Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-06 / 103. szám

Dßl,MAGYARORSZÁG 1928 május 6. LICHTMANN, SCHIFFER, COOKS kiiföniegasségeh ROYAL CIPŐÁRUHÁZ Royat-épii"! 1. épület. »^»»•ww——WWM»—«•grwww iiwwn wK ¿Trxtm-iS'K 0 MM élet a tudatalatti mélységeden A világ annyiszor teremtődik, valahányszor azt egy nagy zseni revelálja. (Proust.) Az emberek már a 15. század végén uj világrészeket fedeztek föl és alig 30 éve, hogy kezdik fölfedezni magát az emberi. A civilizáció történetéből azt látjuk, hogy az emberiség előrehaladását célzó zseniális reformok föItalál('fS»«k állandóan óriási harcot kellett vivniok eszméik megvalósitásáért. Az emberi társadalom mindig az a rakoncátlan, vakságban szenvedő gyermek volt és az ma is, aki nem látta be, hogy R nagy reformátorok átalakító eszméi az előrehaladásnak, fölvibígosodásnak, az emberi életnek zavartalanabbá és boldogabbá való tételének csirái. Minden reform, amely a világosság éles sugarával világította meg a társadalom egy-egy betegségét, óriási harcokat indított. E. Rrnan mondja Jézus élete« c. munkájában, hogy a: emberiség legnagyobbjai azok, kiket keresztre. jeszitett. Az emberiségnek ezer éz ezer hályog van a szemén és csak a letűnt távlatokon keresztül tudja me«iálni a zseniális ujitók nagyságát, eszméik értékét. A reformátorok mindig szembe találják magukat a társadalommal, mert eszméikkei fölborítják az évszázados szokásokat, amiket mindenki elfogadott és követett. Az uj eszmék adaptálása csak a régieknek revíziójával történhet és ettől az emberek több oknál fogva irtóznak. Egyrészt, mert nevelésük magában hordja a tradíciók tiszteletét, másrészt a kritika fáradságos agymunkája megzavarja életük csendes vakságát. Még ma is megvan az indulat, a kapálódzás az uj dolgok ellen, csak az eszközök változtak meg, amin keresztül ez az animozitás kifejezésre jut. S ha ma nem is kell tartani Galileihez hasonló inkvizíciós perektől, sem az autodafék borzalmas kínhalálától; a guny, a megnemértés és mellőzés nem kevésbé igazságtalan és fájdalmas márlirom.ságát kell elszcnvedniök a reformátoroknak. \z utolsó három évtized egyre-másra produkálja « technika csodáit és gyors egymásutánban következő fölfedezéseivel uj és uj ámulatokba ejtette az emberiséget. Dolgok, melyek azelőtt profeciáslátásu írók regényeiben éltek, anyagba ön•ődtek, megvalósultak. Ezeknek a csodálatba vesző találmányok szülőatyja az ember, aki kicsi méreteivel és mulandó életével ily kolosszális dimenziójú dolgokat épít, produkál. Azonban nem a fiziológiai értelemben vett ember, hanem annak láthatatlan dinamója, a lélek, ami eszméket szül és csodákat önt a valóságba. Fiziologiai értelemben a legrégibb időktől fogva kutatás tárgya az emberi test. Az emberi lélek teljesen kívül esett a vizsgálódások köréből és az idők folyamán többféle — meglehetős misztikus értelmezést nyert a népek mithologiájain és vallásain keresztül. A szociologusok is, akik az eugenetika neve alatt a fajfejlesztés tudományos mozgalmát megindították, annyira hatása alatt voltak a természettudományok óriási sikereinek, hogy az ember megtisztulását és tökéletesedését csakis fiziologiai faktoroktól várták és teljesen figyelmen kívül hagyták a lélek vizsgálatát. Alig néhány évtizede, hogy akadtak orvosok, akiket a lelki betegségek kóros tünetei arra vezettek, he gy a2 emberi lelket tudom h ••:.•" • tárgyává tegyék. Francia idegorvosok rájöttek, hogy »az emberi lélek nem egységes, hanem szövevényes szerkezeth építmény, melynek a tudat csak a felületét mutatja, míg a lényeges mozgató erőket és erőszerkezeteket a tudatalatti mélységekben kell keresni.« ők azonban ezt még beteges produktumnak vélték. Még a hipnotikus jelenségek vizsgálata sem vezette rá a kutatókat a lélek megosztott voltára. Freud Zsigmond, bécsi orvos, az igazi zseni ösztönösségével egyszerre megtalálta az emberi lélekhez vezető utat. ő volt az, aki a psyche terra in kongnitáit meglátta és felfedezte az embernek az embert. Korszakalkotó megállapításait azzal kezdte, hogy minden emberben két én van: az egyik tudatos, a gondolkodó, hogy ugy mondjam, a társadalmi én, a másik a tudattalan, az ösztön én, amelv nem törődik a társadalmi, etikai korlátokkal, hanem vad, féktelen ösztönös indulatokban él. A tudattalan lelkivilág megismerése századunk minden szellemi tálálmángát értékben és jelentő- . ségben jóval felülmúló eredmény. Freud másik, nagyszerű revelációja, hogy az I emberi életből senyni sem tüník el nyomtalanul, hanem tudatalatti én-ünk részévé lesz. Ez a tudatalatti én »gyermekkorban már fölvevő szerve volt énünknek, ami körülöttünk, velünk történik, folytonosan terebélyesedve, az élet folyamán telerakva mult életünk tudatossá nem vált képkomplexumaival és elkísér bennünket öregségünkig«. Hasonlattal élve: Tudatalatti én: konzerves doboza életünknek, multunknak. A tudattalanba bujt szenvedélyek, vágyak gyakran összeütközésbe kerülnek az ember tudatos, morális-társadalmi én-jével és óriási kirobbanásokat, összeütközéseket idéznek elő — beteggé teszik. Freud már korán arra is rájött, hogy >a betegek tünetei szoros kapcsolatban vannak kinos emlékképekkel, vágyakkal, melyeket a beteg elfojtott, a lélek mélyére száműzött.« Ezáltal A hét legnagyobb eseménye: AZ ELSODORT EMBER Alig néhány hónapja pergelt le nálunk Szegeden Budapesttel egyidőben Bíró Lajos: Hotel Imperiát cimfi filmremeke, mely az egész világon Ismertté telle a mactyar géniuszt. Örömmel és büszkeséggel látjuk, hogy a magyar alkotó művészet ismét megajándékozta a világot egy olyan hatalmas mOvel. az Elsodor! ember c. mesterművei, amely amazt sikerekben sok ezerszer felülmúlta s a metropolisok legelőkelőbb nagy színházának műsorát hossza hónapok óta ura'ja. Nem mehetünk csak ugy el az Elsodort ember mellett, minden magyar) a büszkeség ifllse a film sikerének hallatára Szövegét a legkeresettebb trónk Bíró Lajos irta A magyar Czukor. a világ legnagyobb filmgyárosa keszitelte. még pedig olyan áldozatot nozva, amilyenre eddig még példa nem volt még a legnagyobb tömegekel foglalkoztató fl mekné' sem. Ugyanis a film főszerepének eljátszására két évig nem találl Czukor megfelelő színészt, addig mig a már kél évben magának megfelelő szerepel kereső Emil Janningssal meg nem tudott egyezni. Czukor Jannlnasot leszerződtette s megfizette két évre visszamenőleg neki az őrült negy slar-gá/sit, mert csak egy volt a cél, olyant produkálni ami bámulatba ejti az egész világot. Czukor Jól számitolt, a siker nem maradt el, de messze maga mögöli hagvott minden eddigi filmsikert, a magyar géniusz fáklyáját magasan lobogtatja s Blrft Lalos nevével mn i«mél az egész világ eseményeinek homlokterébe került a magyar. Egy egyszerű szorgalmas ember, egy talpig becsületes hivatalnok lélekbemarkoló tragédiáját rajzolja elénk jnnnings, maga a közmondásos kötelességtudó». Egy könny 11 véri! női sodor uljába a véletlen, meri amit az ördög nem vállal, azt az asszonyra bizza. Egy mámoros éjszaka után tragikus megdöb benéssel eszmél öntudatra: botlásával elvesztette önmagát. A reá bízott pénz uláni hajszában kifősz lója kezébe kerO'nek igazoló iratai s az egész világ halottnak véli. Ekkor kezdődik Jannis szörnyű kálváriája. Nem árulla el, hogy életben van: mint névtelen elhagyott bolyong az emberek közölt. Tiz eszlendő p?reg le a múló évek sötétjében. Egy este — midőn fiának neve villan fel egy transzparensen — ellenállhatatlan vágy szállja meg rég látott otthona nién A temetőben salát sírjához vonszolja megtört tagjait, ahhoz a sirhoz, ahol ,a becsület vértanuja nyugszik*. Utolsó fáldalraas bucsu után tovább folytatja az elsodort ember tövises ullát. Jennlngs lenyűgöző Játéka áll a film > központjában. A Páris grófnője', Mme Dubarry, a Boleyn Anna és annyi más halhatatlan szerepe nlán itt ls felejthetetlen alakítást nyújt, de az Elsodort emberben szélesebb skálájú és megdöbbentőbb ereiü. Valóban — Ezerarcú ember. Éppen olyan emberi kishivatalnok, mint később a mámoros élszaka lázában, vagy az öntudatra ébredés szörnyű perceiben. Annál a (elenetnél ped g, mikor saját gyermekével ta'aikozik az elárvult hajlék küszöbén, minden néző szemébe könnyel varázsol. A filmet Flemming precíz aprólékos rendezése teszi tökéletessé és pompásan kiegészíti a hálást a női főszereplőnek kiváló Játéka és az összes mellékalakok is a legnagyobb körültekintéssel vannak magrajzolva. A film két részre tagozódik és különösen második része lenyűgöző, a szimbolikus befejező része pedig valóban drámai erejű, ugyan az emlékezés által eltokolodtak, de hatásukat el nem vesztették, sőt kóros tünet formájában kerülnek fölszinre. Freud zsenialitása azonban nem állott meg az elméleti fölfedezéseknél, hanem rámutatott, hogy a tudatalatti képek főlidézésével részben az álomképek segítségével a neurotikus beteg előtt tudatossá tesszük az elfojtottakat, bekövetkezik a tépetek gyógyulása. A gondolatelfojtást fölváltja 9 tudatos elítélés. A külső viszonyokon és életmódon alig kell, hogy változzék, valami. Freudot és tudományos fölfedezését rengeteg támadás érte és ennek oka nagyon is világos volt. Hiszen mit volna nagyobb bün hipokrita társ*» dalműnk szemében, mint kiteregetni szennyesét és leleplezni hazugságait. Ha ezen dühös támadásokat nézzük, lehetetlen nem gondolni azokra a harookra, amik Ady körül folytak, ö is ujitó volt, aki bátran odaharsogta az igazát S amint Freudot, korunk legnagyobb szellemóriását a tudománytalanság, Adyt, a legmagyarabb poétát a hazafiatlanság vádjával illet« ték mindazok, akik a hazugság álarca alatt az igazságtól féltek. Pascal mondja valahol: Ha Kleopátrának rövi« debb az orra, más lett volna a világtörténelem. Ebben a szellemes mondásban az az igazság fejeződik ki, hogy nagy történéseknek igazi oka néha mily kicsinyek lehetnek. Freud ugyanilyen megállapítást tesz az emberi cselekedet rugóinak vizsgálatánál. Ki tudja, — kérdezhetjük méltán, — hogy a közérdek és hazafiság jegyében folyó nagy csaták mögött mily — a tudattalanból eredő kicsinyes animositások rejtőznek, vagy a nemzetközi konfliktusok nem-e egyes emberek tudatalatti szenvedélyeinek mozgási felületei. Ez a kérdés vetődik fel akkor is, midőn a lapokban Berzeviczy támadásait olvassuk Ady ellen, akinek próféciás látásajt, igazságát, nagyságát az idő annyira igazolta. Freud óriási érdeme, hogy megtalálta a módját annak, hogy a láthatatlanul működő, elfojtott — káros erők felszínre kerüljenek és hasznos,, produktív életenergiává alakuljanak át. Ez az életenergia, ez a Freud által elnevezett szublimációs (eszményesitett) folyamat, a tudat alatt müködő4 károsaan ha'ő romboló ingerültségeket ethikai, művészi, tudományos erőkké alakítja és így a társadalom produktív, hasznos energiáit növeli. Freud eszméi felmérhetetlen nyereséget jelentenek az emberiségnek, amely igy remélheti, hogy a tudatalattisága a romboló hatású animozitásaitól való felszabadulása elhozza számára a boldog, kiegyensúlyozott, kirobbanásoktól mentes életet^ ami után olyan régen és olyan hiába vágyott. Dr. Rapaport Samu. A szezon 9e@étvezete$ebb miivészeseménye I Május 7-én, este 9-kor a Belvárosi Moziban PtasinszkyPepi a m. kir. Operaház világhírű primaballerinájának Venczell Bélét a m. kir. Operaház örökös tagja és basszistájának i Kőszeghy Ferenc a m. kir Operaház első táncművészének Ifi. Roubál Vilmos a m. kir. Operaház karnagyának hangversennyel egybekötött táncestje! Nasvszabása műsor! legyek a moziban! i »¡»«MM tfltUUM Kárátsz ucca 15- sasám Meglepő olcsó árak lakkokban, festékekben és mindennemű háztartási cikkben I 887 Paölóheerssztő S-a , P. 1.12 «