Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-23 / 141. szám
SZtOCD: sxerke»ZlA»ég: De AK Ferenc ucca X. Telefon: 13-35.^ Kiadóhivatal. KttlctünkUnyvlát é» Jegyiroda: Aradi ucca Telefon: 306. ^ Nyomda s Löw Llpöt ucca ÍO. Telefon: J6-.14.« » « » « » Szombat, 1928 junius 23 9 & 0 IV. évfolyam 1-41. száin MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatalt 11(1 ucca O. Telefon: 131. szóm.« » « » « x HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Eldllzetesf ^ra havonta 3-29 vidéken és a íővárosba'i 3»ÖO, s&Ulfmdüa e-40 pcngö. Egyes szám 16, vasár- és ünnepnap 24 fillér Piave Ma tiz esztendeje — 1918 junius 23-án — a világháborúnak és körülbelül a világtörténelemnek is egyik legvéresebb és legszomorúbb napja volt. Ma tiz esztendeje következett be a rettenetes és reménytelen piavei katasztrófa, amelyre az osztrák-magyar hadvezetőség kénytelen volt elrendelni a visszavonulási. Piave neve eddig az iszonyú napig lágyan, behizelgően és dallamosan hangzott, hiszen így hivták azt az olasz szövegkőltőt is. aki a nagy Verdinek verseket szállított, hogy az örökkévaló melódiákat teremtsen hozzájuk. De ettől a naptól fogva a borzalom és a siralom harsogott és zokogott ebből a névből és nein csupán nekünk, legyőzötteknek, hanem az állítólagos boldog és büszke győzteseknek is. Legalább az özvegyek, az árvák, e csonkák, a bénák egy óriási titkos világszövetségbe tömörülve akaratlanul és ellen¿llhalatlanul hirdetik, a puszta jelenlétükkel, az égbe kiáltó és a sirba hanyatló keservükkel cs nyomorukkal azt a pacifista hitvallást, amelyet az emberiség legjobbjai cs legigazabbjai, a tisztán és mélyért látók az öntudat bátorságával és erejével prédikálnak, egyelőre még kilátástalanul. A piavei kalasztróí'a megrendítette az egész osztrák-magyar monárkia korhadozó épületét. amely sok százados hazugság, elnyomás és erőszak pillérein nyugodott. A vérnek az az áradása, amely a Piavéból tengeri dagasztott, a leglelkiismeretlenebb és a legembertelenebb osztrák szoldateszkát is megdöbbentette és meggondolkoztalta. Quo usque tandem? — riad föl a legmaroonább Conrad és a legvérmesebb uszitó is sötéten, mikor a fekete belük ólomkatonái a fekete végzet halott' katonáinak beláthatatlan és megszámlálhatatlan lígióiról meghozták az első híreket. Ne feledjük, hogy a mi fiaink különösen kivették részüket a halál leggazdagabb aratásából. Szeged és a magyar Alföld édes gyermekei szörnyű rendekben dőltek hullahalomba a titáni kaszás kérlelhetetlen suhintása nyomán. A költő elégiája szerint: »A messze, szilaj Piavenál emberi hidként holtan is fik födözik a vonuló sereget ó ti fiuk, barnák, szőkék, ti Szegednek hősei, árvák! A halottak csöndesek és az élők hamar felejtenek! Az örökzöld háborús uszitók, akik hol benn, hol künn csóválgatják a gyülölel fáklyájál cs építgetik a megnemértés lövészárkait, bizony elolvashatnák- ezen a gyászos emlékezetű évfordulón a Höfer erre rendelL háborús evangéliumain kívül azokat a hiteles és részletes ludó^ilásokat, amelyek minden idők számára megörökítették azt az istentelen pokoli, amelyei nem Dante alvilági képzelete teremteti, hanem aiuciyel egy számunkra mindig idegen és vélünk szemben mindig ellenséges hajlandóságú háborús szövetkezés hozott reánk a maga gyönyörűségére és az egész müveit világ gyalázatára. Cppen kapóra jelent meg mosl József főhercegnek, a magyarság pusztulásán őszinte meleg szivvel kesergő tábornagynak ujabb emlékirata kötete, amely emberi hangon panaszolja el egy kilátástalan vérpazarlás és egy meddő eröfaszilé- szenvedéseit és áldozatait Ez a jó katona és d*rék ember rnar 1915 júniusában, tehát kerek két esztendővel — ó micsoda két esztendeje Apokalipszis rémeinek! — a jiiavci.-liagikiu jjj^zlróía clotl ezt írja titkos naplójába: »Szegény alföldi vitézeim a sziklafalakon, meredek partokon mászkáljanak elrongyolódott simatalpu cipőjükkel? Végre már egyszer rendet kell itt csinálni. .. Adná az Isten, hogy nemsokára béke legyen, végeredményben az egész világ ellen ugy sem nyerhetjük meg a háborút!« Ha közönséges civil toll merte volna leirni ezeket a sorokat akkoriban, persze nyíltan, rögtön destrukciót, del'etizmust, hazaárulást és hasonló jókat emlegettek volna, sől valószínűleg erélyesebb rendszabályokat is alkalmaznak és vájjon mii szóltak volna ahoz az illetékes tényezők, ha nyilvánosan olvasták volna ugyanennek a főhercegnek és tábornagynak ezeket a persze titokban irt sorait 1915 julius 31-érőI: »Ne éljünk illúzióban, itt egyik meg fog halni! Olaszország vagy Ausztria-Magvarország, ehez kétség nem férhet. Istenem, könyörülj a megőrült emberiségen, mely egy semmiért kiirtja és szétmarcangolja egymást!«. De hiszen ez a hang egészen hasonlít ahoz a másikhoz, amelyet a magyarság akkor élő legnagyobb és legboldogtalanabb költője hallatott, aki ember volt az embertelenségben! Piave tizedik évfordulóján, jó lesz egy kissé, emlékezni és magukba szállani azoknak, akik uj gyülölségek, uj borzalmak, uj veszedelmekcsóváit lóbálgatják a levegőben.'A magyar élet vetése nem a halál és .pusztulás aratására vágyik. Nem akarunk többé katasztrófát látni! Statáriális Intézkedések Zágrábban Este Hti utón tilos AZ nccftn tartóiftoűnl - ritoöató parancs <i munhésvertreK ellen Radics állapota kielégítő - Politikusok a királynál. (Budapssti tudódlónk telefonjelentése.) "Belgrádból jelentik: A zágrábi véres események következtében <7 rendőrfőnök statáriális intézkedéseket léptetett, életbe. A zágrábi rendőrfőnökség szerint a tegnap esti véres tüntetések felelőtlen kommunista elemek akciójára vezethetők vissza, amiéri is a rendőrfőnökség intézkedésérc a házak kapuját este 7 óráiéi regyei 6 óráig zárva kell tartani és este 7 • árakor be kell zárni minden nyilvános helyiséget, kávéházakat, színházakat, mozikai Hét óra után szigorúan tilos az uccákon tartózkodni. A rendőrség lázasan folytatja a nyomozást a tegnap esti véres zavargások okozói uláu. A rendőrség szerint a véres zavargásokat a központi munkásszindikátusban készítették elő. I szindikátus vezetői ellen letartáztatási parancsot adlak ki, azonban tnind a három vezető nyomtalanul eltűnt. Eddig 118 tüntetőt tartóztattak le, akiknek legnagyobb része a kommunista párthoz tartozik. A tegnapi összeütközés halálos áldozatainak száma ötre emelkedett. A (.»araszt demokrata koalíció vezetőségi tagjai Pribicsevics Szvetozár. Kouacsevics Ká rolv és Kossutovies Ágoston ma két és féMrás audiencián voltak Sándor királynál. A három képviselő a királytól Radicshoz sietett, akinek referáltak az audienciáról. Pribicsevics kijelentette, hogy az audiencia eredményével nagyon meg van. elégedve, meri megállapította, hogy a király szilárdul meg van győződve arról, hogy a helyzet az állam . érdekeinek megfelelő szerencsés megoldást fog nyerni. Kijelentette Pribicsevics, hogy Radicstái üzenetet kapott, amelyet holnap közöl a néppel Zágrábban. Kijelentette azt is, hogy a királynak köszönetét fejezte ki azért a nagy figyelmességért, amiket a sebesült képviselők irányában tanúsított. A mai audiencia után politikai körökben az a meggyőződés, hogy a feszültség lényegesen enyhülni fog. Radics Állapota kielégítő Belgrádból jelentik. Dr. Singer bécsi orvostanár ma délben megvizsgálta Radics Istvánt és a kezelő orvosokkal konzíliumot tartott. A tanácskozás után a beteg állapotáról közlemény! adtak ki, mely szerint a beteg állapota általában kielégítőnek mondható. Davidovics halálra van itélye Belgrádból jelentik: faviduvies névtelen fe- j Vukicsevics miniszterelnök ellen is fenyegenyegető levelel kapott, melyben közlik vele, I tések hangzottak el, a rendőrség megindította hogy halálra van itélve. Minthogy Zágrábból I a vizsgálatot. • » - j, . . > ;»«* H kisantant szerint Magyarországra nem alkalmazható a békerevizio Befejeződő« a bukaresti konferencia (Eudapesti luűó:ilónk tdejonjelcntésc.) Bukarestből jelentik: A kisánlánt külügyminisztereinek konferenciája ma délután véget ért. Az ülés után kel kommünikét adtak ki Az egyik szerint a konferencián elhatározták, hogy delegáció' nevesnek ki annak a kérdésnek ai^nviz^gáláfiára, huyjjin lehetne a kin• antant államai közötti, viszonyt intenzivebbé tenni A másik kommüniké utal arra, hogy a három államnak tiz év óta követett közös politikája jelentékeny előnyöket biztosított és az európai béke szempontjából is kedvező hatást keltett _ Részletesen isujerktlfl a kommüniké a kis