Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-15 / 134. szám

Í92g Juntas tS. DÉLMAGYARORSZAG Hasondarabok és hasbeszélés i ÖRÖMMEL1 JELENTEM: CSALŐÍ>*A*L Kellemesen csalódtam. Dr. Tóth Imre kor­mányfőtanácsos ur őméltósága mégsem olyan komor és zord férfiú, mint aminőnek közgyű­lési és színházi szereplése alapján hittem. Félre ne értsenek a világ minden kincséért se. A kormányfőtanácsos ur őméltósága a szín­házban nem a színpadon, hanem a nézőtéren szokott szerepelni. Ott is mindig kizárólag er­kölcsös darabokban. A Nászéjszakát például kétszer nézte meg. Bizonyára erkölcsi okokból. Tanulmányozta az — erkölcstelenségei, sajátsá­gos, de mindig teljesen ugyanabban a szigorú pózban, amelyikben végignézett még sok más darabot, köztük a — Párisi kirakatot. Ez a póz ejtett é6 tartott tévedésben. Most mái- látom, hogy őméltósága lebilincselően kedves és le­kötelezően szívélyes ur, aki válaszra méltatta még az én soraimat is, aki destruktív újság­író és ki — ó jaj az én bűnös lelkemnek — ráadásul még zsidó is vagyok. De csalódtam más miatt is. fis ezt, ha lehet, az előbbinél is nagyobb örömmel hársonázom sasét Szeged valamennyi városrésze felé. Éppen ma merészkedtem nyomtatásba adni, hogy Tóth Imre kormányfőtanácsos ur őméltóságát beválasztották a szinügyi bizottságba, pedig nincs se irodalmi, se eszbetikai képzettsége. Es ugyancsak ma kell látnom őméltósága cik­kéből, hogy tudja, hogy élt valamikor egy költő, akit Schillernek kivtak, hogy költők és irók munkált össze is szokták gyűjteni, kö­tetek!« is szokták foglalni, a köteteket meg szokták számozni és hogy őméltóságának olyan reményei voltak, hogy »a színpadon csupán az irodalom lelketüditő rózsái fognak virá­gozni*. Bizony. ' \ 11 MÉLTÓZTATIK A KORMÁNYFŐTANÁ­CSOS UR ŐMÉLTÓSÁGÁNAK az ügyvédi hi­vatás természetéről is elmélkedni. Méltóztatik legkegyesebben kijelenteni, hogy erkölcsös do­log gazembertől igaz ügyet vállalni és erkölcs­telen a legbecsületesebb embernek törvényes rendelkezésekkel alá nem támasztott ügyét el­látni. Méltóztatnék esetleg pótlólag kijelenteni a kormányfőtanácsos ur őméltóságának, hogy melyik kategóriába kegyeskedik sorozni, ami­kor az ttgyvéd erkölcstelen üzlet erkölcs­telen tulajdonosának erkölcstelen ügyét vállalja ? Mindössze abban a csekélységbon kell megál­lapodnunk, hogy erkölcstelen üzlete a nyil­vános ház, erkölcstelen ember-e annak a tu­lajdonosa és erkölcstelen ügy« a nyilvános ház engedélyének kieszközlése vagy meghosz­szabbitása? Leszek bátor most « kormányfő­tanácsos ur őméltóságának kegyes engedélyé­vel a birtokunkban levő adat- ás irattárból egyetlen egyet nyilvánosságra hozni. Az akta száma egészen pontoean P. II. 1517—1928/11. A per tárgya: olyan ősszeg valorizálása, amely a nyilvános ház fentartásának céljait szolgálta. A szegedi Királyi ítélőtábla a keresetet el­utasította, mert az volt a jogi álláspontja, hogy minden szerződés, mely bordélyüztet fentartásának céljái szolgálja, a fó erkölcsökbe Mtköxik és hogy az Ilyen üzletből származtatott keresetek érvényesítéséhez biréS jog­segély nem nyújtható, csak abbao az esetben, ha a biróí Jogsegély elma­radása tolytán az egyik fél alttp­talonul gazdagodik. Méltóságos dr. Tóth Imre képvfeafee az «gyík felet. Ugyanaz a Tóth Imre, aki kormányfő­tanácsos, aki a Katolikus Kör és a TESz el­nöke ás akinek, ha nem csalódunk, Részen más a jogi álláspontja, mint a szegedi Királyi ítélőtáblának. v ^ 3. ' ,_, / MÉLTÓZTATIK A KORlf?NYFÖTANÁ­CSOS UR ŐMÉLTÓSÁGÁNAK az erkőlcsbírö címével a legkegyesebben kitüntetni. Ezt az egyet kikérem magamnak. Kérdéseivel azon­ban határozottan szolgálatot tett- Mindjárt vá­szolok js. Hogy hol voltam a kommunizmus után? Budapestien. Hogy miért növesztettem bajuszt? Mert meg akartam próbálni egyszer, hogy milyen az, amikor az ember szája fölött szőrszálak vannak, amelyeket csavarhat, ha­raphat, nyalhat, húzhat. Mondhatom a kor­mányfőtanácsos ur őméltóságának, ronda egy állapot és azon, hogy lenge és vastag bajuszt hord, majdnem annyira csodálkozom, mint a — prakszisán. Hogy mért mentem el? Mert a kormányfőtanácsos ur elvbarátai a külőnitmé­nyékben beígérték, hogy halálra fognak ke­resni. A kormányfőtanácsos ur őméltóságának itt kicsit hamiskodni, kicsit komiszkodni ke­gyeskedik velem, mert hiszen bizonyára mél­tóztatik tudni, hogy nem évekig, hanem mínd­össsze három hónapig voltam távol és hogy hatóságokkal semmi dolgom, semmi bajom se volt. Hogy mért akartak halálra keresni elv­Ám barátai a különitményekhan? Mert kikeltem m elten, hogy Qofecrflc a wm U tmfo&ék • muxüsÉKi/ t K M«LTó2tAtTK A: TtmmfttimSk­CSOS UR ŐMÉLTÓSÁGÁNAK pontosan SÍO sorban válaszolni. Ebből 258 színházi smonca, gyerekes lovaglás a trójai falovon, mese St-ei­ner úrról és bizonyos ékszerekről meg kérdé­sek hozzám. 52 sort kegyeskedik szentelni liliomlelkü őméltóságának arra, hogy kérdé­seimre válaszoljon. Közben elhullajt olyan is­teni igazságokat, hogy hallottam harangszót, de nem tudom merről. A kérdéses vidékeken őméltóságának határozottan járatosabbnak ke­gyeskedik lenni, mint amilyen én vagyok. Két kérdésre részben beismerő válasz érkezett Egyről hallgatni kegyeskedik őméltóságának. Egy válasz pedig tagadó. A kormányfőtanácsos ur őméltósága tehát csak részben van beis­merésben. További kérdésünk még sincs. Kü­lönb ambícióink vannak, mint az. hogy hasáb­jainkon állandóan a kormányfőtanácsos ur őméltóságával való vita delektálja közönsé­günket , & MÉLTÓZTATIK A KORMÁNYFŐTANÁ­CSOS UR ŐMÉLTÓSÁGÁNAK valóban szelle­mesen azzal a felkiáltójeles, tehát szigorú üze­nettel végezni bánomkertelését, hogy hátrább az agarakkal. Alázatosan jelentem, az agarak nem tudnak hátrálni. Az agarak nem fognak hátrálni. Nincs a természetükben. De nem engedi a gazdájuk sem, akinek testét sürft vér, lelkét erő duzzasztja Az igazság ereje. Pásífw Mwef. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXUI A Budapesti Hírlap ostroma 1006 nyarán megint őszödön voltunk; a családom két hónapig, én pedig egy hónapig Fiam, noha még csak öthóoapos volt, már nagyon szeretett a Balatonban fürödni, leá­nyom ped|g, akt már közeledett élete harma­dik érének betöltéséhez, akár egész nap a vízben lubickolt volna. ősszel azután nagy munka várt reám: meg­kezdődött az ellenzék és a darabont-kormány élet-halál harca. Ott voltam minden esemény­nél. Mikor Pestmegye darabont-főispánját, Laszberg gráfot installálni akarták, az előtte való este tizenegykor fölkeltem a Balaton­kávéház politikus asztalánál: — Megyek aludni, mert reggel nyolckor már a megyeházán akarok lenni. A kollegák kinevettek: hiszen csak tízkor lesz az installáció! Kaas Ivor báró azonban utánam Jött és a fülembe súgta: —• Már hat órakor légy ott! Természetesen már őt órakor ott voltam. Még sötét volt, de a huszárok már megszállot­ták a Kígyó-teret és a Sarkantyús-utca tor­kolatánál levő kis teret. Hat órakor kettős­rendekbe állítva jött vagy kétszáz ember: a lebujok és pálinkamérések hajnali közönsége; egyrészüknek nem volt inge, másrészüknek zsákrongyokba volt burkolva a lába: Gorkij »Éjjeli menedékhelyének« alakjai. S azután ujabb ilyen csapatok jöttek és megszállták a vármegyeháza üléstermét: ez lett volna az a nagygyűlés, mely installálja Pest vármegye uj főispánját... Megint tanultam valamit a politikából: akinek hatalma van, annak enge­delmes eszközei is vannak. Mire az ellenzék felébredt és tiz óra felé beszállingózott a megyeházára, már alig néhányan fértek csak he a gyűlésterembe. Ezek a hajdúkkal széke­ket hozattak be, torlaszt állítottak a főispáni hivatalból nyíló ajtó di a szaknak engedve« átmentünk az Scí-kőrbe, ahol a lemondott aUspán megválasztottuk Pestmegye alispánjává Vigyá­zó Sándor grófot. Én U i szavaztam, mert az összes jelenvolt pincérek is szavaztak... Az egész »nemzeti ellenállás« az elleoséki Újságokban leírva nagyon szép volt, de a valóságban nem volt mindenütt olyan erő­teljes. Például az abonyi installáció alkal­mával az alispán bezáratta a gyűlés terem ajtaját. Lakatost hívtak ás annak kellett az ajtót kinyitni. Én azonban az ellenzékkel tar­tottam és bosszankodtam, mikor a kassai tudó­sítónk ezt a dolgot megtelefonálta. Minden telküsmeretfurdalás nélkül meghamisítottam tehát a tudósítást és országos szenzációt csi­náltam abból, hogy Kassa városában nem akadt olyan hazaíiatlan lakatos, aki hajlandó lett volna a darabontok számára a megye­gyűlés ajtaját kinyitni. Hány vezércikket és hány verset Írtak erről akkoriban! S az összes kassai lakatosoknak még a dédunokái is verni fogják a mellüket, hogy »nekünk már a déd­apánk is olyan hazafi volt, hogy sem az igért kincs, sem a hóhér pallósa nem bírta rá, hogy kinyissa a megyegyülés ajtaját a császár emberei előtti...« Holott a valóság az, hogy a legelső lakatos kinyitotta az ajtót.. Mit tettem én? Nem azt irtam meg, ami tőr­tént, hanem azt, aminek a jog és az igazság szerint történnie kellett volna s ezzel egy kissé hozzájárultam a »nemzeti ellenállás« si­keréhez. Apponyi 1905—906 telén országos körutat tartott. Ói mindenüvé elkísértem, a beszédeit pontosan lejegyeztem és gondoskodtam róla, hogy a beszéd már másnap reggel benne legyen az újságban. Lőcséről egy este a leg­nagyobb hóviharban szánon mentem — takaró mm 8 felv.­ban és TORO-HUHU hét horgászbolond äEGINALD DEHNYvei Megnősülök Péntektől vasárnapig a Belvárosiban. Nyár! helyiség telefonszáma 18-33. 7 felvonás­7 fel vo­násban. Madge Belláim if a CséEtos lány Sally Phipps a Szerelmes gimnazista Ä Péntektől vasárnapig a Korzókat.

Next

/
Thumbnails
Contents