Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-09 / 105. szám

DÉLMAGVAB0KS2AG tWHW.mfln.ij B5TE*S 1U28 május Megérkeztek a tavaszi férfi és női felöltőujdonságok. 'wmBTSTKSfrSmM 5* J 3 Szpijíi!. SnSc<'snvl fér 7. Kiüön mértéknsítálv. Négyévi dologházra ítélték a betörővezért, aki bandát szervezett és végig fosztogatta Szeged, Szentes, Vásárhely, Makó és Csongrád lakásait (A Délmagyarország munkatársától.) A1 szegedi törvényszék Gömörl-tanácsa kedden tárgyalta Bolba András és társainak betöréses lopási bűnügyét. A vádlottak padján Bolba András, Gyergyoden József, Kulcsár Ferenc, Zaláni Lajos Ültek, akik a vádirat szerint Í920 óla valósággal rettegésben tartották Szentes, Vásárhely, Csongrád, Makó és Szeged lakosságát. A vád szerint Bolbáék a lakásfosztogatások egész különös módját flzlék. A kiszemelt lakásokat Bolba társai segitségével teljesen kifosztotta, még a bútorokat is elvitték a lakásból, A keddi főtárgyaláson Bólba beismerte a sorozatos betörések elkövetését. Elmondotta, hogy már többször volt büntetve. Leguto jára 1920 ban szabadult ki a Csillagbörtönből, Szegeden a kendergyárban kapott alkalmazást. Itt ismerkedett meg Zaláni Lajossal, akinek rábeszélésére átmentek Gyulára, ahol egy betörést követtek el. A betörés azonban sovány zsákmányt hozott, mire Bolba visszajött Szegedre, hogy ismét állást vállaljon. Itt azonban már nem fogadták vissza, mert kitudódott róla, hogy mint rab a Slavonia bútorgyárban dolgozott. Állás nélkül maradi, ismét a biln lejtőjére került. Betörőbandát a/akitolt és végig fosztogatta az alföldi városokat, Rossz szelleme Zaláni Lajos volt, aki a sikeres betörések után sem hagyta nyugton. Bűntársai kihallgatásuk alkalmával tagadták a bűncselekmények elkövetését. Előadták, hogy Bolba rosszakaratú ráfogása következtében kerüllek a vádlottak padjárd. Kulcsár Ferenc és Zaláni Lajos alibit is próbáltak igazolni, de a kihallgatott tanuk mindenben igazolták bűnösségüket. A vádlottak és a huszonkét orgazdasággal vádolt kihallgatása után a biróség a délutáni tárgyaláson a tanukat hallgatta ki. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Balázs Sándor ügyész az orgazdák ellen a vádat ele/tette. A biróség este nyolc óra után hirdette ki Ítéletét. A törvényszék Bolba Andrást négy• évi dologházra, Gyergyoden Józsefet öthavi fogházra, Kulcsár Ferencet egyévi börtönre, Zaláni Lajost pedig háromévi fegyházra Ítélte. Az elitéltek az itélet ellen felebbezést Jelenteitek be. A város kezelésében 144 alapítvány közül 136 elértéktelenedett — állapltja meg a népjóléti miniszter — (A Délmagyarország munkatársától.) Rendkívül érdekes leirat érkezett kedden Vass József népjóléti minisztertől a városhoz. A népjóléti miniszter az Erdélyi Ignác-féle alapitvény ügyében rendelkezik, de terjedelmes leirata vonatkozik az összes városi kezelés alatt álló alapítványokra. Az Erdélyi-féle alapítvány ügyét az tette aktuálissá, hogy özvegy Erdélyi Ignácné, aki az alapítólevél értelmében az alapítványi házak jövedelméből évjáradékot kap, néhány évvel ezelőtt pört indított a város ellen évjáradékának valorizálásáért. A bíróságok jogerős itéletbel az alapító özvegyének eredetileg ötezer aranykoronára megállapított évjáradékát 2010 pengőre valorizálták és kötelezték a várost, hogy ezt az összeget minden évben fizesse ki az alapítvány jövedelméből az özvegynek. A bíróság azért állapította meg ezt az összeget, mérL az alapítványi házak jövedelmezősége lényegesen csőkkent és az ötezerkoronás évjáradék fedezésére nem lett ,-olna már elegendő. Az alapítvány koelésc a városnak igeu nagy gondot okozott a háború óta, mert az alapítványhoz tartozó épületek, a Somogyi-uccai, a Bajza-uccai és a Nádor-uccai ház értéke és jövedelmezősége annyira csökkent, hogy jövedelmükből aí évjáradékon kívül tatarozásra alig fordíthatott valamit a város. Ezért merült fel az a terv a városházán, hogy a város megvásárolja az alapítványhoz tartozó házakat, a vételárból kifizeti az alapítvány terhelő adósságokat és a megmaradó összeg jövedelmét fordítja az alapító okiratban megjelölt célokra. így került fel az ügy a népjóléti minisztfcrhez, aki hét sürün telegépelt ivoldalnyi leiratában intézkedik most. Leiratában többek között megállapítja, hogy o: alapítványhoz tartozó három bérházat évek óta nem tatarozták, minek következtében mindhárom ház pusztulásnak indult Az Erdélyi Ignác-féle alapítvány sorsa és alaposabb tatarozás nélkül mindhárom rövideden lakhatatlanná válik. »A sürgős intézkedést az is indokolja — irja Vass miniszter - hogy Szeged város kezelésében lévő 1H alapítvány közül a világháborút követő gazdasági leromlás folyamán 136 elértéktelenedett és mindössze nyolc alapítvány értékét sikerült átmenteni. E tény kétségtelenül hozzájárult ahoz, hogy a mgyonilag tehetősebb polgárokban az alapítvány-rendelés készsége megcsökkent. Minél előbb tehát olyan légkört, olyan közhangulatot kell teremteni, amely alkalmas arra, hogy a vagyonos polgárokat ismét alapítvány-rendelésre ösztönözze.« Megállapítja ezután a miniszter, hogy or Erdélyi-féle alapítványnak 1926. év végén több, mint kilencvenhatmillió korona iadóssága volt, amely főleg az özvegynek kifizetett járadék emelkedéséből keletkezett. Ilyen körülmények között bekövetkezhet, hogy a járadák idővel teljesen fölemészti a törzsvagy ont, amikor a város pört indíthat az alapító, illetve jogutódjai ellert a jogviszony megszüntetéséért. Ezzel az eshetőséggel már csak azért is számolni kell, mert a viz előtt épült házak vagy a tatarozás hiánya miatt, vagy pedig az uccarendezés következtében ugy is lebontandók lesznek. Közérdek tehát, hogy os alapítvány vagyoni ügyeit mielőbb rendezze a város. Erre a miniszter szerint két mód is kinálkozik. Az egyik az, ha a város az alapítvánnyal szemben fennálló követelését elengedné, az alapítvány működését Erdélyi Ignáené haláláig szüneteltetné és évjáradékát a városi költségvetés terhére folyósítaná. Ezzel szemben az ingatlan jövedelmei is a várost illetnék meg. Szeseif. Széchenyi tér 2. Külön mértéfcosztály. ww .'-wí«'," mwmumjmbimw—•»•na A másik megoldási mód az lenne, ha a város az alapítványhoz tartozó ingatlanokat becsértékükért megvásárolná, ha ez városrendezési szempontból szükségesnek látszik. (Az Oroszlán-uccai városi bérház terveinek elkészítése alkalmával a mérnöki hivatal számolt is azzal a lehetőséggel, hogy a hatalmas épületet az Erdélyi-féle házak helyén tovább épitik, úgyhogy a palotának a Somogyi-ucca felé is frontja lesz.) Az alapítólevél értelmében a városnak joga van a házak megvásárlására. Ha a város az ingatlan vételárát egyszerre nem fizethetné ki, a miniszter ahoz is hozzájárul, hogy azt tiz-tizenöt év alatt törlessze le. A miniszter szerint a házak értéke körülbelül százezer pengő. Felhívja a miniszter végül a polgármestert, hogy az ügyet a legrövidebb időn belül terjessze a közgyűlés elé és a közgyűlés határozatát terjessze fel hozzá. Meg van győződve róla, hogy a közgyűlés megtalálja a megfelelő megoldást, az alapítvány közérdekű rendeltetését megóvja és gondoskodik arról, hogy az alapítvány jelentős összegű vagyona kellő időben a kitűzött célokra rendelkezésre álljon. A miniszter leiratával a tanács legközelebb foglalkozik és valószínűleg már a májusi köz-, gyűlés elé javaslatot is terjeszt. Az sem lehetetlen, hogy a város megvásárolja a házakat; és helyükre építteti fel azt a bérházat, amelyet eredetileg a Szentgyőrgy-uccában szándékozott felépíteni. A2 olvasó rovata A magántisztviselők munkaidele Mélyen tisztelt Szerkesztő ur / Az utóbbi időben néhány egyéni cégnél meghonosították ezt a rendszert, hogy a tisztviselőket állandóan esle 8—9 óráig, sőt néha azon tul is foglalkoztatják. (Előre kell bocsájtanom, hogy nem szezonmunkáról van szó, amely egyes üzletekben néhány hétig tartó erős munkát szokotl Jelenteni, ilyen esetet szóvá sem tennék.) A munkaidő tehát reggel 8—12-ig és délután 2-től 8-9 óráig tart. Nem kell részleteznem, hogy mit jeleni ez a nap-nap utáni túlfeszített munka, elég hacsak annyit emlitek meg, hogy az ilyen túlterhelt tisztviselőnek nem marad annyi szabad ideje sem, hogy a friss levegőn naponta 1—2 órát tölthessen, hacsak ezt oz időt az éjjeli pihenés idejéből nem lopja el. Családos ember alig lehet 1—2 órái együtt a családjával. Ami pedig a legtermészetesebb, ezért a nagyarányú túlmunkáért egy fillér díjazás sem jár. Intelligens embereket igy járomba fogni nem lehet, mert ez előbb-utóbb megbosszulja magát; az emberi agy nem birja a pihenés nélküli robotot, ilyen életmód mellett az ambició felőrlődik, az ilyen tisztviselők teljesítőképessége állandóan csökken, ami viszont az üzlet érdekelt nem szolgálja. Ez ellen felszólalni senki sem mer, mert az elégedetlenkedőnek azonnal felmondanák állásét, ami a mai viszonyok mellett katasztrófát jelent. Az illetékesek ezt nem nézhetik tétlenül, bár a túlkapások még csak szórványosan jelentkeznek, mégis gyors intézke* ; désre van szükség. Az üzletek zárórájával a kereskedelmi alkalmazottak munkaidejét ugyahogy szabályozták már, állapitsákmeg a magántisztviselők munkaidejének maximumát is. Szerintem a Kereskedők Szövetségének megértőbb tagjai között kellene a mozgalomnak megindulnia. Jelen soraimnak közzétételét hálásan megköszönve, vagyok tisztelő hive: Egy magántisztviselő. LISZTIG IMRE kfitött és szöviiHáru üzletét áíhelyezte Széchenyi tér 2 alá, a 547 iY-MMK