Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-17 / 136. szám

ÍO DELMAGYAR0RSZ4G mSnyeket értek elapsycholechnikai intézetei; felállításával melyek utján megállapítják, hogv a munkások mely munkára alkalmasak; Franciaországban ni ü kelt) is kólában ugyanezt érik el, (.le gvakorlali és nem psychologiai úton. Talán nálunk is lehetne ilyen intézeteket meghonosítani. Nézetem szerint peilig főleg & különösen fontos a munkások szakszerű kiképzése. ']>'—- Tnlán lehetséges volna etekintetben a külföldi ipari központokban magyar munkásotthonok fiksitésévcl intelligens muukásoknak szaksaerü kiképzését megkönnyíteni — Ha a munkateljesítménynek az emeléséről beszélek, arra is rá kell mutatnom, hogv sajnos, a munkás tudatosan vagy sokszor öntudatlanul is ellenállást fejt ki a termelési processzussal szemben. — Ezen igyekezzünk változtatni. Párhuzamba kellene állítani a munkás és a munkaadó anyagi érdekeit. Sajnos, ma a munkás ugy látja a helyzetet, mintha a mai termelési rend1928 jumus 17 szer mellett az ö boldogulása merő ellentétben állana a munkaadó érdekeivel és ennélfogva makacs ellenállást, fejt ki ezen rendszer ellen és azt megváltoztatni igyekszik. Ha munkásaink ezen mentalitásában változást akarunk elérni, akkor a már megkezdett szociális gondoskodásokon kívül függetleníteni kellene a munkabéreket a munkauereslettöl és kínálatiéi. A reálbérek alapján a munkásokkal közössen kellene a bérekel; oly módon megállapítani, hogy ezek nekik a megélhetést biztosítsák és részesíteni kellene őket az intenzivebb munka eredményéből. — Tudom, liogy a népjóléti miniszter ur ezzel a kérdéssel foglalkozik és német és olasz minta szerint bér megállapító hivataloknak felállításával ezt a kérdést közmegelégedésre fogja megoldani. Addig, míg gyáriparunk nem éri el produktivitás szempontjából a fejlődésnek tetőpontját s csak kis országunk beifogyasztására van utalva, addig mindig drágán fog termelni és még besxélni sem lefret arról, őogy iparunk róssós §elyxeíhen van. • — Meg akarok emlékezni kisiparosaink ne«téz helyzetéről is, kiknek szövetkezetekbe való tömörítés" minden támogatást megérdemel nyersanyagok heszerzése, közös hitelszerzés és nagyobb rendelések és közmunkák közös elvállalása céljából. Rámutatok e helyen Hadik János gróf urnák erre vonatkozó röpiratára, amely igen helyesen megvilágítja ezt a kérdést, amelynek súlypontja szintén a hitetkérdés. Még élénk emlékezetemben van Szterényi báró ur által mintegy 20 évvel ezelőtt kezdeményezett kisipari állami gépakció, melynek sok kisiparos köszönheti műhelyének gépberendezését. Ezt az akciót ismét fel kellene újítani. — 8 fogyasztási szövetkezetek elméletileg hivatva volnának az elosztási prooesszust, amely állal az áruk a termelési helytől a fogyasztóhoz kerülnek, legolcsóbban Megoldani és ezáltal a kiskereskedelmi ipari cikkek árait mérsékelni. Sajnos, gyakorlatban nem valósultak meg a szövetkezeti gazdálkodáshoz fűzött remények. Több fogyasztási szövetkezet évi jelentésében találtam annak a beismerését, hogy a fogyasztási szövetkezetek nem képesek az árukat olcsóbban árusítani, mint a normális közvetítő kereskedelem, de utálnak a vásárlási visszatérítésekre, mint a szóvetkezeti gazdálkodásban rejlő nagyelőnyre. — Például a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének 19V- évi jelentése a következő mondatot tartalmazza: A szövetkezeti gazdálkodásban a vásárlási visszatérítésnek azért van igen fontos szerepe, mert az áralakulás tekintetében ebben jelentkezik az a gazdasági előny, amelyet a tagok számára a szövetkezeti gazdálkodás jelent.« — Ezen kijelentés uláu pedig megállapítottam, hogy ennek a szövetkezetnek hirdetett gazdasági előnye abban áll, hogy a gazdák a vásárolt, áru után másfél ezrelék vásárlási visszatérítést kapnak. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet fél százalék visszatérítést, nyújt a vásárló tagoknak, de ez csak ugy áll élő, hogy a vásárlóknak az a része, amely nem tagja a szövetkezetnek, egyáltalában nem kap visszatérítést. Tekintetbe véve az egész forgalmat a visszatérítés csak két ezreléket tett ki. A Hangya az 1800 fiókjában szintén fél százalék visszatérítést nyújt. Minthogy kimutatásuk szerint egy családnak az évi bevásárlásai 139 pengőt tesznek ki. ami családonkint 6!» fillér évi visszatérítést jelent. A fogyasztási szövetkezetek közül a legelőnyösebben dolgozik a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete, amely a forgalorauak 1 százalékát téríti vissza, úgyhogy a tagokra 3 százalék visszatérítés esik Egyes szövetkezetek visszatérítést egyáltalán nem nyújtottak. — Ha ezen kis visszatérítésben kimerül a szövetkezeti gazdálkodás jjgen fontos szerepe — amsH* különbed a tagok saját zsebükből fizetnek, mert üzletrészük után csak 5 százalék kamatot kapnak — akkor megérdemelten érik a szövetkezeteket a legitim kereskedelem támadásai, mert ha a ktizvetitfi kereskedelem kikapcsolása nem vezet az árak lényeges mérséklésére. akJíor ezen kikapcsolásnak semmi célja. — A szövetkezetekül,: még pedig ugy a fogyasztási, mint értékesítő szövetkezeteket, sürgősen reformálni kell. Céltudatos kereskedelmi vezetés alá lielyezendök. mely kereskedői gondossággal, minél kjsebb költséggel, altruisz.tjkus gondolattól áthalva, tudja azokat irányit<iDÍ, azonban az egyéni erőnek szövetkezetekbe, szindikátusokba és általában kötelékekbe való tömöritését a nemzetgazdaság már nem nélkülözheti, mert ezek emelik a produktivitást. — .4: egeyemes termelés legfontosabb problémája a kamat és hitel kérdése. Felszólalásom folyamán ráníutattam. hogy magas bankköltségek mennyire drágítják a kamatlábat, azonban bátorkodtam arra is utalni, hogy a bankköltségek drágulása jórészhen a társulat« adók emelkedésében leli magyarázatát. — Még sokkal végzetesebben befolyásolja a kamatlábat a hitelnek illetékekkel való megadóztatása. Ezen adóztatás ellenkezik az adózás elvével, amely mindig egy gestionak erednyéből az állam számára egy alicpiod részt lefoglal, viszont itt túlad önképen a hitelkereső eladósodását adóztatjuk m;g, miáltal lehetetlenné tesszük a tőkeképződést, mert a drága kamat mellett nincs tőkeképződés és tőkeképződés nélkül drága marad a kamatláb. Ebből a circulus vitiosusból is csak a tőkegazdaság racionalizálása és állami támogatással juthatunk ki, azáltal, hogy az állam hitelén -k pgész súlyával a termelés mellé áll olcsó hitelszerzés céljábó', amely hitel minden adóztatástól mentesítendő., • — A tőkeképződés folyamalát nagy mértekben segítik elő a takarékpénztárak, melyeknek jelentősége épen a takarékbetétek gyüjtéI sében rejlik. Ezen szerepüknél fogva kellene a takarékpénztárak ellenőrzését a Pénzintézeti Központ utján megszigorítani, esetleg a betétek biztosítására bizonyos kautelákat követelni, azonban más reformokról teljesen le kellene tenni, mert teljesen céltalannak látszanak. — Bátorkodtam felszólalásomban egves kérdésekkel foglalkozni, amelyeknek megoldását szükségesnek tartom, de amelyekről budget-nk nem gondoskodik, még pedig: mezőgazdaságunk támogatása, ugy tarífális intézkedések, mint adómérséklések és hitelnyújtás utján, a nagy- és kisiparunk támogatása, a termelés olcsóbbá tétele, hitelnyújtás és az export előmozdítása áltál. A szociális gondoskodások kibövitése, az ónj^báu .t^vuj, eJa&ysft. musJianélküliség biztosítása, a betegség, baleset és aggkeri biztosítás stb. kiterjesztése által és a statisztikánk reformálása. Mindezek ujabb kiadásokat követelnek. Miután azonban más részről a megterheléseket semmiesetre sem növelhetjük, a/, a feladatunk, hogy kiadásainkat tüzetes vizsgálat alá vegyük és minden téren a legnagyobbmérvü takarékosságot érvényesítsük. Én azonban nem hiszem, hogy elég.séges volna, ha budget-nkből csak egyes tételeket, mint feleslegeseket törölnénk, mert ezzel a helyzeten nem sokat segítünk. — 9 követendő útnak sokkal radikálisabbnak kell tennie. — telezte be beszédét Back Bernát. EpéSZ kÖZÍpaZ' patásnnkat erélyesen egyszerűsíteni ke!!. Xálunk minden tizenegyedik ember az dliam terhére él, mert róla az állam gondoskodik, ami tulsok. Az állami apparátus túlságosan bürokratikus. Csak az állami közigazgatás egyszerűsítésével Isfceí a kiadások ofymérvij csökkenését elérni. amely a gazdasági életünk fejlődése mellett azokat az összegeket tudja előteremteni, melyekre szociális és gazdasági reformok megoldása céliából szükségünk van. MgflQjrláS { FVr^n szemüveg közeli alkalmas. és tiroli használatra egyaránt Használton bifokális szemfl veget késziti Okulárlum Kellner M&ríon. létezerész cég 953 Kérész u. 14, Ne menieni a strandra régi kifakult fürdőruhájában mert «rremlkivül olcsón« nálunk ujat vásárolhat Férfi fürdőtrikó, kitűnő minőségű . P 2 90 Férfi flór csikós fürdőtrikó, elsőrondii kivitel P 5-20 Fórfi komoinalt fürdőtrikó, fehér felsörész, fekete nadrág- . . . . P -4-50 I Női fürdőtrikó, kitűnő minőségű P 3-20, P ."VOO P 2-90 | Női csikós trikót fürdőruha fekete nadrággal P 7'30 Női gyapjú fürdődress, kreáló minőség . P 0=50 Gyermek fürdő dress, fekete-fehér csikókkal P 2-30 Úszónadrág, fekete trikót anyagból, rendkívül tartós P t'40 Klott íiirdőcipő. minden szám . . P 1*50 Fürdőcipő, recés, tartós gwmmiból, minden divatszínben P 3'— Salát érdekében gjőződjön meg fenti cikkek kiválóságáról és olcsóságáról, 8 Párisi Nagy Áruház RT. Szeged, Csefeonlcs és K!»s ucca ««rtrií,