Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-28 / 145. szám

DFILMAGYARORSZAQ Az ellenzék ostroma a mandátum hosszabbitó javaslat ellen Budapest, junius 27. A Ház ma általános részvét­lenség mellett tárgyalta a vármegyei mandátumok meghosszabbításáról szóló javaslatot. Bródy Er­nő volt az első szónok. — A mai kormányzati rendszer — mondotta — mindig a jog mezébe igyekszik öltöztetni a jogtalanságot. A kormány uj meg uj jogfosztóke­mencéket állit lel. Tegnap gazdaságit állított fel, ma jogit és ebbe dobja be és sorvasztia most el a magyar közjogot. Paliuls József: Jobbágy Magyarországot akar. Bródy Ernő: Ez a javaslat halottasház, amely­ből az önkormányzatot temetik. Láng János: Ez a beszéd pedi g partecédu­la. (Derültség.) Bródy Ernő: Ma a megyékből, amelyek a múlt­ban a nemzet erejét képviselték, már kiveszett az ellentálló erő. A legtöbb vármegyében a vi­rílisek többségben vannak a megválasztottak fe­lett. Ép igy a városokban is. — A nőknek n©m lesz pnsszlv választól joguk, a passzív választói jogot is, ellentétben az eddigi választási törvénnyel, adófizetéshez kőtik. A mu­nidpiumok egyötödét a virilisek alkotják, egyötö­dét az érdekeltségek köréből választják és csak egyötöde kerül rendes választás utján a municipiu­mokba. önöknek minél kevesebb jog kell. Mu­ratawstüleleket akarnak. Van itt gyülekezési jog? Van itt sajtószabadság? Hol az esküdtszék, a tit­kos választójog? A közigazgatási reformtervezetben hajmeresztő dolgok vannak. F. Szabó Géza (egységespárti): Elavult a köz­igazgatás, megkopott a gépezete. A virilisiket foly­ton behívták, mig a választások folyton elma­radtak. Emiatt a »virilisták többségbe kerültek. Fel kell frissíteni a municipiumokat. ebben egyet­értek az ellenzékkel. A kővetkező szónok Györki Imre: Felsorolja a törvényhatósági városokat és elmondja, milyen helyzet volt ezekben a pótválasztásokat illetően. Törvénytelen állapot van a vármegyékben. Meskó Zoltán állandóan közbeszól és tiltakozik az ilyen megállapítás ellen. Györki Imre: Tessék törvénybe iktatni az egy­ségespárt uralmát. Miért nem szólal fel Meskó? Meskó Zoltán: Majd ebbon a melegben. Györki Imre: Akkor menjan a strandfürdőbe. Határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a kép­viselőház a belügyminisztert, hogy a ma érvény­ben levő képviselőválasztási névjegyzék alapján három hónapon belül rendelje el a törvényható­ságok újjáalakítását. Czettler Jenő elnök ezután napirendi indítványt tesz, javasolja, hogy a képviselőház legközelebbi ülését július 2-án tartja a mai ülés napirendjével. Az ülés fél 2 óra után öt perccel ért vegét. l/f £anú.ru után nyomoz a marseillei rendőrség A Qoltteslelcet feldarabolta és cementtel leöntötte r Páris, junius 27. A francia közvéleményt titokzatos gyilkosságok tartják izgalomban, amelyeknek körülményei minden tekintetben azonosak Landru, a hírhedt gyilkos bűncse­lekményeivel. Marseille környékén a mult hét végén az egyik villából kétségbeesett segélykiáltások hallatszottak A szomszédok behatoltak a vil­lába, ahol egy negyven év körüli asszony holttestére akadtak. A holttestet vékony acélzsinórral fojtották meg. A gyilkosság pár percoel előbb történ­hetett, de az asszonyon már nem lehetett segíteni. A gyanú azonnal Dratra irányult, aki napok óta tárgyalt az asszonnyal, aki el akarta adni villáját, űrat a gyilkosság után nyom­talanul eltűnt és mindeddig nem akadtak nyo­mára. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy Drat néhány hónappal ezelőtt villát bérelt Marseille környékén, ahol állandóan nőket fogadott, öt asszony, akik ismerősei voltak Dratnak, nyomtalanul eltűnt s a rendőrség a mult heti gyilkosság után arra a gyanúra ju­tott, hogy valószínűleg ezeket is Drat tette el láb alól. A villában kedden este házkuta­tást tartottak, amely szenzációs megállapítá­sokra vezetett. A villa pincéjében és a tyuk­ketrecben cementtel leönlve egy-egy női holt­testet találtak, amelyeket a ayilkos előzően feldarabolt. A villa egy marseillei kereskedő tulajdona, aki azt Drattól vette meg. A kereskedő el* mondotta, hogy a villa pincéjében akkori­ban rengeteg pezsgősüveget talált, amiből a rendőrség most arra következtet, hogy Drat előzően mindig leitatta áldozatait és azután követte el a gyilkosságot. Miért kívánja a miniszter a gázgyári szerződés meghosszabbítását ? A csftUttrtöhi közgyűléstől Kér meghatalmazást o tanács a tárgyalások meg­kezdésére A folytatólagos közgyűlés csütörtöki napirendjé­nek kétségtelenül legfigyelemreméltóbb pontja a gáz­gyár ügye, amely két irányban is tárgyalandó ez­úttal. Az egyik a külvárosi világításra vonatkozó, de a miniszter által jóvá nem hagyott tavalyi közgyűlési határozat, a másik pedig a gázgyári szerződés meghosszabbításának problémája, ame­lyet éppen a külvárosi világítás ügyével kapcsolat­ban ajánl a miniszter a városnak. A külvárosi világítás régen idejét mult ügye ez­mttal puszta formalitás, miután a világítás régen készen van és a miniszter tisztára formai okok­ból utasította vissza a határozatot. A tanács ugyan­is fekbbezésre való tekintet nélkül javasolta a közgyűlésnek a külvárosi világításra vonatkozó gáz­gyári megállapodás elfogadását, ami meg is tör­tént. A tanács azonban a határozat felterjesztésé­ben elmulasztotta megindokolni, hogy miért mon­dotta ki a birtokonkivüliséget, holott ez szükséges. Azonkívül néhány lényegtelen, úgyszólván stilá­ris módosítást kivánt még a miniszter. Ez a része a dolognak tehát rendben lesz és valószínűleg hoz­zászólás nélkül megy keresztül a közgyűlésen. Nagy érdeklődéssel találkozik a miniszternek az a kívánsága, hogy a vános kezdjen tárgyalásokat a légszeszgyárral a szerződés további liz esztendővel való meghosszabbítása iránt, . Nem vitás, hogy erre nézve nemcsak a törvényha­tóság, de a tanács tagjainak a nézete is megosz­lik. Sokan nem találják helytállónak azt az indo­kolást, amellyel a miniszter ezt a kívánságát ki­séri. Az az aggodalom, hogy a városnak hét év múlva nem lesz annyi pénze, hogy a gázgyárat megváltsa, ezidőszerint legalább is korai. Nem valószínűtlen tehát az a feltevés, hogy a minisz­ternek egészen más oka van arra, hogy a várost a tárgyalások indítására birja. Mindenki tájékozatlan lévén ebben a kétség­telenül nagyhorderejű kérdésben, amelyre nézve illetékes körök sem tudnak megnyugtató felvi­lágosítást adni. Pongrácz Albert légszeszgyári igazgatótól akartuk megtudni, hogy mi indíthatta a minisztert arra, hogy a városnak a tárgyalások megkezdését javasolja, másrészt, hogy amennyi­ben megindulnak a tárgyalások, mi lesz azok ki­induló pontja. A légszeszgyár igazgatója kérdésünkre a kö­vetkezőket mondotta: — Hogy a minisztert mi késztette ismeretes lejrátában foglaltakra, azt természetesen nem tud­hatom, sőt kevésbé tudhatom, mint a város ta­nácsa, amelyet esetleg bizalmasan informálhattak azóta a belügyminisztériumban. Annyira tájéko­zatlan vagyok a miniszter intencióit illetőleg, hogy pem is sejtem egyelőre, ho&v milyeu alapon kezd­_____ ^ 192X junius 28, hetnénk tárgyalásokba. És nem tud ennél többet központi igazgatóságom sem, ahova természetesen kérdést intéztem ez ügyben. Nem tehetek tehát egyebet, mint várom a város tanácsának felszólí­tását a tárgyalások megkezdésére és csak akkor fo­gom megtudni, hogy miről is van szó. Hogy a köz­gyűlés a tanácsot felhatalmazza a tárgyalások meg­kezdésére, azt természetesnek tartom, mert annak nincsen semmitéle különösebb jelentősége. Egyszerű udvariassági aktus a miniszterrel szem­ben, másrészt tájékozódás. Konkrétumoktól egye­lőre messzire vagyunk, másrészt természetesen úgyis be fog számolni a tanács a közgyűlésnek, ha a tárgyalások megindulnak. — Azért mégis furcsa — mondottuk, — hogy igazgató ur még csak nem is sejti, hogy miről van szó, holott benne él a gázgyári eseményekben. — Nem tagadom, kissé különösnek tetszik a dolog — felelte Pongrácz igazgató, — de mégis igy van. Semmi bizonyosat nem tudok, bár termé­szetesen engem sokkal jobban foglalkoztat ez az ügy, mint bárki mást. Kizárólag kombinációkra, sőt mondhatnám, sejtésekre vagyok utalva. Sej­telmem azonban az, hogy a miniszter nem a gázgyár érdekében kí­vánja a szerződés meghosszabbítását. Ez meglehetősen plauzibilis. Szakkörökben állan­dó beszéd tárgya, hogy rövidesen a parlament elé kerül az elektrifikálásí törvény, amely az áram­szolgáltatást az egész országra kiterjesztve két-há­rom villamos központra ruházza, de amelyekben érdekeltsége lesz az államnak is. Ha ez megtör­ténik, beszüntetik működésüket az egyes városok villamtelepei, amelyek egyébként sem tudnának versenyezni a hatalmas oentrálékkal. A minisz­ter valószínűleg nem csinál magának nagy gondot az egyes kisebb-nagyobb villamos részvénytársa­ságok jövője miatt, de igenis félti a várost egy előreláthatóan rövid életű, de nagy befektetést igénylő vállalkozástól. A miniszter tudja, hogy kö­rülbelül 15 év múlva elkészülnek és megkezdik működésűket a villamos centrálék ós azt is tud­ja, hogy Szeged város, ha hét év múlva átvenné a villamtelepet, azt alig tarthatná további 7—8 év­nél tovább üzemben. Ez természetesen olyan meg­terhelést, illetőleg károsodást jelentene a városra nézve, amely alapjában megrendítené. Az én vé­leményem szerint ez az alapja a miniszter kíván­ságának és én azt hiszem, hogy a város tanácsa is hasonlóképpen gondolkodik. Azonban — mint mondottam, ez az én egyéni véleményem, amely minden konkrétum hijján, feltevéseken alapszik. — Mit szól igazgató ur, Pick Jenőnek a városi párt ülésén tett ama kijelentésére, hogy Szegeden legdrágább a villanyáram? — kérdeztük befeje­zésül a villamtelep igazgatóját. — Erre annál is szivesebben felelek, — mon­dotta Pongrácz —, mert magam is szükségesnek tartom ezt a pusztán hangulatkeltésnek szánt és kissé demagóg izü, de a tényekkel ellenkező ki­jelentésnek megcáfolását. Tessék, itt van a Ma­gyar Elektromos Müvek Országos Szövetségének ez év februárjában felvett hivatalos statisztikai kimutatása. Ebben az egyes városok villanyárai — a magán világítási egységár« tk, melyekre Pick ur hivatkozott, — kilowattórán'ént a következők­Cegléd 70 Debrecen 58 Hódmezővásárhely 36 Kecskemét 70 Makó 95 Miskolc «5 Nagykőrös \ 72 Nyíregyháza 77 Szolnok 70 (Jjpest 69.5 Újpest környéke 94 Vác 80 Szeged 68 fillér — Ezek a kétségbe nem vonhatóan hivatalos adatok megcáfolják Pick ur állítását. Szeged nem­hogy a legdrágább lenne, de viszonylag az ol­csóbbak közé tartozik, mert azok a városok, ahol olcsóbbak az egységárak, vagy hasonlíthatatlanul előnyősebben fekszenek szénbányák fzempontjából, vagy pedig vizierőt használnak az áramfejlesztés­bez a drága szén helyett. — Halálozás. Wolffner Károly, a Szegedi Köz­úti Vaspálya Társaságnak hosszú évtizedeken át volt főtisztviselője Makón 23-án elhunyt. Halála széles körökben általános részvétet keltett. nm MIHÁLY gyárosnál SZEGED Aradi ucca 4. Telefon 469. Mindennemű kiSiílóru, zsineg, zi6k, ponyva, lótakaró, halász ós tennls háló, gyermek hintók, loraaszerek 197 gyári áron kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents