Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-09 / 105. szám

1928 május 9 HKS DftLMAftYARORSZAG A város egész társadalma részivel! a zsinagóga liuszcmöleszíeiidős jubileumi istentiszteletén Éled a benső béke ragyogó reménysége — mondotta dr. Lőw Immánuel főrabbi (A Délmagyarország munkatársából.) Impozáns ünnepséggel jubilálta Szeged zsidósága 8 25 éves zsinagógát. A jubileumra eljöttek a hatóságok vezetői, a katonai parancsnokság, a rendőrség, a különböző felekezetek küldöttségei és lelkészei, Szeged társadalmának minden rétege. Ott voltak a város képviseletében dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Rack Lipót tanácsnok, dr. Tóth Béla főjegyző, megjelent dr. Shvoy Kálmán tábornok, dr. Szalag József kerületi rendőrfőkapitány, dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos, Jekelfalussy ezredes, Kiss Ferenc miniszteri tanácsos, az evangélikus egyház felügyelője, Várhelyi József prelátus, Bakó László református lelkész, Wagner Gusztáv, a Kereskedelmi és Iparbank elnöke, clr. Vidákovits Kamill egyetemi tanár, Fluck Ferenc műszaki főtanácsos, dr. Ko. oács József, a református egyház főgondnoka, a görögkeleti szerb egyház világi képviselője, dr. Kecskeméti Ármin makói főrabbi, dr. GoWberger Izidor, a budapesti zsidó gimnázium igazgatója, dr. Biedl Samu hitközségi elnök vezetésével az elöljáróság teljes számban, Varga Mihály vezetésével a Szentegylet elöljárósága, Baumhorn Lipót, a templom művész tervezője, az életben levő vállalkozók: Duschák Henrik, Rubin József és Fogel Ede. A zsúfolásig megtelt zsinagógában az ünnepi istentisztelet Makkai Emil Ünnepi himnuszával kezdődött, amelyet Fichtner Sándor zenésített meg zenekarra, orgonára és vegyeskarra. Ezulán dr. L6w Immánuel főrabbi lépett a szószékre és költői szépségekben gazdag beszédben emlékezett a templom negyedszázados jubileumán. — ötször öt éve ma a feledhetetlen ünnepnek — kezdte meg prédikációját. Fölös ünnepség nem vág hozzánk, de hálánk mégis akaratlan imába csordul. Majd a régi elöljáróságról beszélt, amely a templomot épiltette és amely bátran kezdte és vállvetve fejezte be a hatalmas munkát, az »istenes müvet«. Nemesveretü szavak szóltak a müvészalkotónak, akinek »ihlete a művészi lélek megoldatlan rejtélye«. A zsinagóga negyedszázada végigélte a háborgó időket, amikor a templom tőszomszédságában lövések dördültek, amelyek az ablakokat is érték. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — Parázslik még a világotgyujtó tűzvész üszke, de gyérül a szikrája és éled a benső béke ragyogó reménysége. A zsinagógát ne bántsa pedig ég haragja és ember gyülölsége... Lamberg Mór főkántor ezután az elhunyt elöljáróság emlékére halotti imát énekelt, majd dr. Frankéi Jenő rabbi imádkozott. Ezután az ünnepség egyik legmeghatóbb része következett- Baumhorn Lipót. Fogel Ede, Rubin József és Duschák Henrik az elöljáróság tagjai kíséretében a frigyszekrény elé léptek, miközben a vegyeskar orgonakisérettel gyöj nyörü egyházi dalt énekelt, amelyből érces erővel csendült ki Lamberg Rózsi és Radó Anna duettje. A frigyszekrény előtt mondotta el dr. Lőw Immánuel könyörgését, áldást kérve a csonkahaza régi, nagy határainak mielőbbi visszaszerzésére. Szeged összes templomaira és lelkészeire, a hatóságok fejeire és a véderöre. Harminctagu virágokkal dekortált gyermekkar énekelte el végül Ligeti Jenő vezényletével a magyarok imáját, szem nem maradt szárazon, amikor a gyermekek ajkáról felcsendültek újszerű betanítással a leheletszerű akkordok. SZABÓ LASZLQ EMLEKIRATAI XL Dr. Mephisto 1894 nyarán egy verseci kútfúró, Neukom, valahol Szabolcsmegyében dolgozott és mint hipnotizőr, érdekes mutatványokkal szórakoztatta az uri társaságot. Egyik mutatványa azonban tragikusan végződött: Alapi Salamon Tódor nagybirtokos hánya, Ella, akit Neukom hipnotizált, a produkció közben hirlelen meghalt. Ez országos szenzáció volt akkoriban és igen sokat beszéltek róla Szegeden is, de akkor még senki sem tudta a szegedi társaságban, hogy tulajdonképen mi is az a hipnózis? Mivel én már olvastam néhány német könyvet a hipnózisról s ezekben különösen megfigyeltem Jendrassik Ernő tanár kísérleteit, azt hiszem, hogy elég intelligencia nyilatkozott meg abban a tárcacikkben, melyet a hipnózisról megirtam és a Szegedi Napló szerkesztőségébe név nélkül elküldtem. Csak ezt L:tlem a cim után: »Irta: dr. Mephisto.i A cikk feltűnést keltett, — mindenkit érdekelt a téma, melyet meg is tudtam magyarázni. Mindenki találgatta, hogy ki lehet az a dr Mephisto? A sikeren felbuzdulva gyors egymásutánban irtam cikkeimet a Napló számára a spiritizmusról, a telepathiáról és egyéb okkult dolgokról, majd a theoszoíiáról, sőt betolakodtam a metafizika területére is a negyedik dimenzióról szóló tanulmányommal.' A harmadik vagy negyedik cikk után felmentem a Napló szerkesztőségébe és lelepleztem magam, hogy én vagyok az a dr. Mephisto. Nagyoh biztattak, hogy minél többet irjak és miután erre nagy mértékben rá is értem, irtam is és csak azt kötöttem ki, hogy Bába Sándor, a lap tulajdonosa, tárcacikkeimét könyv alakban is adja ki. Bába erre vállalkozott is és nem is fizetett rá erre az üzletre. A könyvnek ezt a cimet adtuk: Kalandozások a filozófia országában. Békefi választotta ezt a cimet. Fritsch táti, a nyomda faktora a borítékra rátette egy kis madárnak a képét is. — A klisé egészen uj és nem tudjuk mire felhasználni, mondotta, — legalább a rajz élénkiti egy kicsit a címlapot... Bele kellett nyugodnom a dologba. A könyvre előfizetést hirdettünk: egy forintot kértünk a megrendelőktől. Azonban senkisem l'izelett elő egyetlenegy példányra sem. Friedmann ur, az üzletvezető (lehet, hogy roszszul emlékezem a nevére) minden nap egyre sötétebb szemekkel nézett rám, de azért állották a megállapodást: a kötetet kinyomatták. Honorárium gyanánt kapiam bi'lőle négy példányt. Elküldtük az összes pesti lapoknak, de egyedül a Hazánk irt róla öt sort egy esztendő múlva, a többi lap még csak meg se említette, hogy megjelent a könyvem. Természetes tehát, hogy nem igen keresték a — —TS könyvet, — hiszen Bábának nem volt könyvkereskedése és a könyvből egyetlen példánvt sem adott át a könyvkereskedelemnek. A következő évben azonban mégis eladta a könyvem összes példányait, darabonkint egy forintért. Bába akkoriban a csendőrségi nyomtatványok szállítója volt és egy alkalommal az az ötlete támadt, hogy a csendőrségi nyomtatványok árjegyzékére rányomatott egy hirdetést a következő tartalommal: Egy forintért megrendelhető a KALANDOZÁSOK cimü könyv, melyet dr. Mephisto irt. Szenzációs és izgalmas! Minden nyomozó csendőr számára nélkülözhetetlen! Képzelem hogyan vágták földhöz a könyvet a derék csendőrök, mikor izgalmas kalandok helyett csak a filozófia országában való kalandozásaimat inkább tudálékos, mint tudós értekezéseimet találták benne! Tény azonban, hogy a könyv összes példányait egy hónap alatt megvették a csendőrök és Bába Sándornak végre is csak ez volt a fontos. (Ha a Délmagyarország olvasói közül valakinek van egy ép példánya és hajlandó megválni tőle: engem nagyon megörvendeztet vele; a Délmagyarország kiadóhivatala az első példányért, melyet esetleg behoznak, hüsz pengőt, öt további példányért pedig tiz-tiz pengőt hajlandó megbízásomból kifizetni.) Nemrégiben lapozgattam dr. Mephisto könyvét a Nemzeti Muzeum könyvtárában (megvan a Somogyi-könyvtárban is) és igen jól mulattam azon a merészségen, mellyel a legnagyobb és legnehezebb problémákat tárgyaltam egy gyermek-ifju nagyképűségével ugy, tüntetve fel a megoldást, mintha az egy oly, kitűnő filozófus számára, mint aminőnek én tartottam magamat életemnek abban a korszakában, a világon a legegyszerűbb dolog lenne. Mint humorista is szerepeltem 1894 nyarán. Az ifjúság matinét rendezett a Tisza nagymében s a műsoron én is szerepeltem: »A szerelem, mint olyan« cimü felolvasásommal, melyben a tudományos értekezések stílusát gúnyoltam ki, még pedig a hallgatóság állandó derültségéből következtetve, nem csekély sikerrel. Ez a kis munkám pár nap múlva megjelent a Napló-hun. Szeptemberben felrándultam Pestre, hogy újból beiratkozzam az egyetemre. Az előző két félévem teljesen elveszett, mert egy tanárral sem Írattam alá az indexet. Ezúttal azonban már egy kissé tovább mentem, amennyiben néhány tanárnál jelentkeztem, de nem valamennyinél és mielőtt az előadások megkezdődtek volna, visszatértem Szegedre, mert nem volt pénzem. így ez a félévem is elveszett. Beiratkoztam angolra is az öreg Patterson Arthurhoz, aki a hatvanas években, mint turista, könyvet irt Magyarországról és azért kapta az egyetemi katedrát, de tanítani nem tudott és nem is igen akart és olaszra Antonio Messi professzor úrhoz, egy kedves öreg bécsihoz, aki örömében majd a nyakamba borult, mikor a beiratkozás alkalmával olaszul beszélgettem vele. Az öreg ur gyér haja csupa pomádé volt s a bajusza valódi tiszaujlaki bajuszpedrővel hegyesre volt kidolgozva. Büszkén emiitette előttem, hogy annak idején Petőfi Sándort és Kossuth Lajost is ő tanította olasz nyelvre. Sajnos, egyszer sem mehettem el Signor Messi előadására és igy nem mondhatom el, hogy olaszul egy mestertől tanultunk mi hárman: Petőfi, Kossuth és én. De kevés híja, hogy nem igy volt — körülbelül ¡BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI | 0 " ' " — Máus 9-én, szerdán REGINALD DENNY legújabb fi'mje Szervusz apukáin vigjMék 6 felvonásban. Azonkívül: Tilos a flört dráma 7 telvanásban. Főszereplő: PUTTY LYA Májas 9., 10 ín, szerdán és csütörtökön Az éjszaka rózsája | Bürügyi dráma 7 felvonásban. Főszereplő: Putty Lya. M Azonkívül. Az ellenállhatatlan Harry 1 Vigjáfék 6 felvonásban. Főszereplő: Normann Kerry. íj Előadások kezdete: 5, 7, 9, veár- is ünnepnap 3. 5, 7,9 Arakor. E'őadások kezdete 5, 7 9, vasár- is ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor, jg