Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-17 / 136. szám

1528 fonim 17»' * M DÉLMAGrARfmZAG Back Bernát felsőház beszéde az ipari termelésről, a szövetkezetekről, a kivitelről és a munkáskérdésről (A Délmagyarország munkatársától.') Back Bernát malom tulajdonos tudvalevőleg csütörtókön mondta el nagy érdeklődéssel várt és országszerte feltűnést keltett beszédjét a felsőházban. Szeged felsőházi képviselőjének felszólalása kiterjedt a gazdasági élet majd minden aktuális problémájára és minthogy Back a legértékesebb, a legtöbbet tudó és tapasztalt szakemberek egyike, helyénvalónak láttuk beszédének az ipari termelésre, a szövetkezetekre, a kivitelre és a munkáskérdésre vonatkozó részét mai számunkban a következőkben közölni: — Szólnom kell az ipari index csdkkenttsének ••ehetőségéről — mondotta Back Bernát — és ezzel kapcsolatosan a vámpolitikáról fogok beszé'ni, melyről a miniszterelnök ur debreceni beszédében maga is azt mondotta, hogy csalódásokat hozott. Ml talán nem elég felkészülten bocsátkoztunk a szomszéd államokkal való tárgyalásokba, jóllehet ni megbizottainkat gazdag statisztikai adatokkal láttuk el. Mi egy autonom vámtarifát dolgoztank ki, mely egy jó tárgyalási bázis, de egy rossz harceszköz volt, mert oly iparcikkeket helyeztünk vám alá, melyek nálunk vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem elegendő mennyiségben állíttatnak elő, igyhogy ezen tarifának életbelépte a saját fo¿yaszt|»közőnségünk nehéz megterhelésével járt Sajnos azonban a szomszéd államok válaszul azonnal óriási vámokkal sújtották a mezőgazdasági terményeinket és fenyegetésül ínég magasabb vámokat helyeztek kilátásba abban az esetben, ha a tárgyalások folyamán nem lennénk engedékenyek. Mi magunk annyira meg voltunk győződve, hogy nyugati szomszédaink az agrárproduktumainkra rá vannak utalva, hogy elmulasztottuk megbízottáinknak egy visszavonulási utat nyitva tartani. Főleg abban az értelemben, hogy előzőleg agrárproduktumaink számára, ha áldozatok árán is, más fogyasztó piaookat biztosítsunk, ahol agrárproduktumainkat minden zavar nélkül a csehszlovák és osztrák tárgyalások eredménytelensége esetében értékesíthettük volna. ' — Azt hiszem, még sohasem történt meg velünk, hogy egy kereskedelmi szerződést hátrányunkra egyoldalulag megváltoztattak volna, ahogy Ausztria most azt velünk szemben tette. Ha ebből a helyzetből ki akarunk szabadulni, akkor az agrárproduktumaink számára még áldozatok árán is más fogyasztó területeket és piacokat kell keresni és biztositani. Nekünk megvan az olcsó viziutunk Németországba és Svájcba, ugyanezen viziuton eljutunk a Fekete-tengerhez is, ahonnan Görögországot, Törökországot és Egyiptomot is elérhetjük. — Mint nagy vevőt Olaszországot is megszerezhetjük és így felvértezve valószínűleg sokkal előnyösebb szerződéseket köthettünk volna, oly szerződéseket, melyek az iparunk védelme mellett agrárproduktumaink értékesítését is biztosítják. R kedvezőtlen szerződések árát a mezőgazdaság drága ipari produktumok formájában megfizette, másreszt el kell, hogy ismerjük, hogy ezek által elértük iparunk gyors fejlődését és annyira haladtunk, hogy a vámok magassága már nem jut kifejezésre az ipari cikkek áralakulásában, mert a mai drágaságot nagy mértékben az importált nyersanyagok drágasága okozza és nem a magyar vámtarifa. — Még oly államban i», amely az ipari termékeinek exportálására van utalva, mint Csehszlovákia, magasabb az ipari index, mint nálunk, amennyiben az 1927 decemberében 156 volt, mig nálunk 140, ami szintén annak a jele, hogy nálunk nem a vámok magassága okozta a drága ipari indexet. Ma egyes iparcikkeknél anélkül, hogy az iparunknak ártanánk, enyhíthetjük a beviteli vámokat, feltéve, hogrj szomszédaink ezt a mérséklést föl mer/fizetik. Ax iparnak azonban nemcsak ártani nem sxabad, fianem ast minden esxkössel fejleszteni Kell Hogy mily fontos szerepet játszik az ipar egy nemzet fejlődésében, két példával fogom megvilágítani. — 150 évvel ezelőtt, mikor Németország in dosztrializálása megkezdődött, 18 millió ember élt a mezőgazdaságból és csak 6 millió az iparból s a szabad pályákból. Ma még mindig csak 18 millió ember él a mezőgazdaságból, a mezőgazdaság tehát egy emberrel sem tart el többet, mint 150 évvel ezelőtt. Ezzel szembeu ma Í6 millió ember él az iparból, a szabad pályákból és mint állami alkalmazott. A másik példa Hollandia, mely 1909-ig még egy mezőgazdasági állam volt és csak ebben az időpontban kezdett indusztrializálódni. 1909-től 1920-ig a mezőgazdaságból élők száma 12 000-el emelkedett, mig az iparból, kereskedelemből, közlekedésből, bankokból stb. élők száma ugyanezen idő alatt 1 millióval emelkedett. Az exportjuk, mely 1909-ig túlsúlyban mezőgazdasági termékekből állott, ma túlsúlyban ipari cikkekből áll. — Kiszámították, hogy ha mi az összes ipari cikkeket, melyeket ma importálunk, saját magunk állítjuk elő, 100,000 munkással többet foglalkoztathatunk. Ez a szám uem volna tulnagy jelentőségű, de iparunk nemcsak a belföldi fogyasztás kielégítésére van hivatva, hanem a kivitel számára is kell, hogy termeljen, már valutáris szempontból is. Egy kis országban csak a kivitei biztosítja a tümogprodtikciót. amelyre okvetlenül szükségünk van. ha az ipari cikkek árainak lényeges csökkenését akarjuk elérni, miáltal a mezőgazdaságot is tehermentesítjük és az agrárolló záródik. — Helytelennek tartom azt a felfogást, amely a vámok leépítésével az ipari cikkek ármérséklését akarja kierőszakolni. A helyes ut inkább az, hogy az ipari termelés olcsóbbá tételével a vámok feleslegessé váljanak. E célból a kivitel hathatós támogatását várjuk a kormánytól. — Ebben a tekintetben más nemzetek mögött lényegesen elmaradtunk, miután máshol pl. a tömeggyártáshoz szükséges financiális eszközök megszerzése az export financirozása ntján történik, azonfelül az exporttermelést magát az adók és illetékek elengedésével, a forgalmi adók megtérítésével, a szénre é6 az exportcikkek előállítására szolgáló nyers- és segédanyagokra refakciák nyújtásával előmozdítják s azonfelül burkolt exHváron nagyon meleg van Télen nagyon hideg van. De a Salan házíszerra Állandóan szükség van. Hőhullámban izzadás ellen Ez a legkitűnőbb szar. j Hegyha pedig fáj a torki, 1 öblíteni eszel kell. M 34 portprémiumok, titkos tarifakoncessziók által ¡ís minden lehető más módon támogatják. — A német budgetben 300 millió aranymárkát találunk az export financirozására. Az olasz bud getben hasonló célokra 200 millió lirát irányoztak elő. Ezen számok mellett a 60.000,— pengő, mel; a mi budgetnkben a kivitel előmozdítására van szánva, csak szerény ősszegnek mondható. II ml exportunkat is a külföldhoz hasonló módon kellene előmozdítani Hiányzik nálunk még az országon belül az export nagyszabású szervezése és külföldön a külföldi összkőttetések megszervezése. Ezekről a feladatokról a kereskedelmi miniszter ur a képviselőházban említést tett, ezeknek megoldását kilátásba helyezte. Ezen kérdésekhez mégis bátorkodom néhány észrevételt fűzni. — Az exportszervezés első feltétele véleményem szerint az egye6 iparágaknak export-organizációkba való tömörülése. A termelési processzusban uralkodó káoszt az exportból ki kellene küszöbölni, mert nem tartom helyesnek, hogy egyesek külföldön külön-külön kísérleteznek. A külföldön felállítandó szerveink révén tájékozást szerzünk a külföldön, elhelyezhető áruk minőségéről és elérhető árairól és ezeket egységesen, legjobb minőségben is minél olcsóbban kell előállitani. Ilyen módon az állami támogatás is nagyobb hatással fog megnyilvánulhatni. A külföldi exportexpozituráink költségei pedig ezáltal síintén redukálódnak. — Ezek volnának az eszközök, melyekkel az ipari exportot támogatni és elősegíteni lehetne, de csak abban az esetben, ha alapjában véve is exportképesek leszünk. Ma még az a helyzet, hogy tuldrágán és részben irreálisan dolgosunk A gyáraknak irracionális munkája részben abban rejlik, hogy nem specializálódhatnak és túlságosan sok cikket állitana elő; hogy a berendezések részben már nem telelnek meg a modern követelményeknek, mert a műszaki feilődés ma oly gyors, hogy nem lehet a szokásos idő alatt egy gépet amortizálni, mert a technikai haladás nyomása alatt a gépeket már akkor is ki kell cserélni, mikor még használható állapotban vannak. Sokszor kellene hasonló termelési iránvu gyárakat fuzíonáltaini és egyes gyárakat teljesen üzemen kívül helyezni Mindehhez azonban főkére van szükség és az államra hárul az a feladat hogy ilyen esetekben kölcsön és szubvenció nyújtásával az átalakítást megkönnyítse Eminens közérdek, ugy szociális, gazdasági, mint valutáris szempontból, hogy olcsón termeljünk. hogy a lakosságunkat olcsó árukkal lássuk el és minél többet exportálhassunk. — Sokszor halljuk azt a szemrehányásl, hogy mi mindent az államtól várunk, ahelyett, hogy saját erőnkből igyekeznénk fokozni és fejleszteni a termelést. Azonban rendkívüli körülmények folytán a termelési folyamat teljesen kizökkent a megszokott kerékvágásból és állami támogatás nélkül nem vagyunk képesek a termelést az uj csapásokban eredményesen elindítani, mert hiányzik a tőke, melyet ar infláció által elvesztettünk. ". — Ilyen körülmények között az államnak feladata és kifteiességff segítséget nyultani és az akadályokat elhárítani. Dc legyen szabad még egy körülményre rámutatni. Addig amíg drágán termelünk, nem hidunk exportálni és addig amig nem exportálunk, drágán termelünk. Ebből a circulus vitiosusból csak racionális termeléssel és állami támogatással tudunk kiutat találni. — Az ipari záloglevelek bevezetése mindenesetre Örvendetes lépés ezirányban, de amíg ezen törvénynek a gyakorlati életre való kihatásait nem ismerjük, arról véleményt nem mondhatunk. — Az olcsó trrmúésnck elöf Itétsle az export és az olcsó és hosszúlejáratú kölcsönök, egy másik fontos tényezője az emberi munka De az emberi munka is drága nálunk T. Felsőház! Ne méltóztassanak engem félreérteni: én nem drága munkabérekről beszélek. hanem a drága munkáról mert bár a reálmunkaiiérek még mindig kisebbek, mint a háború elSI!, mégis egy termelt egységben több a munkabér, mint békében. Ez annyit jelent, hogy a munkások munkateljesítménye nem megfrlelő Ezen is segíteni és a munkateljesítményt emelni kell. Külföldön c téren is nagy ered rSP3 8 / F • "I •• 1 F 1 * r ú bAmulalos olc$ón szerezheti be Tavaszi es nyan ruhaszuksegletet ss№LSffil«*£•«