Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-07 / 128. szám

* 1928 junius 7. DEOÍAGYARORSZ4G Tolstoj leo FELTAMADAS Rod la Roque Dolores del Rio péntektől a Belvárosibán Az alföldi művészet Szegeden való koncentrálásának legfontosabb feltételei az állandó kiállítási csarnok Beszélgetés Zombory Lajossal, a szolnoki művésztelep vezetőjével Az alföldi művészek tárlata sok érdekes müvet, de sok eredeti egyéniséget is hozott • városba. A kiállítás miatt ide utazott rövid időre a szolnoki művésztelep nagyhirü veze­tője, Zombory Lajos is, aki ezüstösen csillogó szakálla alatt a fiatalság derűjével, optimista hitével, a folytonos fejlődés és tanulás bölcs tanaival jött el fiatal müvésztársaihoz, hogy buzdítsa őket és segítse talpraállitani a vidéki müvészsorsban eltárstalanodott bizalmukat Zombory Lajos mint festő a legnagyobbak között van és Szegednek minden oka meg lett volna, hogy ezt a nagyhirességü művészt, aki szegedi, megtartsa magának, vagy legalább is olyan kultuszt űzzön belőle, kamatoztatva eme születési kiváltságot a maga kincseinek nagyobbitására, mint Kaposvár tette mind­végig Rippl-Rónaival. De Zomboryt Szolnok mellé kötötte a véletlen — vagy szülővárosa indolenciája és Zombory nagy művészete, szer­vező ereje az ottani müvésztelepnek szerzett dicsőséget, a szolnoki kulturát emelte hiressé, Szolnok közízlését nevelte olyanná, hogy palota és kunyhó verseng egymással müvé­szetrajongásban. Zombory Lajos, aki a müncheni Zügel tanítványa, állatképeivel, az Alföld hétköz­napjaival, az alföldi munka festői dicsőíté­sével, a józan realitásnak költőivé nemesí­tett őszinteségével érte el a magyar festészet­ben kimagasló pozícióját. Már mint hires festő került Szolnokra, a mintarajziskolának ott megalapított telepére, amelynek tanára lett Fényes Adolffal és Szlányival együtt. Azóta huszonöt év telt el, a Szolnok körüli táj és népélet bevándorolt az Alföldet jelentő festészet örök panteonjába, habár a szolnoki művésztelep a háború után mint iskola meg­szűnt és csak néhány ottmaradt művész fona­lán szövi tovább fennmaradását. Zombory Lajosnak tehát gazdag tapaszta­latai vannak a művésztelepek és müvé6Z­asszociaciók terén, amelyeket az AME oku­lására, a jövőben itt kifejlesztendő festészet centralizációjának hasznára a Délmagyar­ország munkatársának elmondott. — Egy müvésztelepnek csak akkor van létjogosultsága — kezdte Zombory —, ha az egyszersmint iskola is, ahol a növendékek együttesen, közösen, egymás hatásából, fan­táziájából is tanulva, dolgozgatnak. Hogy ez mennyire fontos igy, annak bizonyítására messzi időkbe kellene visszamenni A bizo­nyítás helyett szóljon egy negatívum, ami­nek meggyőző ereje van. Rembrandtnak is volt festőiskolája, de a nagy németalföldi a növendékeit szigorúan elkülönítette egymás­tól, sohasem inspirálhatta egyik a másikat. Az eredmény pedig az lett, hogy Rembrandt nem tudott festőgenerációt nevelni, tanítványai el­kedvetlenedtek, elkallódtak. A művészethez tehát társasnevelés kell, egy bizonyos közös célnak közös kifejlesztése, mint volt a szolnoki müvésztelepen, amely a Tiszavidék szépségeiből akart tipust létesíteni A művésztelep kizárólag művészekkel nem reuzálhat, mert a festők, akik a legszabadabb emberfajta, nem szoríthatók egy fedél alá — Művészeti központ, amilyet Szeged is akar, kétféleképen oldható meg. Vagy isko­lát állítanak fel, akkor egy telken építendő nagy pavillonban lakhatnak és tanulhatnak a növendékek, vagy pedig művészeknek ad­nak egymástól távoleső helyen ateliéket és felállítják sürgősen az állandó kiállítási csarnokot. Ez mindennél fontosabb és legbiztosabb mód­ja az összietartásra-ösztökélésnek és az egész alföldi művészet Szegedre-csalogatá&ának. — A csarnokot, ha nincsen pénz, ideiglenesen felépíthetik deszkából, külsőleg művészi ki­dolgozással, mint a bécsi Seoesszio, vagy más külföldi csarnokok, amelyek élettartama kö­rülbelül tiz év. A csarnok részére a legszebb helye a Stefániának a felsőkereskedelmi is­kola előtti tere, vagy a Szentgyörgy-ucca kez­detén levő régi kiskaszinó lehetne. A felállí­tása, esetleg renoválás pedig nem kerülne többe tízezer pengőnél. Hogy mit jelentene Szegednek a művészeknek nyújtott támogatás és munkaalkalom, csak a szolnoki példával bizonyítom. Szolnokon nincsen valamirevaló pa­rasztház, amelynek falán ne lógna művészi festmény, a bútorzattól az edényekig iparművészeti Íz­léssel rendezkednek be és Ka Szolnokon tár­lat van, ö 39 ezer lakosságú kis városban négy-ötezer ember látogatja meg a kiállítást, • . • r ­földmivesek a leglelkesebb közöttük kofák, pártfogók. A müvésztelepnek nagy szerepe van a helyi kultura növelésében és ma Szol­nokon nem építenek se magán-, se városi házat, nem ültetnek be parkot, hogy a mű­vésztelep vezetőitől művészi tervet ne kér­nének. — Mit lehetne ebben az irányban sürgősen tenni Szegeden? — kérdeztük. — Meleg társadalmi és baráti együttélést, megértést létesíteni művészek és közönség között — válaszolta Zombory Lajos. Állandó kiállítási teremről gondoskodni, idővel 50— 100 növendékkel felállítani a festőakadémiát. Ezen az uton Szegedből rövid időn belül má­sodik Düsseldorf lehetne. Az AME jő uton jár, de kezdeményezése csak akkor vezethet sikerre, ha fel fogja ismerni a Képzőmű­vészeti Társaság is nagy misszióját és a ha­tósággal együtt segit a tervek megvalósítá­sában. Nem tagadjuk, némi lehangoltságot érez­tünk e beszélgetés után. Szegeden, a majd másfélszázezer lakosságú városban csak száz­hatvan-kétszáz ember látogat meg egy-egy tár­latot. A lakosság nagyrésze azt se tudja, mi fán terem a festmény, a hatóság pedig fázva és félve húzódozik az ecsettel teremtett vilá­gosságtól. Lengyel Vilma. Ötletek, eszmék, tervek a határvárossá degradált Szeged megmentésére MII tehetnénk Szegedért! A Délmagyarorsság ankétja A Délmagyarország vasárnapi száma anké­tot hirdet Szeged gazdasági életének megmen­tése és továbbfejlesztése érdekében. Eszméket, ötleteket keres, törekvő lélekkel próbálkozik életrekelteni valamely hatalmas eszmét, mely valóra váltana minden álmot, minden reményt. Mit kellene tenni?! — Hangzik fel a remény­kedő kérdés. De valóban mit lehetne tenni Szeged és annak népe érdekében? Mit lehetne véghez­vinni, amely életet, jólétet, mozgást terem­tene a város falai között, amely biztositané a tisztességes lét minden feltételét, amely eset­leg példát adhatna mindazoknak a testvér­városoknak, amelyek Szeged szomorú sorsára jutva tápot adó területeiktől megfosztattak­Kétségenkivül az első és legfontosabb teendő kikeresni azokat a lehetőségéket, amelyekre egy-egy város földrajzi fekvésénél, vizi utai­nál, talajának anyagánál és összeköttetései­nek súlyánál fogva, szinte predesztinálva van Ezek kikutatása után az anyagi lehetőségek kikutatása, a befektetések nagysága, a szük­séges pénzek biztosítása a nagy teendő. Mert legyünk tisztában azzal, hogy kicsinyes kezdésekkel próbál­kozni egyáltalán nem érdemes. Nagy eszmék, nagy tervek keresztülvitele szükségles ahhoz, hogy Szeged közgazdasága kárpótolva legyen az elvesztett Bánátért. A nagy tervek és koncepciók megteremtéséhes pedig nagy befektetés, nagy energiák megmozgatása szükséges. Ezt pedig, ahogy a helyzetet ismerem, magán­vállalkozástól, a mai súlyos gazdasági dep­ressziótól lethirgikus merevedettségben ten­gődő kereskedelemtől, ipartól és mezőgazda­ságtól várni és remélni sem lehet. Közgazda­sági életünk egész komplexuma egyik napról a másikra tengeti életét, a súlyos adók és kamat­láb szinte megbénítanak minden kérdést. BELVÁROSI MOZI KORZÓ MOZI Junius 7-én, csütörtökön LAURA LA PLANTE fl legvidámabb özvegy 7 fejtetfire állított vidám felvonásban. Nem repríz ! Nem repríz! Junius 7-én, csütörtökön Kokain csempészek d áma 7 felvonásban, — Főszereplő: CONWAY TEARLE. NIONGA dráma 7 felvonásban Előadások kezdete 5,7,9. vasár- és ünnepnap 3,5 7 és 9 órakor. E'őadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 óraW. I BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Junius 8., 9. és 10-én, péntektől vasárnapig FELTÁMADÁS. 1 roljsztoj Leó világhírű regénye filmen 10 felv.-öan. F6szerep!6k: 1 ПОП CA ROQUEts DOCORES ПЕС RIÓ Azonkívül • Bnsjer szépségversenyen. 1 mindenes vftlegáav. Vígjáték 2 felvonásban Amerikai burleszk 2 felv. lunius 8., 9. és lC-én, péntektől vasárnapi? A szoknyás kapitány. 9 (Szerelmi résrvtnytArsotAcj.) Vígjáték 7 felvonásban. - Főszereplő: DOUMtCS C09TCUA. 1 Azonkívül: KI a viharból ! Dráma 6 felvonásban. Főszereplő Edmond Bura». Щ Előadások kezdete: 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7,9 órakor. Előadások kezdete 5,7, 9, vasár- és ünnepnap 3 5,7 és 9 írakoi y

Next

/
Thumbnails
Contents