Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-09 / 129. szám

4 DELMA G Y A KOi«SZAG 1928 junius 9. Tudósítás egy furcsa olimpiai bikaviadalról, ahol az uruguayi művészet legyőzte a német eröt KüKSnös dolgok Amsterdamban, tízezernyi német vándorlása és négy bomba az erőszak között csapatok. Egy kis színház. Ünnep a tízezernyi német tiszteletére. És a német tömeg nem sokat váratott magára. Hallatlan tömeg füttykoncertje sivított, amikor a biró az első nekik nem tetsző Ítéletet hozta. Aztán förgeteges biztatás és az elrontott labdá­nál, vagy az uruguayi közbelépésénél egy feldü­börgő aehü félóráig tartott a német lendület, 30 percre jutott a német erő. És amikor elindult az első komoly kékfehér roham, nem is roham, csak nyugodt és biztos támadás, megszólaltak a trombiták és «Kezdtek zúgni a kereplők. Ebben a zenében a kórházból küzdelembe állt kitűnő Pat­roné nyugodt biztonsággal és két húzással át­játszotta a masszív és félelmetes német bekkeket és százszázalékos biztonsággal bebombázta az első labdát. A gól után bikaviadal kezdődött. Szokatlanabb, veszélyesebb ós durvább, mint amaz emiékeretes párisi spanyol—olasz küzdelemben. Másodpercen­kint terültek el a kék-fehérek. Kar, láb, kéz, test dolgozott. A németek mindent beleadtak. Minden erőt. (Kicsit látszott rajtuk, hogy őt éve nem köz­lekedtek, nem játszottak a magyarokkal, elfelej­tették, hogy mi is a technika.) Az öreg, sokszo­ros reprezentatív Kalb nemcsak erővel dolgozott. Amikor Petrone könnyen kijátszott vele, föl eme Ke az öklét és leütötte. Knock aut a gyepen. A fekete egyiptomi biró, Joussof Mohamed gondolkozás nél kül kiállította. A zsűri ezért a Knock autért Kaiból kizárta az olimpiai játékokból. De utána iött még néhány box és néhány kiállítás. Petrone most sem zavartatta magát. Kalb még el sem hagyta a pályát, a center már bebombázta a második gólt. A német tömeg félidőben még föléledt. Meg­számlálhatatlan ember állt fel helyéről lobogó zászlajává! és még agy utolsót megpróbálva rá­kezdett a Deutechland, Deutsehland über Allefi-re. Ez sem segített. Kezdődött elölről a móka. Uruguay csak ját­szadozott, Németország viharosan, minden irmot megfeszítve dolgozott. A bikaviadal erősödött, de volt egy vidám pillanat is. A nagy és emberre menő ellenségeskedésben az Andrade-pótlék, a né­ger Ptriz messzire elrúgta a labdát a fütty után. Joussof Mohamed szépen érte küldte és vissza­hozatta vele. Oda kellett neki adni szépen és ud­variasan a németnek. A magyar sorok áronnál ké­szen voltak a bemondással: — Zsarmókat után szabadon! Zsarnóczay János iskolája eljutott Egyiptom­ba is. A bikaviadal nem enyhült. Kis rosszakarattal azt lehetne írni: nem a vad négerek voltak a vadak. De a sohasem látott küzdelem lázában sok minden megérthető. Aztán j«tt a harmadik gól. Castró lejátszotta magát és áttörte magát fél kezével a német kapuig és a sarokba gurított. A kék-fehérek szinte ráro­hantak, szinte a földre döntötték az őrömben. most már elvehetetlen volt a győzelem. A stadion sar­kairól üz fotográfus ugrott be a pályára: ezt mtg kellett örökíteni. Micsoda fotográfia: a fél­kezü Castró gólt lőtt és Uruguay örül. Urugofty most már kényelmesen és könnyen ment. TÍz perc múlva a németek mégis meg­szerezték az EhrengöH. Mazali labdát fogott, ki­csit mókázott a rárohanó németekkel és közben vagy tiz lépést hordozta a labdát. Szigorított Íté­let a hatos körül! Minden öt évben egyszer! Hiába álltak sorfalat a kapuvonalon a kék­fehérek — nem akartak gólt kapni az olimpiászon, — a németiek jó trükkel beügyeskedték a labdát. Most utoljára megszólalt a német tömeg. Mert két perc múlva Petrone nyugodtan megszerezte a ne­gyedik gólt is. Befejező akkord: Nasaizt és Hoffmatm twx­mecose, Nasazzi elterül, de Joussoff Mohamed mind a kettőt kiállítja. Most már tiszta őkőlmunka következik és amikor megszólal az utolsó síp, Kérdezze meg iogorvosíil, miért loglobb a Junius S. (A Déhnagyarorezág kikül­dőd munkatársától.) Vasárnap Amsterdamban a németek napja voK. Mintha erre a napra németek szállták volna meg az «északi Velencét«. A külön­vonatok, autók, biciklik és motorkerékpárok csak ugy öntötték magukból a németeket. Az egész Rajna-vidék átvándorolt erre a napra Hollandiába és különvonatok — több! — indultak Düssel­dorfból, Kölnből, Newtból és — Berlinből ... A Dansen és a Kahwrstraaten nem lehetett mozdulni, mindqpütt németek voltak — autókban, taxikban, óre£ konflisokban és villamosokban. És mindent, mindenkit elleptek a német zászlói: fekete-púnos­arany és néhol a régi: fekete-fehér-piros. Minden német ott akart lenni a német—uroguay­mérkőzésen. Németország vasárnap megszállotta Amsterdamot. Vem tudni mennyien voltak. Tízezren-e, vagy mint a németek mondják: 20.000-en. Az tény, hogy a központi jegyiroda tízezer jegyet a néme­teknek rezervált, de az is tény, hogy legalább tízezer jegy volt az űrének kezén. És a hollandus mégsem ad egy állóhelyért hat forintot. Csak öt­száz százalék! fis a [Rugernyi arénán is meglátszott az ams­terdami német megszállás. Sőt: mintha Kölnben, vagy Nürnbergben Játszották volna le a mérkő­zési. Az egész stadion zengett és ordított a né­metektől. Német fergertegek dübörögtek viharosan és a német zászlóerdó füstölgött. Komikus volt nézni a maroknyi aruguay-tábort, amint mámoros arcoal, kipirulva a lelkesedéstől, ezer hangot túl­szárnyalva próbálta megadni a tempót. És minden maroknyi kékfehér megmozdulásra rázugott tlz­ezer német torok. Vagy húszezer? A villamosban mellettem két kölni diák pré­selődött. Kezükben a régi német zászló, fekete­fehér-piros. Császárpártiak. Beszélgettünk a hossjtu, rémes ut alatt. Öntelten és kissé elbizakodottan lengették az összepréselt tejek fölött a régi zászlót: — E «fenekben gyónni fogunk! . . . Arcuk csattant a boldogságtól. — 6 namasak Amsterdamban . . . De a negyedik gól után mintha eltűntek volna • sánlók A tribün most már sajnálta őket, n>trt eVJUb nem voK megnyerő az erőszakos, ny«»-« erÖ Swgihvek. hiába siáHták meg Amster dum*. A bétztf* zászlók és a aámet megszállás jegyé­ben kiadódóit minden. Uruguay bénán jött ki a pályára. .uodnade beteg és Scarone helyett a estt*» k*xü Castró Jttszft. A néger »cukor«-hal­fot nége»j«l pótolták — tatán a megszokás és a harmónia kedvéén —, de bol maradt Ptriz a hossza kewalvel Andpade mögött! Minden szimpátia Castró Mé tordnlt különfe látvány a futhallgye­pen, M «6 é» egészség küzdelmében: — egy cson­ka kéz. Blgy Wznélküli kW.' És német ostrommal kezdődött a játék is. A -ok fogadás-szivar veszélyben volt ebben a fél­órában, más meglepetésről beszéltek: Németország játszik a döntőben Argentína elten ... De Um­<;uay megszokta már az ilyen bravúros lendületet, ,i tobzódó erőt és a mindenáron erőszakot. Nyu­odtan sétáltak a pályán, sztnte le sem mentek a német kapuig. Megvárták a MM. »Kijátszották« a németeket, hagyták őket küzdeni, tini ás ját­/ani. Eljön majd «z idő . . . Csak passzoljak, trükkörtek, (Mbüstek « pályán; bugyiik: hed ro­hanjanak, dolgozzanak a németek. Szinte vicceitek. Volt negyedóra hogy el sem jutottak a félpályáig. f>e veszélyt túlságosan nem engedtek. A döntő percben helyükön voltak 4b aztán kezdték elölről az fgészert. Viceeltek. Passaoigattak. Hagyták a németeket. Félóra múlva kiderült, hogy a turtáa, a technika, a művészet fDilKt nem gvőemet az erő. Ez a mérkőzés legalább olyan ünnepi wtt, mint az Unigaay—Hollandia, vagy mint amilyen a döntő lesz. Ez voH * első alkatom, hogy kürUWJk Je­lentek meg i maradinál torony magastetfa és az erkólyiVK kürtökkel amikor kivonultak a I nm tótékonycéta hangversenre lantos 15-ón este fél 8 órakor n Belvórosl Mozi nagytermében. tAULU MICHET 80 laoo férfik«. Ínyek 1 3 pengőért Harmóniánál (Belvárosi Mozi). FOGPÉP, S2SÁJVIZ, FOGPOR. T6i Uruguay nagy és őszinte örömben ölelkezik össze, A pályaszélen Nasazzi jajgat, társai fölemelik és a félkezü Castró önfeledten feléje hajol és megcsó­kolja a kikészített és kiállított kapitányt. — Nem baj! — ragyogja arca és csókja. Uru­guay győzött. A német tömeg csak áll a tribünökön és nenrf akar mozdulni. Kifáradt, elcsöndesedett. A ki» uruguayi csoport kárörvendő. Hecceli a németed ket. Az ujjukon mutogatják: csak négy! — Mozi-; gép, fölvétel. Husz kék-fehér szemben áll a drót* kerítéseken keresztül tízezernyi uémettel. Ez a mérkőzés nem illik az olimpiai stadioojj ünnepi arányaihoz. j A tudás és művészet legyőzte az erőt és leivq dületet. V. Gy. , Hz ipartestület egy csoportjának harcmodora Alig tartom érdemesnek a kormánylap csil^ törtöki cikkére reflektálni, hisz azok, akik a Délmagyarorszáq megjelent keddi cikkemet olvasták, anélkül is könnyen mégkülönböz^ tethetik ennek tiszta tényekel felsoroló nyu­godt hangját a fentemlitelt cikk aligha ipa» rostollból származó épannyira diplomatikus,' mint személyeskedő, agresszív hangjától Hisz! evidensen az ipartestületnek avval a csoport«! jávai állok most is szemben, amely a két é?( előtti kamarai választások alkalmából, akkorj már 13 éves elnöki működésem dacára nett* tartott érdemesnek arra, hogy egyáltalában' kamarai tag legyek, amire ugyan Szeged több mint 3000 iparosaitól azt a választ kapták« hogy nem, mint ők most elig 10 százalékod többséget értek el, ezt is csak a szocialisták segítségével, hanem ezen tamozus akkori Ha« tájuk 100 százalékkal maradt kisebbségben (1100 szavazat körülbelül 500 ellenében. Mindazonáltal ha már ők emiitik az akkor történteket, az én pártom ezen 100 százaié* kos győzelemmel akkor ugy állt, hogy a ka­marai iparos beltagok talán csak tele a győz« tes pártból való, másik felét pedig a legyő* zötteknek juttatta, a többiek gyáriparosok. Mindezek dacára nem toglam volna azon* ban újból tollat, ha nem kellene rosszaka« ratu, hazug rágalmazásnak kijelentenem a csütörtöki cikk azon mondatát, hogy „Köze­lebbről kínálkozik kritika tárgyáva a kamara! elnöknek az a buzgalma, amellyel saját alel­nökét a felsőházi képviselet tisztében elgán« csolni igyekszik.* Hivatkozom mindazokra, akik ez ügyben illetékesek, hogy én voltam, aki azon legille­tékesebb körben, amelyből Körmendy felső­házi taggá való választásának eszméje és tá­mogatása kiindult, elsőnek ezt az ő jelölését felvetettem és azt a legnyomatékosabban hangsúlyoztam, hisz a csütörtöki cikkben annyira kifogásolt békéltető közvetítő eljárá­som elsősorban és majdnem kizárólag azt célozta, hogy Körmendy megválasztása biz­tosittassék. Várom most már a pártokon kivül álló ipa­ros védekezését, illetve nyilatkozatát arra nézve, hogy mily alapon és mily jogon fogta .jfit a fentidézett állítólagos ténykedésemet Wimmer Füiöo* Csúnakmótorok klilBnbbző kivitelben, DKV motor­kerékpárok külön nagyságban azonnal szállíthatók. - Orbta mUscakf rt. Szeged, ttölciey uccu 12. 893 Ma katonazene a Hágiban! Halész által «zabad tűzön főzött halószlé. Kihordásra H kapható. «81 Tálalás 7» 9 órakor Zene é» zArtita ítsggo) 4 óraket. bfe ©OTTWAUO R£ZSÖ

Next

/
Thumbnails
Contents