Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-28 / 145. szám

1928 junius 28. DÉLMAGYAKORSZAG s Reginald Denny II konflisgróf I Buck Johnes filmleT Neveda hőse szombaton és vasárnap a Belvárosi Moziban. | szombaton és vasárnap a Korzó Moziban. A közgyűlés nyugdijaszia Gaál Endre kulíuríandcsnoteot Elfogadták a tízmilliós kölcsön Javaslatát — Csütörtökön foly­tatják a Juniusi közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától.) 'A kánikulai hőség ellenére is elég nagy érdek­lődés nyilatkozott meg a juniusi közgyűlés iránt, amelyet szerdán délután negyedöt óra­kor nyitotta meg dr. Aigner Károly főispán Napirend előtt bejelentette, hogy a város kö­zönsége nevében a polgármesterrel együtt fel­terjesztésben üdvözölte a kormányzót hatva­nadik születésnapja alkalmából. A főispán be­jelentését a közgyűlés tapssal vette tudomásul. A tanács első előterjesztése a város tízmillió pengős kölcsönére vonatkozott. Az ismeretes előzményeket Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette. Dr. Faj ka Lajos és Balogh Lajos a tanács javaslata ellen szólal fel. A polgármester reflektált a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy az uj kölcsön a város kö­zönséget semmiféle uj adóval nem terheli meg. A városnak szüksége van erre a köl­csönre és ezeket a szükségleteket a közgyűlés már töviről-hegyire letárgyalta. A pénzügy­minisztériumban elismerték, hogy város eddig még ilyen kedvezményes kölcsönt nem kapott, mint amilyent Szegednek ajánlott most a Ma­gyar-Olasz Bank. Kéri a javaslat elfogadását. Faj ka Lajos ismét kérte a tanácsi javaslat elvetését Balogh Lajos is szólásra jelentkezik, mire a türelmetlenné vált közgyűlés kórusban kiált­ja felé: »Szavazzunk.« Balogh nem jut szóhoz, mérges lesz, hátrafordul és az egyik szava­zást sürgető városatyára dühösen rákiált: — Majd akkor szavazhat az ur, ha rákerül a sor. Nagynehezen helyreáll a csönd, Balogh be­szélni kezd, de állandóan rászólnak. Sokan dobolnak a padokon, mások csapkodják a pa­dokat. — Kérem az elnök urat — kiáltja Balogh —, hogy a kopogtató urat állítsa az ajtón kivül, befelé kopogjon. Negyedóráig tartott ez a beszéd, végül is a közgyűlés nagy többséggel elfogadta a tanács javaslatát. A közgyűlés hozzájárult ezután a szenfmiháfvfalek - rflszke - nagyszék­sósi autóbuszjáratok megindításához. A belügyminiszter a vágóhídi dijak leszállí­tását kívánta. A vágóhídi bizottság 25 száza­lékos dijleszállitást javasol. A tanács ettől a javaslattól azt várja, hogy a huslparosok le­szállítják a húsárakat is. A tlidövész elleni védekezés szabályrendeletét dr. Pálfy József tanácsnok terjesztette a közgyűlés elé. A vegyes bizottság által letárgyalt és elfogadott tervezetet a köz­gyűlés elfogadta. Több felebbezés letárgyalása után Rack ta­nácsnok bejelentette, hogy a fogadalmi templom továbbépítésének fokozására szükséges 500.000 pengős kölcsönre két ajánlatot kapott a város, de nem öt évre, hanem csak két évre. A Csongrádi takarék­pénztár és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a függőkölcsönért, a Nemzeti Bank minden­kori kamatlábánál három és fél százalékkal többet kér. A tanács azt javasolja, hogy a kölcsönt ossza meg a két pénzintézet között A közgyűlés elTo-n^la a javaslatot. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok nyűg* díjazásának ügye következett Rack tanácsnok elmondotta, hogy a közgyűlés mult évi határozata alapján a minisztertanács hozzájárult ahoz, hogy a vá­ros érdemes főtisztviselője, akinek szolgálati ideje letelt és igy a törvény értelmében nyug­díjba kellett volna vonulnia, még egy évig aktiv szolgálatban maradhasson. Ez az esz­tendő julius elsején telik le. A tanácsnak te­hát törvényes kötelessége, hogy ismét elő­terjesztést tegyen dr. Gaál Endre nyugdíja­zására. Javasolja a tanács, hogy a közgyűlés julius elsejétől kezdve teljes fizetésével nyug­díjazza Gaál Endrét. A tanács előterjesztésének elhangzása után többen jelentkeznek szólásra, azonban a pol­gármester arra kéri a jelentkezőket, hogy álljanak el a szótól, mert valószínűleg ugyan­azt az inditványt akarják megtenni, amit 5 tesz meg. — A város egyik legérdemesebb főtisztvise­lőjének nyugalombavonulásáról van szó — | mondja a polgármester —, javaslom, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését és köszönetét a nyugalombavonuló szenátornak ' azért az eredményes munkálkodásért, amelyet hosszú évtizedeken keresztül a város szolgálatában kifejtett. Azt kívánjuk, hogy Gaál Endre hosz­szu ideig élvezze a megérdemelt és megszol­gált nyugalmat. A közgyűlés a polgármester javaslatát egy­hangúlag elfogadta és kimondotta, hogy a vá­ros nyugalombavonuló legöregebb szenátorá­nak érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti. A közgyűlést több kisebb jelentőségű taná­csi előterjesztés elfogadása után a polgár­mester félhét órakor félbeszakította és foly­tatását csütörtök délután 4 órára tűzte ki. • A közgyűlés félbeszakításának különben előzményei vannak. Az egyik tanácsi előter­jesztés alatt Wímmer Fülöp odament a pol­gármesterhez és arra kérte, hogy a gázgyár ügyének tárgyalását halassza csütörtökre, mert a tárgyalás tempójából következtetve, ma csak késpre kerülne rá a sor, amikor már a város­atyák túlnyomó nagyrésze eltávozik az ülés színhelyéről. A polgármester megígérte, hogy teljesiti Wimmer kívánságát. A közgyűlést ezért szakította félbe közvetlenül a gázgyár ügyének tárgyalása előtt. A tárgysorozatnak ez a pontja így csütörtökön közvetlenül az ülés megnyitása után kerül sorra. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXIX Hogyan lettem doktor? Semmi esetre sem ugy, mint mások. És nem is a cim miatt akartam doktor lenni. Igen reálisan is tudtam gondolkozni, ha kellett Az ujságipar munkásának tekintettem magam és láttam, hogy erre az iparra hanyat­lás vár. Az újságok túlságosan adaadták ma­gukat egy-egy politikai irány szolgálatának és mivel a politikai élet rohamos hanyatlását és az összes pártok agóniáját világosan lát­tam, azt gondoltam, hogy az újságírásból menekülni kell, — ha még lehet. Már nem lehetett, de azt nem tudtam, hogy már késő. Még félig sem volt készen a Népoktatás Enciklopédiájának első kötete, mikor azt gon­doltam, hogy én belőlem kitűnő tanfelügyelő lenne, mert a szaktudásom is magasan felül­múlja egy átlagos tanfelügyelő tudását. Ahhoz azonban, hogy tanfelügyelő lehessek, valami diploma kell. A filozófiai doktorátus meg­szerzését tűztem ki célomul. Arra, hogy négy éven át szabályszerűen iratkozzam be az egye­temre ós azután tegyem le a doktori szigor­latot, nem volt időm. Arra, hogy rögtön te­gyem le a szigorlatot, már szivesebben vállal­koztam volna. írtam tehát egy szép beadványt a kolozs­vári egyetem bölcsészeti fakultásához, előadva, hogy én a tudományokkal már régóta foglal­kozom; itt van a »Gyorsirászat módszertana«, »Jókai élete és kora«, »Az irás mestersége« és a Népoktatás Enciklopédiájának első tizen­két ive: a Nagytekintetü Kar ezekből meg­ítélheti, hogy van-e annyi tudásom, mint azok­nak, akik most végezték az egyetemet? Ha a Kar véleménye kedvező: kegyeskedjék a miniszter úrtól engedélyt kérni arra, hogy doktori szigorlatot tehessek, tekintet nélkül arra, hogy semminő egyetemi tanulmányok elvégzését igazolni nem tudom. Beadványom másolatát a Kar minden tag­jának megküldtem. Közülök igen meleghangú levélben válaszolt dr. Böhm Károly, dr. Bálint Gábor és dr. Posta Béla. Mint aféle újságíró, természetesen nagyon könnyen és nagyon gyorsan megtudtam, hogy mi történt a bead­ványommal, bár a Kar tagjai közül sohasem láttam egyet sem és semmiféle összekötte­tésben vagy levelezésben nem voltam senki­vel. Utólag azonban meg tudtam mindent Az egyik ur, aki nem tartozott a fakultáshoz, de jelen volt az ülésen (már rég nem él, — Isten nyugosztalja), névről ismert engem s a kővetkezőket irta nekem az után az ülés utá i, amikor ügyemet tárgyalták: önt ez a tiszteletreméltó törekvése még magasabbra emelte előttem ro­konszenvemben és tiszteielemben. Az ön ügyét dr. Schneller István tanár ur referálta. Mikor referátumában először hallottam az ön nevét, majd oda voltam ijedtemben, mert biztosra vettem, hogy kérését nem teljesitik és — mily örömem volt! A refe­ráda s a Kar határozata: elismerés és valóságos üdvözlet volt a tisztes­séges, komoly sajtó iráni! Két hét múlva már kezemben volt a minisz­ter leirata, amelyben értesit, hogy a fakul­tás egyhangú ajánlása és előterjesztése alap­ján megengedi, hogy doktori szigorlatot tehes­sek. Ez 1910 május 26. körül volt, — pár nap múlva volt a képviselőválasztás, ami engem a két újságnál, melynek dolgoztam, éjjel-nappal foglalkoztatott. Egy hét alatt meg­írtam a doktori értekezésemet, melynek tárgya a pedagógiai kísérletezés volt ós ki is szedet­tem. Kinyomatás előtt óvatosságból megmutat­tam Imre Sándor kolozsvári egyetemi magán­tanárnak, aki Budapesten tanított a Pedago­s Doucila§ Falrbank§ | ZIGOTÓ Kard és korbács I kalandor filmje 8 felvonásban legpazarabb vígjátéka 8 felvonásban : a Belvárosiban. | 7;M A|X a Korzó Moxlban. csütörtökön, pénteken | AlgOIP csütörtökön és pénteken

Next

/
Thumbnails
Contents