Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-07 / 128. szám
* 1928 junius 7. DEOÍAGYARORSZ4G Tolstoj leo FELTAMADAS Rod la Roque Dolores del Rio péntektől a Belvárosibán Az alföldi művészet Szegeden való koncentrálásának legfontosabb feltételei az állandó kiállítási csarnok Beszélgetés Zombory Lajossal, a szolnoki művésztelep vezetőjével Az alföldi művészek tárlata sok érdekes müvet, de sok eredeti egyéniséget is hozott • városba. A kiállítás miatt ide utazott rövid időre a szolnoki művésztelep nagyhirü vezetője, Zombory Lajos is, aki ezüstösen csillogó szakálla alatt a fiatalság derűjével, optimista hitével, a folytonos fejlődés és tanulás bölcs tanaival jött el fiatal müvésztársaihoz, hogy buzdítsa őket és segítse talpraállitani a vidéki müvészsorsban eltárstalanodott bizalmukat Zombory Lajos mint festő a legnagyobbak között van és Szegednek minden oka meg lett volna, hogy ezt a nagyhirességü művészt, aki szegedi, megtartsa magának, vagy legalább is olyan kultuszt űzzön belőle, kamatoztatva eme születési kiváltságot a maga kincseinek nagyobbitására, mint Kaposvár tette mindvégig Rippl-Rónaival. De Zomboryt Szolnok mellé kötötte a véletlen — vagy szülővárosa indolenciája és Zombory nagy művészete, szervező ereje az ottani müvésztelepnek szerzett dicsőséget, a szolnoki kulturát emelte hiressé, Szolnok közízlését nevelte olyanná, hogy palota és kunyhó verseng egymással müvészetrajongásban. Zombory Lajos, aki a müncheni Zügel tanítványa, állatképeivel, az Alföld hétköznapjaival, az alföldi munka festői dicsőítésével, a józan realitásnak költőivé nemesített őszinteségével érte el a magyar festészetben kimagasló pozícióját. Már mint hires festő került Szolnokra, a mintarajziskolának ott megalapított telepére, amelynek tanára lett Fényes Adolffal és Szlányival együtt. Azóta huszonöt év telt el, a Szolnok körüli táj és népélet bevándorolt az Alföldet jelentő festészet örök panteonjába, habár a szolnoki művésztelep a háború után mint iskola megszűnt és csak néhány ottmaradt művész fonalán szövi tovább fennmaradását. Zombory Lajosnak tehát gazdag tapasztalatai vannak a művésztelepek és müvé6Zasszociaciók terén, amelyeket az AME okulására, a jövőben itt kifejlesztendő festészet centralizációjának hasznára a Délmagyarország munkatársának elmondott. — Egy müvésztelepnek csak akkor van létjogosultsága — kezdte Zombory —, ha az egyszersmint iskola is, ahol a növendékek együttesen, közösen, egymás hatásából, fantáziájából is tanulva, dolgozgatnak. Hogy ez mennyire fontos igy, annak bizonyítására messzi időkbe kellene visszamenni A bizonyítás helyett szóljon egy negatívum, aminek meggyőző ereje van. Rembrandtnak is volt festőiskolája, de a nagy németalföldi a növendékeit szigorúan elkülönítette egymástól, sohasem inspirálhatta egyik a másikat. Az eredmény pedig az lett, hogy Rembrandt nem tudott festőgenerációt nevelni, tanítványai elkedvetlenedtek, elkallódtak. A művészethez tehát társasnevelés kell, egy bizonyos közös célnak közös kifejlesztése, mint volt a szolnoki müvésztelepen, amely a Tiszavidék szépségeiből akart tipust létesíteni A művésztelep kizárólag művészekkel nem reuzálhat, mert a festők, akik a legszabadabb emberfajta, nem szoríthatók egy fedél alá — Művészeti központ, amilyet Szeged is akar, kétféleképen oldható meg. Vagy iskolát állítanak fel, akkor egy telken építendő nagy pavillonban lakhatnak és tanulhatnak a növendékek, vagy pedig művészeknek adnak egymástól távoleső helyen ateliéket és felállítják sürgősen az állandó kiállítási csarnokot. Ez mindennél fontosabb és legbiztosabb módja az összietartásra-ösztökélésnek és az egész alföldi művészet Szegedre-csalogatá&ának. — A csarnokot, ha nincsen pénz, ideiglenesen felépíthetik deszkából, külsőleg művészi kidolgozással, mint a bécsi Seoesszio, vagy más külföldi csarnokok, amelyek élettartama körülbelül tiz év. A csarnok részére a legszebb helye a Stefániának a felsőkereskedelmi iskola előtti tere, vagy a Szentgyörgy-ucca kezdetén levő régi kiskaszinó lehetne. A felállítása, esetleg renoválás pedig nem kerülne többe tízezer pengőnél. Hogy mit jelentene Szegednek a művészeknek nyújtott támogatás és munkaalkalom, csak a szolnoki példával bizonyítom. Szolnokon nincsen valamirevaló parasztház, amelynek falán ne lógna művészi festmény, a bútorzattól az edényekig iparművészeti Ízléssel rendezkednek be és Ka Szolnokon tárlat van, ö 39 ezer lakosságú kis városban négy-ötezer ember látogatja meg a kiállítást, • . • r földmivesek a leglelkesebb közöttük kofák, pártfogók. A müvésztelepnek nagy szerepe van a helyi kultura növelésében és ma Szolnokon nem építenek se magán-, se városi házat, nem ültetnek be parkot, hogy a művésztelep vezetőitől művészi tervet ne kérnének. — Mit lehetne ebben az irányban sürgősen tenni Szegeden? — kérdeztük. — Meleg társadalmi és baráti együttélést, megértést létesíteni művészek és közönség között — válaszolta Zombory Lajos. Állandó kiállítási teremről gondoskodni, idővel 50— 100 növendékkel felállítani a festőakadémiát. Ezen az uton Szegedből rövid időn belül második Düsseldorf lehetne. Az AME jő uton jár, de kezdeményezése csak akkor vezethet sikerre, ha fel fogja ismerni a Képzőművészeti Társaság is nagy misszióját és a hatósággal együtt segit a tervek megvalósításában. Nem tagadjuk, némi lehangoltságot éreztünk e beszélgetés után. Szegeden, a majd másfélszázezer lakosságú városban csak százhatvan-kétszáz ember látogat meg egy-egy tárlatot. A lakosság nagyrésze azt se tudja, mi fán terem a festmény, a hatóság pedig fázva és félve húzódozik az ecsettel teremtett világosságtól. Lengyel Vilma. Ötletek, eszmék, tervek a határvárossá degradált Szeged megmentésére MII tehetnénk Szegedért! A Délmagyarorsság ankétja A Délmagyarország vasárnapi száma ankétot hirdet Szeged gazdasági életének megmentése és továbbfejlesztése érdekében. Eszméket, ötleteket keres, törekvő lélekkel próbálkozik életrekelteni valamely hatalmas eszmét, mely valóra váltana minden álmot, minden reményt. Mit kellene tenni?! — Hangzik fel a reménykedő kérdés. De valóban mit lehetne tenni Szeged és annak népe érdekében? Mit lehetne véghezvinni, amely életet, jólétet, mozgást teremtene a város falai között, amely biztositané a tisztességes lét minden feltételét, amely esetleg példát adhatna mindazoknak a testvérvárosoknak, amelyek Szeged szomorú sorsára jutva tápot adó területeiktől megfosztattakKétségenkivül az első és legfontosabb teendő kikeresni azokat a lehetőségéket, amelyekre egy-egy város földrajzi fekvésénél, vizi utainál, talajának anyagánál és összeköttetéseinek súlyánál fogva, szinte predesztinálva van Ezek kikutatása után az anyagi lehetőségek kikutatása, a befektetések nagysága, a szükséges pénzek biztosítása a nagy teendő. Mert legyünk tisztában azzal, hogy kicsinyes kezdésekkel próbálkozni egyáltalán nem érdemes. Nagy eszmék, nagy tervek keresztülvitele szükségles ahhoz, hogy Szeged közgazdasága kárpótolva legyen az elvesztett Bánátért. A nagy tervek és koncepciók megteremtéséhes pedig nagy befektetés, nagy energiák megmozgatása szükséges. Ezt pedig, ahogy a helyzetet ismerem, magánvállalkozástól, a mai súlyos gazdasági depressziótól lethirgikus merevedettségben tengődő kereskedelemtől, ipartól és mezőgazdaságtól várni és remélni sem lehet. Közgazdasági életünk egész komplexuma egyik napról a másikra tengeti életét, a súlyos adók és kamatláb szinte megbénítanak minden kérdést. BELVÁROSI MOZI KORZÓ MOZI Junius 7-én, csütörtökön LAURA LA PLANTE fl legvidámabb özvegy 7 fejtetfire állított vidám felvonásban. Nem repríz ! Nem repríz! Junius 7-én, csütörtökön Kokain csempészek d áma 7 felvonásban, — Főszereplő: CONWAY TEARLE. NIONGA dráma 7 felvonásban Előadások kezdete 5,7,9. vasár- és ünnepnap 3,5 7 és 9 órakor. E'őadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 óraW. I BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Junius 8., 9. és 10-én, péntektől vasárnapig FELTÁMADÁS. 1 roljsztoj Leó világhírű regénye filmen 10 felv.-öan. F6szerep!6k: 1 ПОП CA ROQUEts DOCORES ПЕС RIÓ Azonkívül • Bnsjer szépségversenyen. 1 mindenes vftlegáav. Vígjáték 2 felvonásban Amerikai burleszk 2 felv. lunius 8., 9. és lC-én, péntektől vasárnapi? A szoknyás kapitány. 9 (Szerelmi résrvtnytArsotAcj.) Vígjáték 7 felvonásban. - Főszereplő: DOUMtCS C09TCUA. 1 Azonkívül: KI a viharból ! Dráma 6 felvonásban. Főszereplő Edmond Bura». Щ Előadások kezdete: 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7,9 órakor. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- és ünnepnap 3 5,7 és 9 írakoi y