamértéke a búzatermő földdel egyenlő. Az állattenyésztés fokozáséra célszerű volna a Ferencváros mintájára Szegeden is, havonta egyszer állatvásárt tartani, melynek sikere érdekében a leglnagyobb kedóezményekről kellene gondoskodni. Ugyancsak célszerűnek látszik, hogy a halóság a rendes piaci napoktól függetlenül, külön napon, hetenkint egyszer kizárólagos gyümölcspiacot engedélyezzen. Ugy az állat-, mint a gyümölcspiaci napokra Szeged város ugy a belföldi, mint a külföldi újságokban az illetékesek figyelmét felhívná. Ezeken a piacokon a vám- és helypénz szedését, fel kellene függeszteni, hogy a környék költségmentesen hozhassa ide termeivényeit. Gabonakerskedelmünk szegényes és dacára a 70.000 holdas városnak számottevő gabona alig jön fel. Ennek okát az algyői kompban látom, mert a gazdák inkább Hódmezővásárhelyre viszik a gabonájukat, mint egy középkori járművön kínlódjanak. Azt, hogy a mai idők nem alkalmasak ipari alapításokra, nem iroin alá. Igaz, hogy a pénzviszonyok nehezek, dc ez csak muló jelenség, ezzel szemben sok ipari cikkben, amelynek nyersanyaga hazánkban is megvan, majdnem védvámos rendszerünk iparlétesitésre valósággal predesztinál bennünket: Nem elég, ha Szeged az ipar erdekeben Ingyen teihehet ad. |u 5 ' ' " XÍ aMMWBmBMMBBMMWMBaaMw I Ma -vasárnap B la Belvárosiban I UíHAHON PÉlAjf • és a & iTerézköruti Színpadi 1 vendégjátéka I a Műsorán a szezon legnagyszerűbb m B slágerei m 1 Nóti Károly bohózatai f a Majd a jegenye JF 1 A cég arája E m Az évforduló a « Egy Bethlen tréfa B ,lA légy * I • A motor B • A nyul ¡3 • Népies motívumok S • A Talbot-ügy M 1 Kezdete 9 órakor N \ 3 % órás I | kacagás / Haegy épülő uj háznak 20—30 éves adókedvezmény jár, vájjon nem lenne-e módozat, hogy az olyan ipartelepek létesítése esetén, melyekből itt még nincsen, a város az öt megillető társulati vagy kereseti adóról lemondjon kedvezményképpen — mondjuk — 20 évre. Sajnos, az állandó jellegű ipari kiállítás, vagy mintacsarnok itt, a határ városban, még mindig hiányzik. Pedig az iparkamara házat is vett és a környék kisiparosai is erősen várják ezt. Szeged környékén tekintélyes háziipar kezd kibontakozni, amely az elhelyezés nehézségeivel küzd. Kérdem, nem lehetne ezeknek centrummá tenni Szegedet? Nem lehetne-e abban a mesebeli kamarai kiállítási teremben egy fülkét erre szánni? Csaba, mint határváros, állandóan fejlődik, Szpged, mint határváros hanyatlóban van, holott Sz\eged Jugoszlávia és Magyarország kapuja Szeged hivatva van a Balkán felé a forgalmat lebonyolítani. Nyersanyagok behozatala Szegeden keresztül és az ipari cikkek kivitele is csak Szegeden keresztül bonyolítható le. Állandóan hangoztatják illetékesek és nem illetékesek, hogy sok a kereskedő, sőt sok esetben a kereskedelem hivatásos védői is ezt az álláspontot képviselik. Pedig milyen óriási optikai csalódás ez. Nem lehet a békebeli számot a jelenlegi számmal összehasonlítani. Békében azért nem volt itt annyi kereskedő, mert Magyarország a monarchia szabad területe volt. Itt az osztrák, cseh ée egyéb kereskedőkésgyárak ezrei külföldről kereskedtek és elnyomták a magyar kereskedőket. Ma ez kevésbé áll fenn és azért van több kereskedő* A kereskedőnek internacionális foglalkozása van, abból soha sem nincs sok, csalc a rossz kereskedőkből van sok. Szabadabb mozgást kell adni a szegedi kereskedelemnek, vizűm nélküli határátlépést kellene kieszközölni és akkor az igazi kereskedelemnek korlátlan lehetőségei nyílnának meg. össze kellene gymteni azokat a külföldi cegeket amelyek a Balkánra Bécsen keresztül dolgoznak. Fel kellene világosítani őket, hogy BELVÁROS? MOZI Héifö Í3 keddre Közkívánatra mídhwwhWioM KORZO MOZI Hétfín és kedden Csak febrftfeknefe > F E LTÁ M A ö Á B Zsuzsiból Zsazsa Besz. Bűnös asszony Vikitek 6 (elvonásban. Dráma S itlvauiihao