Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-03 / 125. szám

MBOED: »zerfceutatég: DeAk Ferenc ooeo k. Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, aWctttnkBnyvtAr é* Jegyiroda: Aradi ooea S. Telefon: 300. Nyomda: LÖW Lipót ncca 19.Telefon: lö- 34.« » « » « » Vasárnap, 1928 tunius 3 » 0 « TV. évfolyam 123. $zám MAKO: SzerkeizlOtég ét kiadóhivatal i in ucea Telefon: 13t. tzAm.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Sserke*zlOs«g «a kiadóhivatal: Andrásay ucca 23. Telefon: 49. izim. «» « » «» «» BlOllxetéal ára havonta 3-20 vidéken 6a a töv6rojbnr> 3-OI), ültltnidtta 6-40 pengő. Egye» azAm 16. vaa&r- 6a Ünnepnap Z4 illlér Az utolsó a regimentből Lebó bácsinak hivták, százhat esztendős volt, utolsó lakója a pesti honvédmenháznak és hite szerint az utolsó katonája Kossuth Lajosnak. Ahogy illett, katonai pompával temették és a sajtó is leadta tiszteletére a szalvét. Megírták róla a tudósítások, hogy nem volt már egyéb kívánsága az öreg honvédnak, csak éppen a szülőfalujába szeretett volna visszamenni, valahová Trencsénbe, vagy Árvába, ahonnan elhívta nyolcvan évvel ezelőtt • negyvennyolcas trombitaszó. Szép nagy fenyők vannak ott, a bölcsőjét is abból faragfák s bizonyosan koporsót is pihentetőbbet teremnek az északi nagy hegyek, mint a pesti kőváros, amelyik csak deszkának ismeri a fenyőt. Nincs ennél természetesebb kívánság és a jő emberek biztatták is Lebó bácsit, hogy csak egy kicsikét várjon még, csak éppen addig, még a genfi urak visszaigazitják a mappát és helyre állítják a határt, amit ezer esztendő vérhullása festett szép pirosra és egy ásilós negyedóra pingált feketére. Mert még ez meg nem esik, addig a Kossuth katonája idegen állampolgár lenne a falujában, útlevelet is kellene neki váltani, vízumot is szerezni rá, cseh stemplivel s mit lehet tudni, tán még be se eresztenék a faluba Lebó bácsit, a százhatéves katonát. Hanem az mondanák neki, hogy: eredj innen, te nem kívánatos elem, aki tót létedre beálltai magyar honvédnak és csak azért orozkodnál haza, hogy még most is felfordulást csinálj itthon; ki lelne tőled, hogy mikor letennének a föld alá, fóllázitanád az atyádfiai korhadó csontjait, addig suttognál nekik Kossuth Lajosról, még mind azt zőrögnék-csörögnék az uj urak fülébe, hogy ők csak azért is magyar csontok... Hát csak türelem, Lebó bácsi, lesz még egyszer negyvennyolc a világon! Értelmes ember volt az óreg honvéd, sok változását látta a világnak azok alatt az évtizedek aiatt, amelyekben a nemzeti hála rakta a pipájába a szivarvégeket, úgyis, mint névtelen félistennek, — de ilyen változást még nem ért meg és azt az egyet nem tudta megérteni, hogy hogyan lett az ő falujából Csehország, holott most is csak olyan magyarok ott a nagy hegyek és kis vizek, mint azelőtt voltak s Bákóczi tárogatója sir és Kossuth riadója mennydörög a rengetegekben. És mikor látta, hogy itt mái' hiába várja a negyvennyolcat, lekefélgette a kezével az atilláját, fölékesítette a kopott vitézségi éremmel, amit még Kossuth 1 ajos tűzött föl neki valamikor és elment rapportra a kormányzó úrhoz, akinek bizonyosan a legszebb csillagot adta kvártélyul a jó Isten és lehet, hogy azóta ott is áll előtte, éppen most, Trianon napján és még könnye lobogós bajuszába fut, keménv haptákban szalutál : — Kormányzó urnák alásan jelentem, beleptem a szakaszba. Az utolsó a regimentből, amelyik most már csakugyan tökéletesen elfogyott. És ha a kormányzó megveregeti a vállát és szokása szerint megkérdezi tőle, hogy vaa-e valami kívánsága, akkor az öreg katonának felcsillan a szeme és azt feleli: — Kormányzó ur, most már odalent elfogyott a regiment, de idefönt teljes lett. Most már együtt vagyunk mindnyájan. Itt van Branyiszkó, Isaszeg, Nagysarló, Kápolna, Szolnok, Arad. Csak a parancsot várjuk. — Isten a legfőbb hadúr, ő már meghozta a végzést — Apellálunk, kormányzó ur. Tudjuk a járást a Hadak-utján. Visz az lefelé is. Én is hallottam a történetet Csaba hadáról. Magyarország örökös kormányzója lehajtja a fejét. — öreg bajtárs, késő reménység a halottak segedelme. Itt már csak egy vezényszó van: a pihenj! Lebó József közhonvéd, Petőfi zászlóaljának katonája, akiről nekrológjai följegyezték, hogy élete utolsó heteiben már csak Kossuth nevére emlékezett a világi dolgokból, függelemsértést követ el a csillagokba érkeztének első órájában. Kimondja, amit gondol. — Kormányzó ur, a falumat nem hagyom. Engem visszavár a falum. Olyannak, amilyennek elhagytam. Magyarország örökös kormányzójának a szeméből kiesik a könny. — De engem nem vár vissza az én országom. A térképről elveszett Árpád Magyarországa és a lelkekben meghalt Kossuth Lajos Magyarországa MWIMMIMflAAftMWIMimiMMAMMMMfIMMMIMIfMMMM MMWMIMMtlMMfMIMMlMt** Súlyos belpolitikai válságot okozlak Jugoszláviában az olaszellenes tüntetések Az ellenzék koncentrikus támadásra készfii — A Jugoszláv kfilfigymlnlszier válaszJegyzéke Olaszországnak (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése) Belgrádból jelentik: A közérdeklődés nem anynyira a jugoszláv-olasz viszony, mint inkább a kormány és az ellenzék harca körűi ossz• pontosul, ami a szerda esti véres összeütközések miatt éleződött ki. Az ellenzék azzal vádolja a csendőrséget és a rendőrséget, hogy túlságos szigorral járt el és követeli a vérengzésben bűnösök szigorú elitélését. Hangoztatja az ellenzék, hogy mindaddig megakadályozza a szkupstina munkáját, amig az ártatlanul kiontott vért meg nem torolják. Ennek a harcnak a jegyében folyt le ma a pénzügyi bizottság ülése. Pribisevics Szvetozár erősen kikelt a csendőrség brutalitása ellen és azt mondotta, hogy a csendőrök szerda éjszaka ugy a tüntetőket, mint a menekülő ártatlan közönséget puskatussal verték. Támadta a belügyminisztert, aki minden ellenzéki gyűlést betiltott, de saját pártjáét engedélyezte. amiért az ellenzék Korosec belügyminiszter vád alá helyezését követeli. Pribisevics tiltakozott a rendőrségnek azon kijelentése ellen, mintha a tüntetésben kommunisták is résztvettek volna. Ezek a tüntetések hazafias jellegűek voltak. Ezután az ellenzék több sürgős indítványt terjesztett be a tüntetésekkel és a lapelkobzásokkal kapcsolatban. Ugy /átszik az ellenzék akciójának tulajdonítható, hogy a belügyminiszter a belgrádi rendőrség második főnökét, Simitset felmentette állásától és a belügyminisztériumba osztotta be. Simits vezette a rendőrséget a tüntetéseken és ő vádolható azért, hogy a rendőrség fellépése annyira brutális volt. A rendőrség közli, hogy több kommunistát tartóztatott le, akik gyanúsan viselkedtek az uccán. Ezeket a rendőrség egyenként 30 napi elzárásra itélfce. Sándor Pál visszavonta a kormányzói beszéd miatt benyújtott interpellációját Interpelláció a csendőrség míiködéséröl Budapest, junius 2. A képviselőház szombati ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Zsllvay Tibor elnök s miután elfogadták a szent korona őrzéséről szóló törvényjavaslatnak a felsőház álfal módosított 14. szakaszát, folytatták az öregségi biztosítási javaslat tárgyalását. Bárdos Ferenc szociáldemokrata volt az első szónok, aki azzal kezdi, hogy minden jó Nyugatról jön. Jánossy Gábor: Trianon is Nyugatról jöttl Bárdos Ferenc: A nyugati reakciós kormán,iok csinálták Trianont! Vas« József: Ezt igazán nem lehet mondani. Bárdos Ferenc: Ha valahol szükség van autonómiára. ugy ennél az intézménynél van arra szükség. Követeli, hogy a biztositást a földmunkásságra ís terjesszék ki. A kisiparosság nehéz, helyzetével foglalkozott ezután, majd azt fejtegette, i hogy ki kell terjeszteni az intézmény hatáskörét és be kell abba kapcsolni a bányatársládákat is. ámbár a bányatársládák nagyobb segélyt biztosítanak a munkások számára, mint ez a törvény. A javaslatot általánosságban elfogadja. Az elnök ezután a vitát t'é.lbeszakítja és napirendi javasla'ot tesz. Java latára a Ház kimondptta, hogy legközelebbi ülését junius 5-én, kedden dél- I előtt 10 órakor tartja, az ülés napirendjén az öregségi és rokkantsági törvényjavaslat általános vitájának folytafásával. Ezután áttértek az interpellációkra. A jegyző felolvasta Hegymegl-Kiss Pálnak három Írásban beterjesztett interpellációját Ezután következett a sor Sándor Pál iterpellációjára. Sándor Pál a kormányzónak a közgazdasági egyetemen tartott beszéde miatt jegyzett be interpellációt, amelynek előterjesztése előtt kérdést in Lépett a miniszterelnökhöz, hogy a Magyar Országos Tudósító mai cáfolata megfelel-e a valóságnak. A MOT cáfoló nyilatkozatában, mint ismeretes, kijelentette, hogy a kormányzó beszédét nem közölte hűen, mert munkatársa nem is volt jelen a közgazdasági egyetemen és a kormányzói beszéd szövegét csak harmadkézből kapta. Sándor Pál kérdésére a miniszterelnök kijelentette, hogy a MOT cáfolata megfelel a tényeknek, mire Sándor Pál visszavonta az interpellációját. Ezután Farkas István interpellált a rendőri és csendőri eljárásokról. Esetekkel bizonyítja, hogy a közrendébe ti közegek a munkásokkal szemben feltűnően durva magatartást tanúsítanak. — Nem tudom, kapok-e választ interpellációmra — mondja Farkas István. Scltovszkv Béla belügyminiszter Nem. Farkas István: Oe megálLapiíom, hogy AD »odltyi eJ a csenddrséget ön tenvé^ti a bolsevizmusl falusi nép kfiíötl. Scitovszkv Béla belügyminiszter: A képviselő