Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-27 / 120. szám

i ! Albus kézmosószappan a legfinomabb nyersanyagokból készül, teljesen közömbös, úgy­hogy a legfinomabb bőrt sem támadja meg, kellemes érzést tóéi elő a mosakodásnál. Felnőttek és gyermekek mos­dásra k i t ö n ő e n használhatják. Qarantálton tiszta és ment minden idegen és káros alkatrésztől. M mden dobott» te ATbns sző és a harang védjegy! Kérjen ki­• • y •4" fej esetten Albus kézmosószappant és ne fogadion d mást! v • vagy még hosszabb idő eltelte után jutott a követeléséhez, maga kénytelen fokozottabb hi­telt igénybe venni, pontosan annyival nagyobb hitelt, mint amennyi a közép- és kiskereske­dőnek nem áll rendelkezésére. A pénzintézetek, melyeknek pénztárablakai a közép- és kis­kereskedelem előtt lezárultak, tehát nagyobb hitelt kénytelenek nyújtani a gyárosoknak és nagykereskedőknek. A pénzkihelyezés bizton­sága ezáltal semmiképen sem növekedett, mert a kihelyezés biztonsága — ez gyakorlati sza­bály! — egyenes arányban áll az adósok számának nagyságával Minél több adós kö­zött oszlik fel a hitelezett összeg, annál na­gyobb a kihelyezés biztonsága. (Feltéve, hogy a fedezet raegbirálásánál egységes irányelvek nyernek alkalmazást.) A közép- és kiskereskedelem hitelellátásá­nak megbénulása nemcsak egészségtelen gaz­dasági jelenség, hanem oly veszély, amely kereskedelmünk katasztrófális összeomlását százszázalékos bizonyossággal fogja előidézni. A kormány előbb a segítésnek olcsóbb mód­iát választotta. Törvénnyel kivánt segíteni az­által, hogy az ingó jelzálog intézményét a kereskedelemre is ki akarta terjeszteni. Az érdekképviseletek azonban erős ellenállást fej­tellek ki e terv ellen és később az igazságügy­miniszter maga is felismerte azokat a veszé­lyeket, amelyekkel az ingó jelzálog intéz­ménye a kereskedelmet fenyegette. A kereskedelmi hitel problémájának meg­oldása azon fordul meg, vájjon lehetséges-e a kiskereskedői hitelellátást a hitelező szá­mára rentábilissá tenni. Eddig a kiskereske­delmi hitel a pénzintézetek számára nem kí­nálkozott jövedelmező üzletnek. A kistételű kihelyezések nagyobb adminisztrációs költség­gel járnak, a nagyobb intézetek, amelyek ol­csóbb kamattétellel dolgoznak inkább a na­gyobb tételek kihelyezésével foglalkoznak. A kisebb intézetek viszont, amelyek esetleg szí­vesen foglalkoznának a kiskereskedelmi hitel­lel, egyrészt aránylagoson nagyobb rezsikölt­séggel dolgoznak, tehát drágábbak, másrészt nem rendelkeznek oly visszleszámitolási hitel­kerettel, hogy a kiskereskedelmi hitellel ki­elégítő mértékben foglalkozhatnának. Kétség­telen tehát, hogy szűkség van állami segít­ségre. Ugy, amiként az állam intézményesen > gondoskodik a mezőgazdasági hitelről, régóta foglalkozik a kisipar számára is olcsóbb hitel nyújtásával, a kereskedelem is jogosan köve­telheti, hogy viszonylag kedvező kamatozás mellett nyújtson az állam egyes pénzintézetek­nek oly hitelkeretet, amelyből ezek a kiskeres­kedelem hiteligényeit a jelenlegi kamattétel­nél olcsóbban kielégíthetik Az államtól nem kér a kereskedelem sem ajándékot, sem áldozatot. Csak azt kéri; hogy a magángazdaságokból kiszivattyúzott állami fölöslegeket termékenyítő módon, kölcsön alakjában juttassa újból vissza a gazdasági élet vérkeringésébe. Addig is a kereskedelmi hitel megoldásának sürgetése nem fog leke­rülni sem az OMKE, sem a Kereskedők Szö­vetségének tárgysorozatáról •yéMWáfttt WMMMiMtMiti H11 'Hi'il MmtH » | Három okos szó : Szegszárdy bőrönd jó! Szeged, Islcola ucca 11. Telelőn : tO—74. 45 A világhírű vászon gyártmányok nagy választékban Pollák Testvérek Kelengye üzlete, Cseltonlcs u. 6. flrt.WAWIfitfireZ W 1928 május 27>' JA... 1 1 .jmuiM.immmm . 111 mim nui ,. 111 .., _ u, „,., „ , Hollywood Hazajón a kisebbik fiam az iskolából és meg­interpellál, hogy délután kaphatna-« ötven fil­lért mozira. A Pityutól hallotta, hoff "ngyon szép a film és Tom Mix játszik benne. Megkérdezem a fiam: — Hát tudod te, hogy ki az a Tom Mix? — Hogyne tudnám. A Tom Mix egy amerikai hős, aki a fehér lányokat megszabadítja az in­diánok fogságából. A Széchenyi tér sarkán lát­tam is a fotográfiáját. Kezd az ügy érdekelni. Faggatom a gyereket és kiderül, hogy a kilenc éves szakférfiú, aki csak homályosan tud valamit Hunyadi Jánosról és Rá­kóczi Ferencről, Toldi Miklóst pedig csak Gaál Mózes alapján ismeri, abszolút jól van tájéko­zódva Mary Pickfordról, Jackie Cooganról, Bus­ter Keatonról, Charlie Chaplinről, Harrold Lloyd­ról, Douglas Fairbanksról és a modern Amerika többi nemzeti nagyságairól. Csak a nevüket ejti ki kissé szegedi dialektusban. Azt hiszem, száz szülő közül kilencvenkilenc, ha elkezdené faggatni a maga hasonló korú gyer­mekét, ugyanilyen tapasztalatokra tehetne szert. Az amerikai film a maga irtózatos elterjedottsé­gével, hihetetlen arányú reklámjával és izgató valőszinütlenségeivel ráfeküdt a mi gyermekeink fantáziájára is. Es a szülők? ők sem sokkal mások, mint a gyerekeik. Ne tessék mosolyogni, ha le merem irni, hogy ez a legkomolyabb problémák egyike, akár ha a gyerekeinkre, akár pedig saját magunkra vo­natkoztatom. A világ amerikaizálódása hihetetlen arányokban halad előre. A rekordszámokból, ame­lyekre az amerikaiak oly szivesen hivatkoznak, tudjuk, hogy a világ széntermelésének negyven­három. nyersvastermelésének ötvenegy, faterme­lésének ötvenkettő, pamuttermelésének ötvenöt, petróleumtermelésének hatvankettő, acéltermelésé­nek hatvanhat, automobilgyártásának nyolcvanki­lenc, filmgyártásának ellenben kerek kilencven szá­zaléka esik az Egyesült-Államokra. Azt hiszem, két esztendeje irtam »Világháború a mozi körül« címmel arról a harcról, amely a filmipar terén folyik Amerika és a világ többi része között. Ez a harc, ugy látszik, azóta már el is dőlt Amerika javára. A filmiparban Amerika cguszerüen lehengerelte a viláoot. invásiófa Hogy mely okok, — tőke, nagy belső fogyasztó terület, szédületes módon megszervezett reklám és egyebek, — biztosították az amerikai filmnek ezt a páratlan sikerét, arra most nem akarok ki­terjeszkedni. Rá akarok azonban mutatni arra, hogy a filmipar terén Amerikának ez a monopo­liuma politikai, pénzügyi, gazdasági és morális szempontból mit jelent. , Két esztendő előtt Will Hags, az Egyesült-Álla­mok ny. főpostaigazgató ja, ki hivatali állását azame. rikai fílmvállalatok szövetségének sokkal jövedel­mezőbb elnökigazgatói székével cserélte fel, a fil­meket előállító amerikai vállalatok egy évi nyers bevételét nyolcvan millió dollárra becsülte. A' mult esztendőben már csupán a külföldre kivitt filmek értéke elérte a hetven millió dollárt. Ezen­felül van még az a belföldről befolyt összeg^ amit filmekért az Egyesült-Államok tizenhétezer; mozija és kétezerötszáz mozival kombinált or­feumja és varietéja fizetett. A külföld tehát filmekért évről-évre hatványo­zottan növekedő összegekkel adózik Amerikának« A dán, olasz és francia filmek, amelyek néhány, éve még nagyon népszerűek voltak, hovatovább teljesen lekerülnek a mozik műsoráról. Asta Niel­sen, Psylander, Maciste és Cocantin mester fele­désbe sülyednek Hollywood mindenhatóságával szemben. Csak a németek tartják meg történel­mi és tudományos filmek terén némileg az ön­állóságukat. Egyéb filmjeik kvalitás dolgában is gyengék és alig jöhetnek számításba. Az amerikai film azonban nemcsak rengeteg bevételt jelent az ottani filmvállalatoknak, ha­nem egyúttal a leghatalmasabb politikai ér üzleti propaganda is, amelyet valaha szervezett formá­ban egy állam javára kifejtettek. Minden ameri­kai film közvetve az Egyesült-Államok erejét, nagy­sagát és legyőzhetetlenségét hirdeti. Amerika a világnak első nemzete és Amerika az a terület, amely messze fölötte áll a földkerekség minden más országának. Valamikor azt mondták, hogy a nemzeti kereskedelem a zászlót követi. Ma az amerikaiak azt mondják, hogy a kereskedelem a film nyomán halad. Közvetve a legkülönlegesebb fajtája. A költségeit azok fizetik, akiknek a rek­lám a szemük elé lrerült. De az amerikai film az üzletszerű reklámon W<

Next

/
Thumbnails
Contents