Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-10 / 130. szám

1 DÉLMAGVARORSZAG 1928 junius Itt? • Balkánra Szegeden Keresztül fisz az ut. Én ném féltem a képzett magyar kereskedel­met és meg vagyok győződve, hogy okos és céltudatos politikával Szegedet nemcsak egye­temi, hanem gazdasági központtá is tehetjük. tm mllvészek jétékonycélu hangversenye iunius 15-én este fél 8 érakor a Belváros! Mozi nagytermében. StfiESSSS** IvAUIvU MICHET a. vllághirU 80 tagu férfikar Jegyek 1-5 pengőért Harmóniánál (Belvárosi Mozi). Hossszu beszélgetés Húgában Sanders bankárral, aki kabátján f>ordfa a VOfficier a*Académie lila sxalagját, nem gondol a frankügyre és el szeretne látogatni Budapestre Hága, junius 6. A. Délmaguarorszdg kiküldött munka­társától. Egy negyven év körüli kopaszodó ur bankjegye­ket vizsgál a pult rácsai mögött. Kissé hízásnak indult már, arca nyugodt. Polgári jólét, — ami itt többet jelent, mint nálunk otthon. A szük bolt sarkában egy flatalember vár, dinárokat hozott. A vizsgálat óvatos és alapos. Peroekig tart. A ko­paszodó ur jobbra-balra forgatja a bankjegye­ket és mikor percek múlva mindent rendben ta­lál, megszólal: 40 holland forintot ad ezer di­nárért. Kis alku, de az ület készen van. A ko­paszodó ur fizet. Ez itt a Sanders-bankház. Három év előtt nem volt európai lap, amely ne közölte volna fényképét. Amint boltja előtt áll itt a hágai Pasage-ban és szelíden mosolyog fiatal feleségére. A bolt, ahol észrevették egy herceg, egy főkapitány és egy ezredes hamis frankjait. Pasage 26.- A. J. Sanders, Vreemd geld en Lo­tendabtet, Kant. Egy szük kőz ez egy hatalmas áruháztömb alatt. Csupa apró bolt, rettentő sok bolt a szük közben és megnem álló roppant for­galom. Egy optikus és egy virágos bolt van mel­lette. Egy féllépés és már más ajtó nyilik. Ide vetődtek el a pesti frankok. Két ember alig tud megfordulni a rácsos pult előtt. Nagyon szük, nagyon kicsiny a bolt. Mig a kopaszodó ur vizsgálja a bankjegyeket, átfutok a keskeny falak plakátjain. \z ajtó mellett két ráma. És az üveg alatt fran­cia stőveg. Elolvashatja minden belépő, ott áll az ajtó mellett. Egy levél: Legatien de le Republique francaise ata Pay-Bas. La Hage, le 29 juhi« 1926. Monsieur, J'ai l'honneur de vous fairé parvenir ei-joint le brevet d' 0 ficier d' Academie qui vous á été oonféré par M. le Ministre de 1' Instruction Publique et des Beaux Arts. J'ai été heureux de contribuer á l'octroi de cette distinction qui le comait de ser­vice eminent rendű aux interets francais, et je vous en félicite arriez honneur, I'assurance de ma consideración distin­guée F. de Marciiig. A hágai francia követ levele Monsieur A. J. Sandersnek, aki V Officier d' Académie. A levél mellett, egy diszes másik keret: itt van az üveg alatt a diploma. A kopaszodó ur most kiszól a pult rácsai közül: — Qu' est ceque vous désirer Monsieur? És most sokáig tart, amig észreveszi, hogy nem bankjegyeket jöttem eladni. Kissé bizalmatlan mo­sollyal nyitja ki a belső ajtó zárját. A pultok és rácsok mögött kis iroda van, egy Íróasztal és szé­kek. f,éncső vezet fel a galériára, ott is dolgoznak, mert a boltok itt kicsik a Pasage-ban. Atfürkész a szemeivel, ahogy leülünk egymással szemben. Már tudja, hogy milyen kérdések fog­nak jönni, pedig még csak udvariaskodunk. Eny­hén mosolyog. A kabátja hajtókáján egy kis sötét lila szalag. — On nem a Légion d' honneut kapta meg? — Nem uram. Valamivel alacsonyabb kitünte­tést: l' Officier d' Académie. Mindenesetre jobban szeretné, ha most a sötét lila szalag helyett a Becsületrend pirosselymét nézném a kabátja szélén. De azért büszke mégis: a francia köztársaság kitüntette. Mert leleplezte a pesti frankokat. — Hogyan gondol vissza a frankügyre, hogyan látja most ezt a dolgot? — kérdezem hirtelen. Pár pillanat csönd, ahogy hátraveti vállát a szé­ken és egy enyhe, leplezett mosoly: — Egyáltalán nem gondolok vissza, egyáltalán nem foglalkozom az üggyel. Már el is felejteném, ha nem érdeklődnének olykor az ide­vetődő idegenek. Ez az ügy el van intézve. Én nem csináltam mást, mint rendes bankárhoz il­lik, nem vettem át a hamis bankjegyeket, amelye­ket azonnal felismertem és a törvények szerint ér­tesítettem a rendőrséget. Mit tudtam én, hogy kik azok az urak, magyarok-e, vagy franciák. Elő­ször láttam az ezredest. A fontos az volt, hogy én nem vettem meg a hamis bankjegyeket. — Ügyetlenül és ostobán csinálták azt, mond­hatom. Minden bankár azonnal felismerte vol­na a hamisítványokat. De a magyaroknak nem lett volna szabad ilyennel idejönni — Hollandiá­ba! Mi szerettük a magyarokat. — De hagyjuk ezt, hiszen oly régen volt. Amint olvastam a Telegraafban, a Windischgrátz herceg is kiszabadult. Nemsokára kijön Scheveningenről az ezredes is — és aztán az ügy be van fejezve. Higyje el, mi továbbra is szeretjük a magyaro­kat... Csak épen nem értjük ma sem, hogy miért jöttek ide ezzel a dologgal, miért csinálták az egész ostobaságot? Elhallgat. Percek múlva rászólok i — Tudja ön Sanders ur, hogy Magyarországnak 1918-ban 21 millió lakosa volt és ma nines több nyolc milliónál ? Csöndesen felel: — Hallottam valamit errOl. — De mondja uram, mi von önöknél hét-nyolc év előtt? Kik voltak azok a fiatalemberek és mit akartak? Meg lehet ezt magyarázni, lehet erre a kérdésre felelni itt a hágai bankházban, ahol az előbb be­széltünk arról, hogy Magyarországnak ma mind­össze nyolc millió lakosa van. Megértheti-e ezt egy hollandi bankár? — Mikor utazik Párisba? — szóltam. — Lehet, hogy még a nyáron feleségemmel együtt, sokszor hívtak már oda. Talán most el­megyünk végre. Nem akartunk mindjárt azután j menni... Higyje el, nagyon szeretnék Budapest­re is ellátogatni és talán egy-két év múlva elju­tok oda is. Nagy örömmel mennék önökhöz, pe­dig jöttek emberek, akik azt mondták, ne merjek menni, mert a magyarok megennének..-. Ugyan miért? Mert nem váltottam be hamis bankjegye­ket?.. Egyszer talán eljutok oda. Nagyon szeret­ném megismerni az önök országát. — De valamit mondok önnek. Nem tudom és mi hollandok nem tudjuk megérteni, miért nem jelentkeztek a magyarok, amikor megakadályoz­tuk itt a hamis pénzek forgalombahozatalát. Nem gondolok kitüntetésre, de egy levelet, néhány sort igazán írhattak volna... Ezt nem tudjuk megér­teni. A magyarok még csak nem is jelentkeztek.., — Látja, a francia Bank egyik embere itt járt nálam és hivatalosan megköszönte a dolgot a kitüntetésen kívül. Sőt azt is megígérte, hogy feleségem számára valami különleges emléket fog küldeni a francia bank nevében. Igaz, hogy ez csak igéret maradt. A »különleges emléket« azóta is hiába várja a feleségem. Most már egészen szivélyes a beszélgetés, már nem bizalmatlan. (Talán észrevette, hogy a ma­gyarok nem mindig emberevők.) A Galériáról egy vastag könyvet hoz elő. A vas­tag lapok tele vannak a különböző újságok akkori cikkeivel és képeivel. Sanders bankár feleségével a bolt előtt, Sanders vallomást tesz, Jankovicsot a tárgyalásra kisérik, Marsovszky a biró előtt... A Telegraaf, a Daily Mail, a Times, az Aftenpos­ten, a Matin, Jules Sauerwein, a Temps, a Berli­ner Zeitung. — Csak a magyar újságok hiányzanak, egyet sem tudtam kapni belőlük, egyet sem küldtek. Pe­dig azok lennének a legérdekesebbek! ígérje meg, nem feledkezik meg rólam és küld nekem egyet. És ha megint Hágába jön, szívesen látom a há­zamban. Ide adja a névjegyét: A. J. SANDERS Officier d' Académie La Hage. A kopaszodó ur mégegyszer mondjav — Nem csináltam egyebet, minthogy nem vál­tottam be a hamis bankjegyeket. A Pasage* szük falai között roppant tömeg to­long. Vagy húszan nézik a Sanders bankház szük kirakatát. Louis d'or-ok villognak a villanyfény­ben. Vér György, világhírű amerikai fűző és corselette modelliel a iegí0kéletese№e&. Halcsont nélkül. Simu­lékony, hajlékony és ke­cses alakot kölcsönöz. • karcsú vonalak htfte­lesséeévé teszik a höl­gyeknek » tiameri IlizB viselését. eredeti dg£U7l£P-Kb látható a bélyegző: Szeged és kornyékén egyedüli kCpnIaefö: Káldor J. és Társa elsö izegedt flteő- és ernyOMsxiW Ipartelep, aivatam raktár 678 > *>*> Kárász ucca 8. szám. ^ Ház Újszegeden 250 négyszögöl örökföld gyümölcsössel eladé. 4 szoba, fürdőszoba, összes mellékhelyiségek. Viz, villany, gáz bevezetve. Érdeklődhetni: Löw Lipót u. 9. fiukés leánykák részére 3—8 éveseknek, csakis a legfőbb kivitelben, mérték után Is olcsó szabott árakon Pollák Testvéreknél Gsekonles és Feketesas u. sarok. ___ ' , _ ^ « -a ^ -a $ JT é bámulatos olcsón szerezheti bo Tavaszi es nyári runaszuksegietet

Next

/
Thumbnails
Contents