Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-02 / 124. szám

1928 június 2. DAT^VfAfíYAROftSZAG éfsxaka lilioma Norma Talmadge egyetlen filmje détfötöl a Belvárosi Moziban. Olasz tfirrel, nehéz vaskalapáccsal, drótba font kődarabbal, 30 centiméteres bicskával vertek és szúrtak agyon egy legényt Ktftegyán véres Szilveszter éjszakála — Tízévi fegyházra Kélték a ffiiettest (A Délmagyarország munkatársától.) 'A! békés—bihari határ és környéke ősidők óta arról nevezetes, hogy it garázdálkodnak a leg­hirhedtebb bicskások és itten folynak le a legvéresebb kocsmai jelenetek és bicskázások. Ki ne hallott volna már például a hires sar­któi bicskásokról, vagy a kötegyáni vad ve­rekedésekről, amelyek bizony nem egyszer végződtek halállal. Ezek közül a hírhedt bics­kázások közül is kiemelkedik az a véres vere­kedés, amely Szilveszter éjszakáján zajlott le Kötegyán leggazdagabb legényei között és amelynek Ács Imre 26 éves kötegyáni legény iBtt az áldozata. Vígan állt a bál Szilveszter éjszakáján a kötegyáni Fazekas-féle kocsmában. Méhkerék, Sarkad, Kötegyán fiatalsága ropta a táncot, közöttük Ács Imre cipészsegéd is. Egyszerre valaki odasúgott Ácshoz, hogy menjen ki egy pillanatra az uccáta, mert hív­ják. Ács mit sem sejtve lépett ki a kocsma ajtaján. Az uccán váratlanul egy kisebb tár­saság nekiesett és a szó szoros értelmében agyonverték. Hatalmas furkósbotokkal agyba­főbe verték, tizenkétszer meg­szűrték, kezét-lábát Összetörték. A szerencsétlen cipész pillanatok alatt kiszen• védett és véres teteme ott maradt a szilvesz­teri hideg éjszakában. A csendőrség még hajnalban megindította a nyomozást, amely hamarosan megdöbbentő eredménnyel járt. A csendőrök rövid nyomo­zás után elfogták a lincselő társaság tagjait, Felföldi Gézát, Hajdú Lajost, Sarkadi Imrét és Sarkadi Lajost, a falu leggazdagabb legényeit. A társaság azonnal beismerte a véres bűn­cselekményt, mire letartóztatták a legényeket A gyulai törvényszék Tóth -tanácsa tegnap tárgyalta ezt az ügyet szokatlanul nagy ér­deklődés mellett- A tárgyalásra a tanukon kivül felvonult Kötegyán jómódú társadalma és az agyonvert Ács Imre egész családja. Az elsőrendű vádlott Felföldi Géza volt, aki az elnök kérdésére a következőképen mondta el a gyilkosságot: — Ács meglökött tánc közben. Nem törőd­tem vele. Azután kimentem az uccára, láttam a nagy verekedést, előrántottam olasz tőrö­met és néhányszor megmártottam vala­kiben. Elnök: Hát azután minek vitt maga a bálba olasz tört? Vádlott: Féltem, hogy valaki megbánt. Elnök: Tudja-e, kit ölt meg"? Vádlott (cinikusan): Most már tudom Hajdú Lajos is hajmeresztő részleteket be­szélt el a kegyetlen gyilkosságról. Beismerte, hogy résztvett a verekedésben. — Nebéz vaskalapácsot vittem magammal a bálba és ezzel két­szer vágtam !e)be Ács Imrét — mondta az elnök kérdésére. Ujabb hajmeresztő adatokkal« szolgált a harmadik vádlott, Sarkadi Imre. Ez egy drótba font nehéz kőda­rabbal segített a szerencsétlen cipészsegéd meggyilkolásában. A csendőrségen igy vallott, de ezt a vallomá­sát a főtárgyalábon visszavonta. Végül Sarkadi Lajos vallomása következett. Sarkadi beismerte, hogy rossz vi5a?nybanv<4­tak Áccsal, akire már régen »pikkeltek«. — Volt egy hosszú bicskám — vallotta Sar­kadi —, kinyitva lehetett ugy harminc cen­timéter. Kétszer Ácsba döftem. Amikor dr. Feldmann Ignác orvosszakértő beterjesztette szakvéleményét és ismertette azokat a szörnyű sé­rüléseket, amelyek Ács Imre azonnali halálát okozták, többen rosszul leltek a tárgyaláson. Tizenkét szúrás, számtalan külső zúzódás, erős belső sérülések, koponyatörés, lábtörés sorako­zott fel ebben a szakvélemény­ben. A tanúkihallgatások után a késő délutáni órákban hirdetett ítéletet a gyulai törvény' szék és Felföldi Gézát 10 évi fegyházra, Sarkadi Imréi és Hajdú Lajost 6—6 évi fegyházra, Sarkadi La­jost pedig 6 havi fogházra Uélte. Valamennyi elitélt felebbezett Azonnali birtokbavételi Jogot kapott a város a Nyikos~nővérek házára Az emeletes házat a bírót becslőszemle után nyomban lebontják (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos kisajátí­tási eljárások során a városnak többek kö­zött a Nap-ucca 2. szám alatti ház tulajdono­saival sem sikerült megegyeznie. Erre a te­lekre a polgári iskolai tanárképzőnek van szüksége. A telek tulajdonosai azonban hal­lani sem akartak arról, hogy családi házuktól megváljanak. A tanács utasítására dr- Turóczy Mihály főügyész szóbeli tárgyalásokat kezdett a tu­lajdonosokkal. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. A tulajdonosok nem pénzt kértek, hanem egy ugyanolyan értékű és berendezésű házat. A város nem teljesít^ hette a ház tulajdonosainak, a Nyikos-növé­reknek kívánságát, mire azok minden tárgya­lást beszüntettek. A város hatósága ezek után kisajátítási jogot kért a házra, majd meg­indította a kisajátítási eljárást. A kereskedelmi miniszter a városnak meg is adta a kisajátítási jogot é6 utasította a város hatóságát, hogy az egyezkedési tárgyalásokat újból vegye jel a Nyikos-nővérekkel. A tiszti főügyészség ujabb egyezkedési tárgyalásai is­mét eredménytelenek maradtak. A polgári is­kola építkezését közben megkezdték, úgyhogy, dr. Turóczy Mihály főügyész csütörtökön Bu­dapestre utazott és a kereskedelmi miniszté­riumból magával hozta a kisajátított telek, azonnali birtokba vételi engedélyét. A tiszti főügyészség a kisajátítási ügy aktált áttette a bírósághoz. A "bíróság nyolc napon ^ belül becslési szakértőket rendel ki, akik fel­becsülik az ingatlan értékét A város a kisajár titási törvény értelmében a telek egyenes adó­jának negyvenszeres értékét már letétbe he­lyezte, úgyhogy a becslési szakértők értéké­lése után a Nyikos-nővérek háza már csákány; alá kerül. ' Az IOKSz vezetősége sajlópört inditott egy ufságiró ellen, aki Körmendy Mátyás kijelentéseit idézte A Hadik—PáHy-affér epilógusa a szegedi törvényszék előtt — A bíróság elrendelte a bizonyítást (A Délmagyarország munkatársától) 'Az újságírókra zuduló sajtópör-lavínákból is ki­emelkedik az a pör, amelyet pénteken tárgyalt a törvényszék ViW-tanácsa. Vermes Ernő gyu­lai hírlapírót ültette a vádlottak padjára az IOKSz néhány vezetője azért, mert Vermes az azóta megszűnt szegedi Esti Újságban Körmendy Mátyás ipartestületi elnök egyik beszámoló beszédének néhány passzusát rájuk nézve — állítólag — sértő módon irta meg. A dolog ismeretéhez tartozik, hogy a mult évi székesfehérvári iparos kongresszus után a szegedi iparostársadalom előtt a kiküldöt­tek beszámoltak a kongresszus lefolyásáról. Körmendy Mátyás beszámolójában ismer­tette a kongresszus viharos lefolyását, a Hadik gróf és néhai Pálfy Dániel közötti súlyos affér részleteit. Ezután Körmendy ezekkel a sza­vakkal folytatta beszédét: »Amikor Hadik gróf bérenoei és lakájai között kivonultak, akkor helyreállott a nyu­galom és a kongresszust nyugodtan tovább folytatták Pálfy Dániel elnöklete alatt.« Ezt a kitételt Vermes Ernő szórói-szóra kö­zölte lapjában, mire az IOKSz három vezető­• ségi tagja, vitéz Patassy Ernő, Gráf Ignác étf BUcis Lóránd bepörölték Vermest becsületsér­tésért A pénteki tárgyalás azzal kezdődött, hogy a bíróság békülésre szólította fel a feleket. Vi­téz Patassyék békefeltétele az volt, hogy Ver­mes tegyen nyilatkozatot közzé a szegedi kur­zuslapban. Miután Vermes Ernő erre nem volt hajlandó, a főtárgyalást megtartották. Vermes Ernő és a sértettek kihallgatása után dr. Burger Béla védő a bizonyítás ki­egészítését kérte arra vonatkozólag, hogy Kör­mendy kijelentései tényleg elhangzottak és tanukul kérte megidézni Berg Jánost, Gombos Istvánt, Podven Henriket és Dobai Józsefet Vitéz Patassyék abban az irányban kértek bizonyításkiegészité6t, hogy Körmendy kije­lentéseit Vermes rájuk vonatkoztatta. Ugyan­csak kérték egész sareg pesti tanú kihallgatá­sát, Szegedről Szabó Gyuláét és Vékes Bei* talanét. A bíróság rövid tanácskozás után mindkét fél kérelmét teljesítette, elrendelte a bejeletí-< tett tanuk kihallgatását és a tárgyalást bi­zonytalan időre elnapolta. ' MALNAJZ.PKP0T LlMOAlÁDÉ-JíÖRPOktT

Next

/
Thumbnails
Contents