Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-15 / 134. szám

DEI.V**;". 7.KC, H»IJH t junius V5. Uélkul — Iglóra, hogy onnan vonaton Kassára érjek éjfélre és még az éjjel leadhassam a beszédet- Mindezt nem Apponviért tettem, hanem az újságomért és a nemzeti ügyért. Mikor ««ónban az ellenzék pozsonyi gyűlését a Bellevne.ben megzavarták a szocialisták és a Budapestről érkezett GVossinann Miksa a közönség nagy többségét, mely szocialistákból állott, nagy tüntetésre birta Kcssuth és Apponyi ellen, akik mm is sejtették, hogy gyülésükre a tömeget a munkások fogják szolgáltatni, — ezt is megírtam, a valósághoz hiven, vagy talán kissé még enyhítve a dolgot Kossuth és Apponyi javára. Másnap Rákusi Jenő levelet kapott Apponyitól, aki figyelmeztette, hogy hamis az egész tudósítás — Menjen el Apponyihoz és intézze el vele a dolgot, — mondottja Rákosi. Elmentem Apponyihoz a Hungáriába, «hol azzal fogadott, hogy ő nem kívánja, hogy veszítsem el a kenyeremet (!), de a tudósítást nem ugy kellett volna irnj, mert nekik igenis sikerük volt, csak a félrevezetett tömeg egy része kiabált, de azok sem rossz emberek, csak meg vannak tévesztve. — Ha én egyszer időt szakith«töék arra, hogy beszéljek a szocialistákkal, bizonyosan meggyőzném okét, — mondotta. Nem gondoltam ugyan, hogy csakugyan a »kényeremről« van szó (különben is, h« elvetlek tőlem egy darab kenyeret, mindig tudtam egy másik darabot szerezni), de azért mégis írtam egy pót-tudósitást a pozsonyi népgy ülésről, kiemelve a koalíció vezéreinek óriási és döntő jelentőségű sikerét- Lapunknak akkor az volt a politikája és én hajlandó voltam hozzá alkalmazkodni Megint tanultam tehát valamit a politikából Erre az időre esik a Budapesti Hirlap »ostroma* * Az bizony komoly dolog volt. Elleneztük Kristóffy József belügyminiszter választójogi reformterveit s emiatt igen haragudtak ránk a szocialisták. Betűszedőink utagftáet kaptak, hogy a választójogi reform ellen Móló cikkeket ne szedjék ki A Budapeiti Hírlap-nál akkor csupa régi alkalmazott dolgozott ás minden betűszedő jól keresett; ezek nem voltak hajlandók az állásukat elveszíteni Másnap hajnalban, mikor az újságokat a kocsik a pályaudvarokra szállították, »ismeretlen tettesek« megtámadták a kocsikat é6 nemcsak az újságokat szedték szét. hanem még a kocsikat is Tudtuk, hogy ennek a dolognak folytatása lesz- Betűszedőink nem mertek az utcára kimenni. Fekvőhelyeket rendeztünk be utkik s a lap elvállalta, hogy élelmezni fogja okét. Este hétkor értesültünk, hogy »szét fogiák szedni a szerkesztőséget és a nyomdát.« Bezárattuk a kapukat és tiz perc múlva rengeteg sokaság lepte, el a környéket. Iszonyú lárma, szidalmak, közápor, revolver-lövések negyed nyolctól kilenc óráig. A kaput folyton döngették", — de a jó vastag tölgyajtó megbiehatóbb, mint a vasrács. Ez az ostrom bizony az idegekre ment«, főként a feleségem idegeire, mert ablakaink alig kétszáz lépésnyire voltak a Budapesti Hirlap házától és felhallatszolt hozzánk minden Nyolc óra után Rákosi Jenő is elvesztette idegei felett az uralmát és lement a földszintre, hogy kinyissa a kaput: — Hát jöjjön, aminek jönni kell! lui álltam eléje, két kollegám pedig karoningta és visszavitte az emeletre. Az egész város tudta, hogy valami történik a Budapesti Hirlapuál, de természetesen senki sem sietett a segítségünkre. Sőt voltak, akik azt hitték, hogy egy kis tréfás tüntetés az » gesz. Rákosi Szidi például telefonon felszólított bennünket: — Hahaha! Van egy nagyszerű ötletem! A harmadik emeletről öntsenek le egy pár kancsó vizet a tüntetőkre! Majd meglátják, milyen gyorsan szétszaladnak! A helyzet ennél egy kicsit komolyabb voltHiába hivtuk telefonon a főkapitányságot: nem feleli. Barna Dórinak eszéb^ jutott, hogy Bérezi Béla tanácsosuak titkos telefonszáma van" a főkapitányságon, felhívta tehát Bérczit és csak ennyit mondott neki: — Itt Barna Dóri beszél... Kedves Béla, csak azt akartam neked mondani, hogy több A B£P* SKEDÖNÍPt •KÍSCK GJHMITAlPli r ft POT« Wufintvfob k$ űxcso nap, mint kolbász.. Nincsen olyan poíitikai irány, amely örökké élne és az ilyen vicceket, aminőt csináltok, nem szokás elfelejteni... Bérezi két szóval felelt: — Igazad van! Tiz perc múlva a rendőrök széívei#k a tüntetőket. De ettől kezdve »védelmi állapotba helyeztük a szerkesztőséget, fegyverrel a vállunkon álltunk az ajtóknál és fegyverrel kísértük hajnalban a lapszállitmányokat a vonatra, fijszakánkint sok önkéntes védelmezőnk is akadt, különösen, amikor némi vacsora és sok sör is rendelkezésére állott a társaságnak. Az önvédelmi harc mintegy tiz napi« tartott ás húszezer koronába került. Itt megemlítem, hogy az akkori belügyminiszter, Kristóffy József 1927 nyarán felkeresett engem és kijelentette, hogy neki a Budapesti Hirlap elleni támadásban egyáltalán semmi része sem volt, nem is tudott a dologról, míg az újságokban nem olvasott róla és ha hozzá fordultunk volna, azonnal szétverette volna a tüntetőket. Semmi okom és semmi jogom nincs arra, hogy Kristóffy szavaiban kételkedjem, de 1905-ben eszünkbe sem jutott, hogy ahhoz a miniszterhez forduljunk, aki ellen a leghevesebb támadásokat intéztük. A pénzügyi bizottság a Magyar-Olasz Bank kölcsönajánlaíál fogadta el (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatóság pénzügyi bizottságé csütörtök délelőtt ölést tartott, A bizottság illésének egyetlen pontja volt csak: a város uj kőicsőnére beérkezett bankajánlatok elbírálása. A polgármester elfoglaltsága miatt dr, Pálfy József tanácsnok elnökölt az illésen, amelyen Bokor Adolf, Dobay Oyula, Olücksthal Lajos, bástyái Holttér Tivadar, May Oyula, lVagnei Gusztáv és Wimmer Fülöp jelentek meg Jelen volt azonkívül Scultéty Sándor főszámvevő is. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette a bankajánlatokat. A Magyar Földhitelintézet ajánlatéval egykettőre végeztek. A bizottság tagjai egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ez az ajánlat a város részére nem meg• tete!6. Annál nagyobb vitát provokált a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Pesti Hazai Első Takarékpénztár együttes ajánlata, továbbá a Magyar-Olasz Bank ajánlata, bár a számvevőség jelentése szerint a Magyar-Olasz Bank afénüata a legkedvezőbb, mert ez a kölcsönt 25 évre 8.87 peroent anuitással, 35 évre 8.07 peroentes anuitással betáblázás nélkül bocsátaná a város rendelkezésére. A vita főleg akörül forgott, hogy a város mikor jön ki jobban, ha a kölcsönt 25 évre veszi fel, vagy akkor, ha 35 évre. Megindultak a számitgatások és a vélemények megoszlottak. Tizszer is neki fogtak a bizottsági tagok az amortizációs számításoknak és a már-már meddő számtani müveleteket végöl is ugy oldották meg, hogy az egyik bankból felhoztak egy logaritmus könyvet, amelynek a segítségével azután hamarosan megállapították, hogy mégis a Magyar-Olasz Bank 35 éues ajánlata a legkedvezőbb. A pénzügyi bizottság elhatározta a MagyarOlasz Bank 35 évre szó'ó ajánlatának elfogadását lavasolia. Az anuitásnál némi kétségek merültek fel abban az irányban, hogy még a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank precizirozfa, hogy az általa nyújtandó kölcsön anuitásában minden illeték és kezelési költség is benne van, addig a Magyar-Olasz Bank ezt világosan nem 1 irta körül Ezért kimondotta a pénzügyi bizottság, hogy a kölcsöntadó Magyar-Olasz | Bankkal a megállapodás megszövegezésénél j kikötik, hogy a 8 07 anuitásban minden illeték és költség bennfoglaltatik. VHR6I MIHÁLY ovárosQál SZEGED Áradt ucca 4. Telefon 469. MlndenaemU kötéláru, zsineg, Mák, ponyva, lólaUorú, halász ÉS tenni» hAló, gyermek hinták, tornaszerek 19T gyári Aron kaphatók. ROYAL NAGYSZALLOPA BUDAP EST. vummmmmmmmmmmmV1L, Erzsébet körút 45-47. * i« Szegediek kedvenc találkozó helye. Magyarország legnagyobb szállodáié. Szobák o legolesóbbtó! InxosszobáMg. Szegedleknek különös kedvezmények!