Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-07 / 128. szám

1 g— • " ' ^•VWI'-N'iH'ffffTT Tehát, ha nagy kérdések megvalósítására gondolunk Városnak, államnak, Iparnak, kereskedelemnek, mezőgazdaságnak, karöltve kell elkövetni minden lehetőt a cél érdekében. Vannak Szegednek speciális termelvényel és cikkel, melyek közül egyik-másik világhírűvé is vált. A szegedi paprika, tarhonya, szalámi, gyékény ismert cikkek messze tájakon, a kenderfonó-gyár is gyönyörű munkákat produkál. Ezeknek a cikkeknek fokozottabb termesztésével, fejlesztésével és hathatósabb propagálásával lehetne talán valamelyest nagyobb eredményeket is elérni. Lehetne talán földgázkutatásával valamelyes hasznot biztosítani '-setleg gyógyfürdők létesítésével Idegenforgalmat teremteni. Mindezek keresztülvitele azonban még nem mutat horízontalitást és nem Ígérkezik elégségesnek a helyzet megmentéséreHa komolyan alkotni és teremteni akarunk, ki kell vonnunk magunkat a meglévő keretek szOkös határvonalából és szemeinkkel a távolt kell kutatni, — bármilyen különösképen hangzik is az. A távol keresésére térképre van szükségünk, meri modern ember a térképel egy pillanatra sem nélkülözheti. Vegyük kezünkbe az uj Európa térképét és figyelő szemünk rögtön felfedi, hogy a határ várossá degradált Szeged Csonkamagyarország szegélyén és déli részén valóságos és természetes kapu Nyugaí-Eurőpa telé. Erdély és Jugoszlávia felől Románia, Bulgária, Görögország és Tőrökország számára. Miért ne igyekeznék tehát ezt a földrajzi előnyt a magunk hasznára kihasználni, amennyire csak lehetséges. Mert, igenis, hozzáértéssel, törekvéssel és megfelelő tőkével az lehetségesnek mutatkozik Mit kezdjünk tehát?! Próbáljuk megvalósítani az álmot, mely naggyá teheti Szegedet. Kisértsük megvalósítani a lehetetlent, Teremtsük Szegedet Csonkamagyarország Lipcséjévé. Ha ennek a hatalmas célnak csak az előfeltételeit biztosítottuk, ha a Balkánra és Törökországba gravitáló német, cseh, osztrák és hazai ipar és kereskedelem érdeklődését valamennyire is biztosítani tudjuk, nyert ügyünk i<an Szeged a Balkánról nyugtra tőrekvók első etapja, melynek állandó vásárcsarnokaiban az érdeklődés megtalálhatja az európai piac minden produktumát és minden óhajára választ nyerhetne. Rettenetesen nagyot jelentene ez nekünk, mert ránk terelődne az egész Balkán és Törökország kereskedelmének é6 iparának érdeklődése is, mert lényegesen közelebb jutnánk nyugathoz és fele, sőt harmadrész úttal célt érhetnénk F.7. természetesen nagy anyagi és szellemi áldozatok nélkül el s°m képzelhető Meg kell hódítanunk nyugatot és délt egyaránt. De ha látjuk a némel és nyugati nagy kulturákat és megfontoljuk, hogy minden eredmény a munka, a törekvés és a nagy eszmék keresztülvitelén alapul, nem szabad semmiféle áldozattól visszariadnunk, sőt azzal a gondolattal sem szabad elriasztani magunkat, hogy mindez nálunk nem lehetséges. Mert igenis minden lehetséges, csak hozzáértéssel kell megfogni a dolgot, a magyar talaj és a magyar energia éppúgy Isten ege alatt van, mint minden más nemzeté! Ha pedig az eredmények legkisebb jelei mutatkoznak, holtbizonyos, hogy megépül a Duna—Tisza csatorna melynek Szeged lenne a torkolata. A temesvári gyors pedig kibővülne teherforgalommal is, mert a szegedi mintaraktárak Balkánra szóló forgalma egyenesen DÉLMAGVAKOKSZAG 1928 június 7. megkövetelné ezt. Gyárak létesítése egy gócponton pedig a legtermészetesebb dolog. Hogy a két oldalról jövő érdeklődés milyen mértékben fokozhatná Szeged mai speciálitásainak forgalmát és elterjedését, arról igazán beszélni sem kell; ez annyira természetes Azt hiszem, hogy a népek nagy harcában ésszel és törekvéssel is lehet az előbbrejutásért, a boldogulásért küzdeni Nekünk pedig ez elsőrendű kötelességünk, mert meg kell, hogy mutassuk a világnak energiánkat és azokat a nagy sebeket, melyek arra készletnek bennünket, hogy földresujlottságunkból minden erőnkkel fölemelkedni akarunk, hogy elinduljunk és ott és ugy keressük boldogulásunk forrásait, ahol éppen legjobbnak találjuk. Végül pedig még annyit, hogy minden a jóakaraton, a hozzáértésen és mindenekelőtt az anyagi források elégségén fordul meg Az első kérdés, hogy megfelelő tőkét és megfelelő érdeklődést tudnánk-e egy ilyen horizontális terv érdekében biztosítani? Ha ez előteremthelőnek mutatkozik, lehet igazán komolyan iontolóra venni mindent. Ezek nélkül pedig a Legdetailabb kérdés és eszme sem érvényesüleht. Löbl Lajos Feketehegy-fürdő ^ Bad Sciiwarzeitberg Vizgvóqvinté*e. klitratikus gyógyhely, epés? éven át nyitva. Vasúti állom át Sp. Nová-tea (Igló). Posta Vendrisel (Meiény). ígló'ól autóbusz közlekedik 15 Kc. Állandó vezetőorvos dr. Deulsch Árpád Fr.incla—maevar konyha. Szoba éa ellátás 4-szerl étkezéssel napi 40 Kc-tól 48 Kc-la- Elő- és utóidényben, május 15-tól juntus 20-ík és augusztus 20-tól 20 száza ék kedvezmény. Bővebb felvilágosítást ad és szobarendelést elfogad a Menetjegyiroda, Budapest. Vigadó tér Kívánatra prospektust knid » idrdőgordnnksá" B56 Perofén Jen«. tUráöbérW. Két hónapra ítéltek e! m ki¥ániSorlási ügynököt Tizennégy magyarbánhegyesi földműves brazíliai kálváriája (A Délmagyarország munkatársától•) 'AJ törvényszék VzVrf-lanácsa szerdán délelőtt érdekes bűnügyet tárgyalt. A vádlottak padján Pécsi Ede magyarbánhegyesi lakos ült, aki a vád szerint hivatásszerűen foglalkozott a kivándorlásra való csábítással. Még a mult év nyarán Bécsben összeismerkedett Szabó József kommunista agitátorral, aki egy hajóstársaság ügynöke volt. Pécsi ingyen akart kiutazni Braziliába. A hajóstársaság erre azt az ajánlatot lette Pécsinek, hogy szerezzen még 10—15 magyar munkást, akik szintén ki akarnak menni Braziliába, ebben az esetben őt ingyen vinnék ki. Pécsi az ajánlatot elfogadta és hazautazott Magyarbánhegyesre. Itt azonnal megkezdte az agitációs munkát amely rövid időn belül fényes eredménnyel végződött. Tizennégy magyarbánhegyesi földnélküli magyar mutatott hajlandóságot arra, hogy Braziliába vándoroljanak ki Pécsi Ede útlevelet és hajójegyet szerzett a kivándorlóknak, akikkel együtt ki is utazott Braziliába. A kivándorolt magyarokra azonban szomorú sors várt. Munkát nem kaptak, teljésen lerongyolódtak, úgyhogy mindenükből kifosztva csak az ottani magyar konzulátus segítségével kerülhettek haza. A kivándorlók hazajövetelük után azonnal feljelentést tettek Pécsi ellen, aki szintén haza jött, hogy uj kivándorló truppot szervezzen. A szerdai főtárgyaláson Pécsi tagadta a kivándorlásra való csábítás vádját. Védekezése során előadta, hogy sohasem lépett fel, mint kivándorlási ügynök és hogy a kivándorlók minden rábeszélés nélkül vették kezükbe a vándorbotot. A törvényszék azonban a kihallgatott tanuk vallomásával beigazoltnak vette a vádat és Pécsi Edét kéthónapi fogházra ítélte. A kultuszminiszter a várostól a népiskolák dologi kiadásaihoz (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt órákon át tartó bizalmas tanácskozások folytak dr. Somogyi Szilveszter polgármester szobájában. A tanácskozások előbb a kultuszminisztérium kiküldöttei, dr. Fábián Jenő miniszteri tanácsos, továbbá egy miniszteri számtanácsos és a polgármester között folytak annak a hozzájárulásnak az ügyében, amelyet a város évről-évre lolyositoit a népiskolák dologi kiadásaira. Ez az Összeg a békeidőben negyvenezer aranykorona volt, mig a város a legutóbbi évek során csak 30 000 pengővel járult az elemi iskolák dologi kiadásaihoz. Ezt az összeget a kultuszminiszter kevesli és azért küldte le megbízottait, hogy a várossal lárgyatfanak abban az irányban, hogy az eddigi hozzáiárulást tetemes összeggel emelje fel. A kiküldött miniszteri tisztviselők a békebeli hozzájárulás valorizálását kérték, azonban a polgármester a minisztérium kivánságát tulmagas• nak találta. Később résztvett a megbeszélésen Fodor Jenő polgármesterhelyettes, Berzenezey Domokos műszaki főtanácsos és vitéz dr. Szabó Géza aljegyző. A város képviselői azt kivánták, hogy a kultuszminisztérium mérsékelje igényét. Szerdán ezek a tanácskozások nem fejeződtek be, miután a kultuszminisztérium és a város képviselőt még nem jutottak megegyezésre. W eewweeww hmi»imi>««w«»i «*« » omwom «»aaMMna mmmmm mnmmmnmmrmmmnnnmnmrnHi Utána küldtük Délmagyarországot bdr&ova utaxilc is a nyáron. Címét Jelentse be a RiadóOivatalban. ¡5355 Harisnyát, kötöttárui kizárólag szaküzletben vegyen, mert Jobb, szebb, olcsóbb 78fi és dúsabb a választék harisnya és kötöttáru különlegességi üzlete, Széchenyi tér 2. sz. LUSZTIG IMRE