Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-09 / 129. szám

1928 junius Я. DÉLMAGYARORSZAG II $zatymazi jégvihar az egész szőlőtermést elverte, megsemmisítette a gyümölcsösöket, forgalmi zavarokat okozott A Kár felbecsülhetetlen, de biztosítás révén egy fillér sem térül meg belfile (A Délmagi/arország munkatúr iától) A1 szerda esli jégverés szörnyű pusztitása pénteken mutatkozott csak meg ijesztő és minden eddigi károkat felülmúló nagyságában. Össze-vissza 15 percig tartott a jégvihar, amely tönkreverte Szatymazt és ugy letarolta a szőlőket és gyümölcsösöket, hogy az idén termésre már nem is számithatnak a szatymazi gazdák. Hatalmas orkánnal kezdődölt az ítéletidő. Hét óra körül koromsötétség borult a szalymazi szőlőkre, majd tombolni kezdett a szélvihar Karvastagságú fákat tövestől csavart ki, a tanyák háztetejéről leszakította a tetőket és már ezzel is tetemes kárt okozott. Háromnegyed hétkor a szó-szoros értelmében Jégszakadás" zuhant Szatymazra. Előbb mogyorószem nagyságú jég esett, azután jött a galambtojás nagyságú, de még a tyuktojásnyi sem volt ritka. A ¡ég percek alatt elbánt Szatymozzal, Tönkreverte a virágzó szőlőtőkéket, a gyümölcsfák termését leverte és Így nem lesz az idén szőlő Szatymazon, de alma, barack, szilva sem. Igen sok helyen összetörte a venyigéket is, úgyhogy az ilyen helyeken jövőre sem tesz szüret. A jég olyan hatalmas tömegben zudult Szatymazra, hogy a szatymazi vasútállomás kürül valósággal eltorlaszolta a pályát és a Szatymazról este 7 órakor induló személyvonat csak a jég elolvadása után, mintegy félórás késéssel folytathatta útját. H jégverés okozta kár felbecsülhe(etlen. A szőlőtermés teljesen elpusztult, a gyümölcsösök is tönkrementek. A szőlőbirtokok körül fekvő gabonaföldekben is óriási pusztításokat vitt végbe a jég, nyolcvan százalékát verte el a termésnek. Különösen érzékeny és pótolhatatlan károkat okozott a vihar a szegediek szatymazi szőlőiben, ami annál jobban sújtja a károsultakat, mert biztosítás révén a kárból egy fillér sem fog megtérülni. A szőlőket ugyanis jégkár ellen biztosították, de a biztosítás hatálya csak a szőlők elvirágzása után lép életbe. Mér pedig a jég éppen a virágzásban tévő szőlőket tette tönkre. Az utolsó négy év alatt most éppen harmadszor sújtja iégverés Szatymaz bortermelőit. 1915 óta 1925-ig nem volt jég Szatymazon, 1935-ben, 1926-ban már nagy pusztításokat végzett, a mult évben nem volt, most pedig minden eddigit felülmúló módon tarolta le Szatymaz egyévi reménységét a kíméletlen természet. A tanács pénteki ülése előtt sok szó eseti erről az istenítéletről s hosszú lisiáját sorolták fel azoknak a szegedieknek, akiknek termése teljesen megsemmisült. Fodor jenő polgármesterhelyetfes a jégviharra meg is Jegyezte. — Ilyent még élelemben nem láttam. A város többi hivatalaiban is nagy izgalommal tárgyalták a katasztrófális Jégverést, amelyről a kimerítő jelentés csak pénteken érkezett a városházára. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LX Leányunk születése 1902 tavaszán Zilahy Dezsőnek az az ötlete támadt, hogy Shakespeare müveit ki kellene adni — egy kötetben, vászonba kötve és ezt a könyvet öt koronáért kellene árusítani. Rákosi Jenőnek tetszett ez az ötlet, de az volt a nézete, hogy a régi Shakespaera fordítások nem elég jók és hogy a szerzői jogok megszerzése oly sokba fog kerülni, hogy már e miatt sem lehet Shakespeare összes müveit Öt koronáért adni. Erre én azt mondottam, hogy mind a két bajon lehetne segíteni egy uj Shakespeare-forditással. Rákosi elfogadta ezt a javaslatomat: — Hát fordítsuk le Shakespearet újra. Azokat a darabokat, amelyeket a Kisfaludi-Társaság számára annak idején én fordítottam le. most Maga fordítja le, én pedig más darabokat fogok lefordítani. Ez igen nagy bizalom volt irántam és igen ;iagy kitüntetés, — de hol vegyük a többi fordítót? Rákosi Jenő még két embert vont bele a dologba: Zigány Árpádot és Hevesi Sándort. Fel is osztottuk egymás között Shakespeare darabjait; nekem, ha jól emlékszem, ! tizenkét dráma jutott s ezek közül tizet le is | fordítottam Rákosi is elkészült egy-két fordításával. Hevesi eggyel és Zigány Árpád is egy vagy két darabbal Az »ötkoronás Shakespeare ötlete azonban még sem valósult meg, mert a Franklin-Társulat rögtön értesült a tervről és csinált egy uj Shakespearekiadást, hat kötetben tizenöt forintért s ezzel az uj fordítás kiadói tervezetét megbuktatta. Kár, hogy igy történt Nem azt sajnálom, hogy a magam fordításai kéziratban maradtak, sőt azoknak a kiadása ellen most már tiltakoznám is, mert ma már sokkal jobban tudom, mint 1902-ben, hogy mint verselő nagyon gyenge vagyok. Azonban a régi Shakespeare fordítások az angol nyelv kellő ismerete nélkül készültek, sőt voltak a fordítók között akik egy szót sem tudtak angolul, örök rejtély előttem, hogy Vörösmarty, aki szintén legfőlebb igen keveset tudhatott angolul, Julius Caesar angol szövegét hogyan birta ugv megközelíteni, mint semmi más fordító? Az elmaradt Shakespeare kiadás történetéhez hozzátartozik, hogy egv-egv dráma lefordításáért hatvan forintot kaptam. 1902 első felében minden hónapban le kellett fordítani egyegy drámát, hogy meg tudjak élni, noha BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Junius 9. ёч 10 én, szombaton és vasárnap FELTÁMADÁS. ToljsztojLeó világhírű regénye '¡Imen 10feIv.-Bar Főszereplők: ROV СД ROQUEésBOCORES ПЕС RIÓ Azonkívül: Buster szépségversenyen. В mindenes vftleaén*. Vígjáték 2 felvonásban Amerikai burleszk 2 telv. Junius 9. is lC.én, szombaton és vasárnap A szoknyás kapitány. (Szerelmi ré»zvénytArsa«Ag.) Vígjáték 7 felvonásban. - Főszereplő: DOLOBES COSTFLIÓ. Azonkívül: Ki a viharból Dráma 6 felvonásban. Főszereplő CdmuniT Itiirn. Előadasok kezdete: 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7,9 órakor. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- és ünnepnap 3 5, 7 és 9 órakor. » és vasárnap Belvárosiban SALAMON BELA es a Terézköruti Színpad vendégjátéka Műsorán a szezon legnagyszerűbb slágerei Nóti Károly bohózatai Majd a jegenye A cég arája Az évforduló Egy Bethlen tréfa A légy A motor A nyul N épies motívumok A Talbot-ügy 3 % órás kacagás jf ugyanakkor két napilapnak nagyon derekasan dolgoztam. 1902 május 2-án átköltöztünk a Mária-utca 7. sz. ház második emeletére, az utcai frontnak a Sándor-utca felé eső felébe, mert az anyósom és Ríza sógómőm abban a házban lakott és — közelgett hozzánk a gólya. Szerkesztőségi munkám egyre gyarapodott, mert most már nemcsak Kemechey, Kanem Sebők Zsiga is sürün betegeskedett. És meg kelleti kezdenem a Budapesti Hírlapban egy uj rovatot is, amelynek a címére már nem emlékezem; csak azt tudom, hogy olyan külföldi eseményekről írtam, amelyekről sem a budapesti, sem a bécsi sajtó nem emlékezett meg és ezeket kommentál tara. Minden cikkemnek négy vagy öt különböző témája volt és valószínű, hogy nem rosszul végeztem a dolgomat, mert külön honoráriumot ígértek, ha folytatom ezeket a cikkeket. Két hónap, múlva szóba hoztam a honoráriumok ügyét, mire azt az ajánlatot kaptam, hogy ejtsük el a külön honorálás tervét, — viszont kárpótlásul felemelik a fizetésemet száz forintról kétszáz forintra. Augusztus elsejével vettem fel az első kétszáz forintos fizetést, arai olyan összeg volt, hogy igen szerényen már meg lehetett élni belőle. Augusztus 11-én reggel negyed kilenckor, megjött a várva várt gólya. Anyósom első emeleti lakásán a »Világ folyása- rovat aznapi cikkét irtam az Esti Újság számára, mikor lerohant a második emeletről Betti, a sváb cselédünk s az ajtót inkább belökve kiáltotta: — Leány! Leányom, aki még csak alig két vagy bárom percet élt e világon, mikor először találkoztam vele. végtelen örömet szerzett nekünk, bár bozontos fekete haja és igen barátságtalan arckifejezése kissé furcsán hatott rám. Megdöbbentem, hogy akármerre mentem a szobában, mindig felém fordította a tekintetét; nekem beszélhetnek a gyermek-pszichologusok akármit: nem hiszem el nekik, hogy szemeinek használatát csak hónapok alatt tanulja meg a csecsemő. Az. én leányom életének már a legelső órájában nemcsak látott, de nézett is és arra fordította a fejét, amerre nézni akart. Az első napon esti tizenegy órakor a gyerek elkezdett sirni. És attól kezdve folyton sirt minden éjszaka egy esztendőn át. Nappal aludt, éjjel unatkozott és sirt, mihelyt letettük. A szó szoros értelmében a végkimerülésünkig kellett minden éjszaka dajkálni. És noha egyáltalán nem tudok dalolni, mert semmi zenei hallásom nincsen, a gyerek makacsul és szemérmetlenül követelte, hogy cjsza-