Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-28 / 145. szám

1928 junius 28. * OYARORSZÁÍÍ II ICuria Hatvany-itélete: vnáf félévi börtön, 5 évi hivatalvesztés 150.000 pengő kártérítés Hatvany Lajos felesége elájult az ítélethirdetés alatt Budapest, junius 27. Már tizenkét órakor tömött sorokban vonult fel a hallgatóság a Kúria épületének márványlépcsőzetén. Ráth elnök egy órára tűzte ki a Hatvany-itélet kihirdetését. Egy órával az itélet kihirdetése előtt az emberek a szó szoros értelmében egymáshoz préselve álllak a lépcsőkön, mert az első emeleti erkélyen talpalattnyi hely sem jutott. Félóra az itélet kihirdetése előtt: Az eddig türelmesen várakozó tömeg hirtelenül nyugtalankodni kezd. Akár egy futballmeccsen, megkezdődik a tolongás, a lárma, a könyöklés és tippelési láz fogja el a várakozókat. Egy óra előtt öt perccel a két ajtónálló már az ajtóm szorul és mozdulni sem tud. Az emberek egymásról tépve le a ruhát, tolakszanak előre és egymáson gázolnak keresztül az ajtóhoz. A tömeg szinte beomlik a terembe. Bevonul Ráth Zsigmond és feláll, hogy megkezdje az itélet kihirdetését. Ebben a pillanatban hangos kiáltások morajlása hangzik be a terembe — Engedjék be legalább a család tagjait a terembe. Olyan nagy a lárma, hogy Ráth elnök nem jut szóhoz — A magyar állam nevében, a Kurta oitnösnek mondja ki... — mondja aztán. Ebben a pillanatban egy halk sikoltás nangzik az első padsorból, többen felugrálnak a helyükről. Hatvany Lajos bárónét, aki holtsápadtan, al&ian tántorog a padsor mellett, többen támogatják és viszik ki a teremből. — A Kúria bűnösnek mondja ki — ismétli Ráth elnök — Hatvany Lajos bárót egy rendbeli folytatólagosan elkövetett nemzetrágalmazás bűntettében és ezért őt egyévi és haihónapi börtönbüntetésre ítéli, az eltöltött vizsgálati fogság beszámítását a törvényszékre bizza. Ezenfelül a Kúria Hatvanyt öt évi hivatalvesztésre, politikai joggyakorlatának ugyanilyen időtartamra való felfüggesztésére itéli, valamint az államkincstárnak vagyoni elégtétel címén fizetendő 150.000 pengő megfizetésére kötelezi. Ráth elnök ezután részletesen ismerteti a beadott semmiségi panaszt. — A tábla nem tévedett abban — mondja az elnök —, hogy a vádlott cselekményei bűncselekmény ténválladék elemeit meritik ki. Nem kétséges, hogy az egyes funkcionáriusok megrágalmazása nem azonosítható az állam megrágalmazásával, de a vádlott tovább ment ennél, mert mint a törvényszék helyesen fejtette ki, a vádlott nagy általánosságokig ment el cikkében, melyek nemcsak a funkcionáriusokat, hanem az egész államot, a magyar nemzetet sértették. A nemzet, haza ellen, hazafiságból bűncselekményt elkövetni nem lehet. — A vádlott cikkei súlyosan megrágalmazták az országot és ellenségeinket uszították ellenünk. E tevékenységgel a vádlott csak azt akarhatta elérni, hogy az 1918-as forradalom vezetői, elvtársai újra hatalomra kerüljenek és az országban újra megismétlődjenek a forradalmi idők borzalmai. A vádlott tévedett abban, hogy a földresujtott országot újra az októbristák kezére lehet játszani. — A vádbeli bűncselekmény bizonyítva van 6 a hazafias érdemekre hivatkozik a vádlott, ezt nem mentő, hanem csak enuhitő körülményként lehet mérlegelni. I — Az emigránsok Garami Ernő és társai a trianoni szerződés becikkelyezése és a Népszövetségbe való felvétel előtt az ország legválságosabb helyzetében ádáz támadásokkal küzdött Magyarország ellen s ennek a célja kizárólag az volt, hogy az ország kormányzóját és kormányzatát eltávolithassa és a demokrácia ürügyével helyüket az októbristák foglalhassák el. Való tény az is, hogy nemcsak erkölcsileg és szellemileg, hanem anyagilag is támogatta a lövőt. Háromezer dollár segélyben részesítette. — A Kúria azt a megállapítást szűrte le, hogy a vádlott cselekményei jogi egységben forrtak össze s ^zért mondotta ki folytatólagosan elkövetett bűntettben. Minden cselekménye részcselekmény. A négy inkriminált cikk pedig igen komoly és biztos alapja a bűnösség megállapításának. Megállapitotta a Kúria az anyagi halmazatot. Tévedett tehát az ítélőtábla, mikor három cikk miatt nsm büntettet, hanem vétséget állapított meg. — A büntetés kiszabásánál a Kúria súlyosbító körülményként mérlegelte a cikkek és a kifejtett tevékenység igen súlyos voltát. Viszont enyhítő körülményül szolgál a vádlott büntetlen előélete, csaLádos állapota, önként való hazatérése, nagy megbánása, a nemzettől való bocsánatkérése, a jóvátétel megkísérlése és mint az orvosi bizonyítvánnyal igazolta, betegállapota. Ezek szerint tehát az enyhítő körülmények túlnyomónk és igy a rendkívüli enyhitö szakaszt kellett alkalmazni. Ráth elnök leleszi a fehér papírlapot. A bíróság tagjai és az elnök már fel is kelnek helyükről és visszatértek visszavonuló szobájukba. Hatvany Lajos báróné a Hatvany-család többi tagjai, akiket az ítélethirdetés izgalma teljesen kimeritett, egy padon ülnek, halkan beszélgetnek egymással. Baltával összevagdalta alvó házastársát majd öngyilkosságot kísérelt meg Véres féltékenységi dráma Királyhalmán (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt jelentették a szegedi rendőrségnek, hogy Királyhalmán Bobák Dezső cipészsegédet vadházastársa Erdődi Erzsébet baltával súlyosan megsebesítette. Erdődi Erzsébet, aki már régebben együtt élt Bobák Dezsővel az utóbbi időben egyre többször rendezett féltékenységi jeleneteket. Kedden reggel történt azután, hogy Bobák a szokottnál tovább feküdt ágyában. Felesége álmában baltával rátámadt és többször fefbe ütötte férjét. Bobák Dezső súlyosan megsérült a fején, de még volt annyi ereje, hogy ágyából kiugora történteket. A rendőrőrsön Bobák elvesztette eszméletét, autóra tették és beszállították a közkórházba. Erdődi Erzsébet ezalatt tettének következményeitől elrémülve a házban elbuft, majd a kertben levő cseresnyefára felakasztotta magát. Tettét azonban még idejében észrevették a szomszédok és levágták a fáról. Az öngyilkossági kísérlet következtében azonban Erdődi Erzsébetnek eltört a nyahcsiaoiyáfa, nem lehetett eszméletre téríteni. Kedden délben beszállították a közkórházba, állapota életveszélyes, kihallgatni még nem lehetett. ion és felesége kezéből a baltát kicsavarja. ! Az alsótanyai rendőrség a nyomozást folyBobák Dezső ezután nagynehezen elván- tatja, szorgott a közeli rendőrőrsre, ahol jelentette I 87O munlcáts ssztráflcfa a sszegedíi Izenderfonógyárban Osztály sztrájk, kizárás, szolidaritás — Tárgyalások kezdődtek meg a munkásság és a gyárvezetöség között (A Délmagyarország munkatársától[) Csütörtökön reggel a szegedi kenderfonógyár 870 munkása sztrájkba lépett. A nagyszabású sztrájk előzményei a következők: A szegedi kenderfonógvárnak van egy úgynevezett kordaosztálya. Ezen az osztályon kerül először megmunkálásra a nyers kender. A kordaosztály munkásai, akiknek bére alacsonyabb volt, mint a többi osztályokon dolgozó munkásoké, már régebben bérjavitást kértek és kérésüket azzal indokolták, hogy az ő bérük vissza van maradva. A bérjavitásra a munkások szerint a vállalat már többször Ígéretet tett, azonban a munkások a javítást nem kapták meg. A keddi napon a munkások újból megismételték kérésüket, amelyet azonban a gyér vezetősége nem volt hajlandó teljesíteni. Erre a kordaosztály munkásai beszüntették a munkát és sztrájkba téptek. A kenderionógyár a kordaosztály sztréjkja következtében kizárta azoknak az osztályoknak a munkásait, akik a kordaosztáty munkabeszüntetése miatt nem tudnak tovább dolgozni. A munkások kizárása a többi osztály munkásai körében óriási izgalmat váltott ki. Azonnal összeültek a bizalmiférfiak és elhatározták, hogy a kizárt munkásokkal szolidaritást vállalnak, ugyancsak magasabb bért követelnek és beszüntetik a munkát. A határozat következtében a kenderfonógyár összes munkása, számszerint 870, szerdán reggel sztrájkba lépett. A sztrájkról a gyár vezetősége azonnal értesítette a munkaadók szövetségét, valamint jelentést tellek a rendőrségen. A sztrájkoló munkások szerdán este gyűlésre jöttek össze a Munkásotthon udvarán, miután azonban a gyár és Láyer Dezső párttitkár, valamint a Budapestről leküldött Ifj. Szakasits Árpád között megindultak a tárgyalások, a gyűlés elmaradt. A szakszervezeti vezetők és a gyár vezetősége között azonnal megkezdődtek a tárgyalások, majd később megjelentek a tárgyalóteremben a munkásság bizalmiférfiai is. A hosszas vita után azt lehetett kivenni, hogy sikgrüll kedvező atmoszférát találni. Azzal váltak szét, hogy a munkássá maga között megtárgyalja a tárgyalások eredményét és még az éjszaka folyamán értesiti a gyár vezetőségét határozatáról. Éiszaka két óráig nem kaptunk jelentést arról, hogy a munkások csütörtökön reggel elfoglalják-e munkahelyeiket.