Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-02 / 124. szám

4 DfiíJW.^VAHOHSZAG КШ junius 2. Beszélgetés Wllklns és Eyelsen repülőkkel, akik elérték az északi sarkot Berlin, június i (A Délmagyarország berlini tudósítójától.) Wilkins és Eyelson pilóták, akik Nobite tragikus végű vállalkozása előtt átrepülték az északi sarkot, ma Berlinbe érkeztek. A Délmagyarország berlini tudósítójának alkalma volt Wilkinssel és Eycltonnlal hosszabb beszélgetést folytatni. A beszélgetés során Wilkins a következőkben foglalta össze eddigi működését: — Ausztráliában születtem és már gyermekkoromban előszeretettel foglalkoztam a meteorológiával. Időjárási kísérleteim összehoztak Stefanson sarkkutatóval és igy engem is érdekelni kezdeti az északi sark felfedezése. Mindenekelőtt Point Barrow és Alaska között végeztem kutatásokat és ezeket egybevetve Nobile és Amundsen tapasztalataival, arra a meggyőződésre jutottam, hogy az északi sark vidékén nincsen szárazföld. — Eyelsonnal együtt jövőre a déli sark átrepülését tervezzük és ennek, ha sikerül, nagy jelentősége lesz az időjárási szolgálatra. A beszélgetés során szóba került Nobile tragédiája. Erre vonatkozólag Wilkins társa, Eyelson a kővetkező megjegyzéseket lette: — Az északi sark légnyomási viszonyai a léghajót a legalkalmatlanabb járművé teszik az északi sark vidékén. Nagy terjedelme miatt nehezen szállhat le a jégtömbökre és igy Nobile nagy könnyelműséget követett el, amikor a tavalyi szerencsés kísérlet után, amelyből azonban okulhatott volna, újból léghajóra bizta saját és társainak életét. A színházi törvényszék egyhavi gázsira iiélte a segédszubrettet, aki tettleg inzultálta pályatársnőiét Az ítélet után a felek kibékültek (A Délmagyarország munkatársától.) 'A1 színházi törvényszéknek, — amint illik tudni — nincsenek rendes törvénykezési napjai. A színházi tőrvényszék csak alkalmilag ül öszsze. Alkalmilag Ítélkezik, mert a színház tájékán nagyobb, főbenjáró kihágás csak ritkán adódik. Á megszokott apró rendezői és ügyelői felírásokat > általányban« intézi el a színházi vésztőrvényszék, amely legutóljára az emlékezetes Zöldhelyi—Jávor-ügyben ült ugy öszy sze, hogy tárgyalása és tanácskozásai még a napi sajtóban is visszhangra találtak. De a napokban ismét tőrvényt ültek a színházban. A vádlottak padján a színház ismert szubrettjelőltje ült. A vád borzalmasan komoly volt ellene. Olyan komoly, hogy a szubrettjelőlt körül kavargó szenvedélyek mármár felborulással fenyegették a színház féltve őrzött belbékéjét. Történt ugyanis, hogy a női kar öltözőjében az egyik »szépnek« elveszett a karkötőórája. A rémes eset felfedezése után sikolyok törtek ki a női kar öltözőjéből. Pillanatok multán a színpad egész népe ott szorongott a női öltöző előtt. Ekkor történt, hogy a fiatal »szubnett«-jelőlt tettleg inzultálta egyik pályatársnőjét. A parázs botrány után a kar szépei deputációba mentek a direktorhoz és kijelentették, hogy a magáról súlyosan megfeledkezett szubrettel addig nem működnek együtt, mig elégtételt nem kapnak. A színházi tőrvényszék Ítéletétől mindenki példás és elrettentő elégtételt várt. A színházi törvényszék egyhavi gázsivesztésre ítélte a fiatal szubrettet, aki az ítélet után azonnal kibékült a kar megsértett szépével. Most szent a béke a színház kiskapujánál és csönd honol a színházi törvényszék frontján is. Elitélték magánlaksértésért, mert a házigazda tiltakozása ellenére is megnézte az ártézi kutat (A Délmagyarország munkatársától.) A1 szegedi törvényszék Hábermann-la.nácsának pénteken délelőtt dönteni kellett egy ügyben arról, magánlaksértés-e az, ha valaki a más udvarából felszólítás ellenére sem távozik el. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy IVefncr György csordagazdasági elnök a mult évlen beadványt intézett Szeged város tanásához, amelyben arra kért engedélyt, hogy a Rosenfeld Vilmos birtokán levő ártézi kut \ izét a csordagazdaság is használhassa. A áros erre kiküldte Kroől Oswald mérnököt, hogy tartson terepszemlét és vizsgálódásáról tegyen jelentést. Kroól Oswald ki is ment a tanyára, miután azonban nem tudta, hogy merre fekszik a Rosenfeld-birtok, megkérte Weiner Györgyöt, hogy kalauzolja, el őt a birtokra. Weiner el is ment a mérnőkkel a Roseníeld-tanyára és megmutatta a szóbanforgó árlézi kutat. Amint azonban a látogatók a birPríma selyemharisnya Ismét KapteatO 4 pengő 30 fillérért 714 HoftmonD DezsOnél. Csekonlcs ucca 4. sz. tok udvarára léptek, Rosenfeld Vilmos kérdőre vontai — Mit keres maga itt? — kérdezte Rosenfeld Weinertől és tiltakozott az ellen, hogy saját házában bárki is háborgassa. A »my house my oastle«. elvét hangoztatva Rosenfeld távozásra szólította fel Weinert, aki azonban ennek a felszólításnak nem tett eleget. Rosenfeld dr. Dallos Mór ügyvéd utján magánlaksértésért feljelentette Weiner Györgyöt, akit a járásbíróság 70 pengő pénzbüntetésre ítélt. A bíróság ítéletét érdekesen indokolta meg, kimondván, hogy Weiner azzal még nem követte el a magánlaksértés vétségét, hogy Rosenfeld udvarán megjelent, de amikor Rosenfeld felszólította Weinert, hogy távozzon, annak el kellett volna hagynia a tanyaudvart. Miután azonban Weiner ezt nem tette meg, elkövette a magánlaksértést. Weiner nem nyugodott meg az ítéletben és azt megfelebbezte a tőrvényszékhez. Pénteken tárgyalta az ügyet a Hábermann-tanács, amely az alsóbiróság Ítéletét indokolásával együtt helybenhagyta. Az ítélet jogerős. Kérdezze meg fogorvosat, miérf legfőbb a FOGPÉP, SZÁJVÍZ, FOGPOR. m ПМЯНПЯННМЯИИ „Egy halszáion múlott, hogy ki nem bukott az ipartestület egész régi vezetősége" Ezzel az alcímmel egy újdonsült iparoslapban megjelent egy cikk, amely azon siránkozik, hogy, a segédnélküli kisiparosság — tehát mégis csak van kisiparosság — mennyire szerénytelen és heIyet követel az ipartestületi vezetőségben. Egyúttal megállapítja a cikk, hogy a segédnélküli iparosok legfeljebb 20 százalékát teszik az iparosság: összességének, a többi mind segédekkel dolgozó' iparos. Hát az olyan egyénnek, aki mindenáron! ipartestületi titkár akart lenni, tudnia kellene,, hogy ez éppen ellenkezően van, de különösen akkor, amikor adótárgyalások vannak, ugy összezsugorodnak azok a nagy tekintélyek és minden igyekezetükkel iparkodnak bebizonyítani, hogy ök a — kisiparosok és az adófizetést szívesen átengedik a — balpárti demagógiának. Kifogásolja a cikkíró, hogy jól megalapozott üzlettel bíró és több segéddel dolgozó iparosok tolják fel magukat vezéréül az iparosok n in esetlenjeinek. Hát uraim, vegyék már egyszer tudomásul, hogy az iparosság ma már nem ül fel ilyen cikkeknek. Megelégelte már a diszvezéreket és szeretne egyszer végre olyan vezért, aki nem-j csak dísznek tekinti a vezérséget, hanem tesz isj valamit az iparosság érdekében. Az, hogy jő öz-j lete vagy kis üzlete van a vezérnek, az iparosságot; nem érdekli. És azt, hogy az ellenzék az előljáró sági üléseken szigorú kritikát gyakorolt, nerrí; lehet szörszálhasogatásnak nevezni, különösen ak«j kor, amikor olyan 240 pengős nyomtatványköltségről van szó, amelyet még az iparhatóság sem hagy jóvá. Ami pedig a lapokban való közlésekel illeti, megigérjük. hogy a jövőben ez még fokozottabban fog történi, mert hát tetszik tudni, az ellenzéket kidobták, de azért a kötelességét teljesítenie kell és mivel bent az elöljáróságban nem mondhatja el a sérelmét, kénytelen lesz azt majd az; újságban elmondani. Hogy önöknek fáj, hogy az iparosság a lapokban ir, azt elhisszük. Százszorosan jobban és jogosabban fáj azonban az iparosságnak hogy nemiparosok és illetéktelen lapok állandóan az iparosság ügyét sajátítják ki. Egy igazság van azonban a cikk végén, a következőkben adresszálva a hatóságoknak: Kétségtelen, nagyon nehéz ma a kisiparosság helyzete. A sok adó és egyéb közterhek annyira nyomják éa amellett a munkahiány annyi gonddal terheli őket. Ez az; ezt mondjuk mi állandóan, mert mi érez«, zük a testünkön és lelkűnkön. De önók ezt csábi ugy üzletszerűen és akkor is csak választás után merik megírni. Higyjék el, az iparosság volna a legjobb kormánytámogatő, sőt állítom, hogy azonnal az is lesz, tessék csak kielégíteni kívánságának legalább az 50 százalékát. Tessék eltörölni a forgalmiadét, a kereseti és jövedelmi adót pedig leszállítani legalább olyan nívóra, mint volt a békeidőben. Tessék gondoskodni, hogy munka legyen az Iparosságnak, hogy magát és családját eltarthassa, hogy a közmunkákat ne egynéhány ¡.tekintélyes« iparos kapja, hanem egyformán min* denki. Erről tessék írni, ne pedig az iparosság ügyében zavart csinálni, hogy halászni lehessen. Egy eegédnélkül dolgozó iparos, „DUrkopp", „Lucifer**, „Steyer" Amerlcán" KERÉKPÁROK a világversenyek győztesei minőségben utolérhetetlen Gyári árak! Gnmmik. alkatrészek legolcsóbban GYERMEKKOCSIK legszebb kivitelben reklám érakon Kardos István műszerész ÁrJeoyzéK Ingyen. 454 Csekonlcs u. 5. rnk • f m 9 • • • Mielőtt tavaszi ruhaszükségletéi beszerzi, kérjük dúsan felszereli raktárunk megtekintését, ahol a leglobb Salat érdeke! férfi, fiu és gy*»rniekruliék, felöltők legnagyobb választékban legolcsóbb érban kedvező fizetési feltétel mellett beszerezhetők 722 Vafdo és Fodor cégnél, Károlyi ucca 1. szám, Városi bérház. к m ö п u г 1 divat Telefon 18—24. ^^abósáa!