Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-17 / 136. szám

DLLMAGVARORSZÁG rel tovább hajtotta őket északnyugati irányban. Három útitársának megtalálását még nem eartfsitettéí meg, de valószínűnek látszik, hogy * hir igaz Párisi jelentés szerint a Nobile felkutatására szervezett francia expedíciós repülőgép Guil- j bért Őrnagy vezetéséül ma elrepült Bergen ' felé, ahol felveszi Amundsent és igy folytat- | ják útjukat, a Spitzbergák irányában Amsterdamból jelentik: Penso olasz pilóta őrnagy ma tovább repült Stockholm felé ahonnan ő is azután a Spitzbergák felé tart. Oslói jelentés arról számol be, hogy a finn erpsdició is elindult. A finn kormány egy jégtörőt és két repülőgépet bocsájtott rendelkezésre, utóbbiak utón vannak Tromsö felé. Nagy izgalmak és botrányos felenetek között kezdte meg a képviselőház a gyulafa vaslat tárgyalását Budapest, junius 16. Zsitvay Tibor elnök negyed 11 órakor nyitotta meg a képviselőház szombati ülését. Az öregeégi és rokkantsági törvényjavaslatot harmadszori olvasásban i$ elfogadták Pakots József mentelmi jogsérelmét tárgyalják ezután, de mivel a Ház határozatképtelen, az elnök szünetet rendel el. Félórás szünet után folytatják az ülést, a Ház Zsitvay elnök indítványára megállapítja, hogy Pestmegye alispánja megsértette Pakots József mentelmi jogát és utasitja a belügyminisztert a vizsgálat lefolytatására Következik a pénzügyi tanács megszünteti' sérül szóló törvényjavaslat, amelyet Temesváry Imre előadó ismertet. Görgey István előadó ezután ismertetni kezdi a gyujtószeradóról szóló törvény módosításáról, illetve kiegcszitéséröl szóló törvényjavaslatot. Az előadói beszédet a baloldalon percenkint szakit ják meg éles közbeszólásoki Görgey István emelt hangon próbál szóhoz jutni: Közben sikerült a gyufatröszttel olyan megállapodást létesiteni... Tovább nem tudja folytatni, mert. a baloldalon megujul a vihar. Esztergáhfos János a padot csapkodva kiáltja: t— Magyar munkásokat fognafr képgprVlenné tenni! Rassay Károly: Ez ctnitmml BT frivol játék a parlamenttell Görgey István folytatja az ismertetést, de állandóan megzavarják. 192& junius 17. Ezután Bud János pénzügyminiszter emelkedett szólásra, de szavait az ellenzék állandá viharos küzbeszíSásai mía!t alig leltet hallani. Éles megjegyzések kisérik minden egyes inon- j datát, különösen Rassay Károly vitatkozik erő- I sen a miniszterrel, aki azt igyekszik bizonyítani, hog\ a kormány javaslata a közérdeket szolgálja, mert 'a javaslat megszavazásától függ, hogy a kormány megkapja-e a tröszttől a kedvezményes kölcsönt, amelyből a földreform során megváltott földek birtoko' sait kivánja kártalanítani Rassay Károly és a szocialisták állandóan a tröszttel kötött szerződés bemutatását követelik és azt hangoztatják, hogy a földbirtokosok kedvéért nem lehet az ország egész népét elzálogosítani és nem lehet a munkások százait megfosztani a megélhetés lehetőségétől. Az izgalom oly nagy, a viharos jelenetek olvan sürün követik egymást, hogy az elnök ismét felfüggeszti az ülést, de a zaj a szünet után sem csökben. Sándor Pál hangosan kiáltja a kormánypárt felé, hogy ez a lavaslat a magyar parlament legnagyobb botránya. öeszefüggo beszédet senki sem mondhat a közbeszólások állandó áradatában. Amikor pedig két óra felé az elnök napirendi indítványt tesz. Rassay Károly azt javasolja, hogy a Ház a gyufajavaslatot utalja vissza a bízottságokhoz, hogy azok azt a kölcsönre vonatkozó szerződéssel együtt ismét letárgyalhassák Malasits Géza megállapítja, hogy- Zsigmond király óta Magyarországon ilyen nagyarányú elzálogosítás nem volt Rassay Károly indítványával szemben Bethlen István miniszterelnök, aki idegesen hallgatja végig az izgalmas vitát, arra kéri a képviselőházat, hogy a javaslatot tárgyalja le most és ne adja vissza a bizottságoknak Az elnök végre elrendeli a szavazást a napirendi javaslat fölött. A többség természetesen az elnöki indítványt fogadta el. Kéthly Anna és Reischl Richárd interpellációja után az izgalmas, botrányokban bővelkedő ülés negyed 3 órakor ért véget Márkus Miksa fubileuma Budapest, junius 16. Márkus Miksa udvari tanácsost, a Magyar Újságírók Egyesületének elnökét 49 eves újságírói jubileuma alkalmából meleg ünneplésben részesítették az újságírók és a hirlapirói intézmények. Szombaton délután a Magyar Ujságirók Egyesülete ünnepélyes közgyűlés kere tében ülte meg a jubileumot. Meleg hangú levélben fejezte ki szerencse ki vánatait az ünnepi évforduló alkalmából Bethlen István miniszterelnök. „ötlrlcopp", „Lucifer", „Steyer" Amerlcán" KERÉKPÁROK a vllágvereenyekgyőztesei minőségben ul érh letlen Gyári árak! Gammlk. alkatrészek legolcsóbban GYERMEKKOCSIK legszebb kivitelben reklám érakon Kardos István mUsxcrésa Árjegyzék Ingyen. 454 Ciekonlc* u. 5. RÁDIÓ krislálydeteblO" ros készülékek 514 P 430-től feljebb kaphatók ^rhrinhriinn T villanyszerel vállalóiénál OtnUflOrUDn I. Szeged, Báró Jósika n.2. Kis Kampó Irta: Mára Ferenc. Szent Jakab-nap délelőttjén fényes hajducsapat lovagolt be a tarjáni szőlők felől Szegedre. Becskerekre tartottak törököt verni, de nem nagyon siettek. Ráértek egy kicsit szétnézni a halászok városában, lovakat megpihentetni, maguk éhét elverni egy kis hirtelen-hamarjával. Lombos Vér Andrásnak hivták a hajdúk közt az avangárdát. Hatalmas nagyszál ember volt, hirtelen haragú és hirtelen kezü. Ahogy a Tiszaparton az első halászviskó előtt leszállt a-lováról, mordul kiáltott be az alacsony ablakon. — Hé, csihés! ür jött a házhoz! Az udvaron egy ökölnyi legényke kötözgetett valami szakadt hálót, de még csak a füle botját se billentette a hangos köszöntésre. A hajdú dühbe jött % kantárszáron vezetve a lovat, bekerült az udvarra nagy kardcsörtetéssel. » — No, egy kutya sincs itthon ebben az ólban? A legényke, hidegvérrel föltekintett a munkájáról: — Eb kérdi, de nem attól. A hajdú nagyot sodort a kajla bajuszán. — Az ugatást hallom, de az ebet nem látom. Köszönje az Istennek, mert mingyárt lenyelném, ha látnám, hol bujkál. A suhanc fölugrott a háló mellől és odaballagott a katona elé. Alig ért a mente kötőjéig. — Hát nézzen meg kend. de siessen vele. S azzal se szó, se beszéd, derékon kapta at óriást A körösztftl vágta a sövényen, hogy csak ugy nyekkent. Lombos Vér András, mikor föltápászkodott, nem tudta, a szeméből dőrzsólje-e ki az ámulatot, vagy a meghibbant derekát tapogassa. Hanem mégis csak legjobbnak látta elnevetni magát, mikor a legény átszólt a keritéaen: —• Hát a lovát utána dobjam-e kelmednek? — Ne bolondozz öccse, töröm a zúzádat. Maid előbb szót értek veled. Azzal 1 «veregette magáról a port s Illedelmes köszöntéssel bebicegett a kapun; — Szép jó napot adjon az Úristen. — öcsém 1 — Fogadj Isten, bátyám uram. — A becsületes neved tudakolnám. ~ Kit Kampónak hívnak. Miben lehetek szolgálatára? — Tisztelem az öklöd, öcsém Vasból van faragva. Nem hálókötésre teremtődött az, fiam, hanem törökütésre. Állj be hozzám katonának, mert ha nem jössz, viszlek. Egy nyakam van, de le hagyom vágni, ha mához esztendőre kapitány netn lesz belőled. A legénynek égett a szeme, mint az eleven tűz és szinte szikrát ütött a tenyere, akkora parolát adott a vendégnek: — Ha édesapám elered L, uisg se állok, mig a törők császárnak ki nem ütőm a fejéből a koronát. i Az öreg halász vállra vetett hálóval éppen erre ért haza. Meghallotta amit a fia mondott, meg is felelt neki mindjárt: — Segítsen rá az tsten, fiam. Tőlem mehetsz szerencsét próbálni. Ilanem akár mire viszed, ne felejtkezz meg az édesapádról. Iia én azt mondom, hogy haza gyere, akkor nekem szót fogadj, akármilyen nagy urakkal komázol is. . Igv lett Kis Kampóból katona, büszkesége a hajdúknak, ijedelme a tőröknek. Mindjárt a bec6kereki "harcban ugy lenyisszantotta egy törők basának a kontyát, hogy a feje is vele szakadt. Csudákat meséltek róla. Egy esztendő se telt bele, már kapitány lett. Lombos Vér András volt a leghívebb katonája s portyázás közben, tábori tűznél heverve sokszor elmesélte a vén hajdú a bajtársaknak, hogy hogy ősmerkedett ő meg a kis kapitánnyal. — Még most is sajog bele a hátam, — mondta tréfás nyögéssel. Telt-mult az idő s kis ezredes lett a kis kanilányból. A termete semmit se nőtt, de a dicsősége bejárta az Alföldet. Mikor sok esztendő múlva egyszer hazavetődőtt Szegedre, nagy parádéval fogadták a városi urak. Nagy lakomát csaptak a tiszteletére, csupa előkelőség volt ott, a köznép csak az uccáról bámulta a sok cifra ruhás ur«t. Kis Kampó volt köztük a legnyalkább. Ezüstsarkantyus csizma a lábán, aranyos bársony-mente a vállán, drágaköves kard a derekán, nyusztprémes süveg a fején, nehéz aranylánc a nyakában. Ahogy ott mulatoznak, egyszer csak kiválik az uccai szájtátónép közül egy rongyos öreg halász betolakszik a nagy urak közé s odaáll Kis Kampó élé: — ösmersz-c még, fiam-uram? fin volnék az édesapád, nagyon kívántalak már haza. öreg karomnak nehéz már a hálóhuzás. Nem lehet azt kimondani, hogy megrökönyödtek az öreg halász beszédjén az uri népek. Magyarázták az öregnek, hogy ki lett, mi lett a fiából. Azt mondta rá, mégis csak apja ő annak Mondták neki, hogy megél már ő halászat nélkül is, nagyurasan eltartja a fia, kőházat építtet neki, jobb módja lesz benne, mint a püspöknek. Erre meg azt mondta, hogy a kerek világért se hagyja ott a mesterségét, mert nincs ahhoz fogható rzép mesterség. S keményebben rászólt a fiára: — Jó lenne igyekezned. Mert meg vannak vetve a hálók, de nincs, aki meghúzza őket. Erre Kis Kampó fölállt, szép csendesen lera kott magáról kardot, mentét, láncot, sapkát s odafordult az apjához: ,— Mehetünk már édesapám, így lett a híres katonából megint jámbor ha lászlegény. A fiúi engedelmesség erősébb voltbénue a dicsőség kívánásánál. Olyan szorgalmasan vetette-huzta a hálót, mintha sohse lett volna a CIHták hőse, akiről még a szegény szegedi legenda is tud. Ha egyebet nem, legalább a nevét meg őrizte Ipolyi Magyar mltholó5lá«-Ja.