Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-13 / 109. szám

Of.L?IAGYAR0HSZA<3 4 Hernád is árad, Tornyosnémeti, Csece, Zsilmány községek határait teljesen elöntötte a viz. Az ai¿apáni hivatal intézkedésére a zsilipeket fetnyitot1928 május ták, úgyhogy ennek folytán flft eentimévres apadás állott elő. A Bársonyos-patak Aszaló község határának egyrészét öntötte el Az újságírók memorandumban tiltakoznak a sajtót ért sorozatos sérelmek ellen Budapest, május 12. A Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tanácsa szombaton délután ülést tartott, amelyen résztvett a Budapesti Napilapok Szindikátusa és a Bendőri Rovatvezetők Szindikátusa is. Elhatározták, hogy a sajtói az utóbbi időbea ért sorozatos sérelmek megvizsgálására bizottságot küldenek kí, amely emlékiratban kéri a belügyminiszter és az igazságügyminisztert, hogy részben megfeleld gyors intézkedésekkel, részben pedig törvényhozási uton orvosolják ezeket a sérelmeket. A memorandumot küldöttség adja át az illetékes minisztereknek és egyben a képviselőházhoz is beterjesztik. A memorandum előkészítésére bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai az egyesület elnökén, főtitkárán és titkárán kivül Agai Béla, Vészi József, Légrádv Ottó, Rassay Károly, Berkes Róbert, Sahtstnszky Imre, Toih László, Bálint Arj tur. Lenkei Gusztáv, Rooz Rezsó és Nagy Gyula. Dr. Bernáth kisteleki orvos kényszeregyezségi ügye I hitelezők egyrésze a csöd megnyitását kívánja, — uj szavazást rendelt el a törvényszék (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszéken dr. Molnár József tőrvényszéki bíró szombaton délelőtt tárgyalta dr. Bemáth József kisteleki orvot, kényszeregyessógi ügyét. Dr. Bernát azért kért kényszeregyességi mert fia, Bernáth István, akinek gabonakereskedése volt Kisteleken, — mint ismeretes —, másfélmilliárd korona elsikkasztása után megszökött. A szökés után dr. Bernáth József 50 ezer pengő erejéig kötelezettséget vállalt fia adósságaiért. Bernáth István passzívái 145 ezer pengőre rúgtak, •mivel szemben az aktívák 09 ezer pengőt tettek i ki. Bemáth István nevében édesapja, dr. Bernáth ' József ötvenszázalékos bényszeregyességel ajánlott (el a hitelezőknek. Az első tárgyalást szombaton délelőtt tartották meg a szegedi törvényszéken. A tárgyaláson azonban csak kevesen jelentek meg a hitelezők közül. A szavazás alkalmával a megjelent hitelezők közül csak egy fogadta el a felajánlott ötven százalékot, a többi hitelezd a csőd azonnali megnyitását kérelmezte. A törvényszék ugy döntött, hogy a legközelebbi tárgyalásra megidézi az összes hitelezőket és az így megejtendő szavazás alapján dönt a kényszeregyesség, illetve a csőd kérdésében. 4 íökéleíes fotólemez és film «íe Angol Imperial" • ... . . . ... K haló 388 látszerész szaküzletében Kelemen o.,^fl-K3 mellet. i£US© vilianygéDPelt melytói hónapokig hullámos lesz a haja. Ara 4 P-tól HÉIM fodrásznál, Takaréktár u. a. ax Hasz&iákat tartanak asz állatvásárokon a csalások megszüntetésére (A Dél maggarország munkatársától.) A legutóbbi szegedi állatvesár alkalmával több lóalkusz és éllatkereskedő ellen indáit meg az eljárás. A feljelentések szerint a kereskedők közül löbben az eladásra kihajtott teheneket reggeli fejés nélkül terelték ki a vásárra, hogy azokat jobb állatoknak lássák. A kereskedők természetesen nyerészkedési célzattal követik el az ilyen megtévesztésre irányuló cselekedeteket. Az utóbbi időben a szegedi és környékbeli állatvásárokon tömegesen szaporodtak el az állatcsalások és egyéb visszaélések. A legutóbbi állatvásáron razziaszerü vizsgálat folyt le. A piacra kiszállt bizottság megvizsgálta az állatokat. A razzia meglepő eredménnyel végződött. Több eladót fogtak ra/ta ilyen üzérkedésen. Az eladók ellen a kihágás! bíróság indította meg az eljárást. A kihágás! bíróság a napokban ítélkezett ezekben az esetekben és a terhelteket snlyos pénzbírságokkal sújtotta. Értesülésünk szerint a szegedi és a környékbeli állatvásárokon a jövőben többször tartanak ilyen razziákat. Illetékesek remélik, hogy a gyakori ellenőrzésekkel az ilyen Irányú visszaélések megszűnnek. A NO és JÁRÁS A! Egy «ellemos francia Allllotlo, hogy a nö nemessége |&rAt«(61 Umerbelö fel. Könnyed lltemU, ruganyos £* biztos az Átlagon fel 1111 nö járása. PALMA-KAUCSUK SAROK a JArhíl biztossá 6» ruganyossá feszt. A csengelei papvirág Irta: Móra Pereme. Tamás pap szegény falusi lelkipásztor volt a török világban Csengelén. Csupa szegény Zsellérek voltak a hivei, kincseikre rá nem áhithatott se török, se német, élhettek békességben. A nyárfaerdők közé bujt tanyácskák mellett sürün ellovagolt portyázó utjaiu a szegedi bég, de soha ügvet se vetett rájuk. Ez a szegedi bég különben se volt kincsszomjas ember. Hanem akkoriban újság volt még magyar földón a tulipán, annak volt bolondja. Aranyrval mérték föl ennek a divatos virágnak a hagymáját s a hatalmas török urak nem abban versengtek, hogy kinek van ékesebb kardja, szebb lova, sebesebb .sólyma, hanem abban, hogy kinek van különb tulipánja. Hát a szegedi bégnek volt sok. Amilyen fajta tulipánt csak ismertek abban az időben, az mind ott pompázott a várkertben. Voltak köztűk pirosak, sárgák, lilák majdnem feketék, cirmosak, csikósak, <sjlliigképüek, harangformájuak, turbánalakuak, császár koronáját utánzók, rojtosak, sallangósak. - Az Isten kertjében sincs több tulipán,, mint flz enyémben — szokott kérkedni a bég, mikor s tarka tuiipánerdőt bejárta a vendégeivél. Kalmárjai csakugyan hiába járták már a hollandi tulipánkerteket, meleg tengerek partjait, sziklabércek vadon erdőit, nem tudtak már újfajta tulipánt találni. S akkor egyszerre csak azt hozzák hirül a bégBek a martalócai, hogy de bizony van még a világon olyan t'iipán is, amilyent ő még nem is látott. — Tengeren tul? — kérdezte a bég. —• Nem biz az, csak egy lóugrásnyira innen Csengelén. . — Kinek a kertjében? — Biz az Istenében uram' A csengelei pap nevelgeti az anyja sirján. Világlátott ember az, külső országi főiskolákon szerezte a tudományát, virágját is onnan hozta. Fehér a szine, mint a frissen hullott hó, teljes a virága, mint a pünkösdi rózsa. — Sokat tocsogtok! — intett bqssznsan a bég. Reggelre itt legyetek a csengelel virággal. Adhattok érte egy erszény aj-anyat. Még az estén el is nyargaltak a mflrtakSook s reggelre azt jelentették a bégnek, hogy nem eladó a csengelei virág: — Azt mondta Tamás pap, a török császárnak sincs annyi kincse, amennyiért ő megfosztaná az édesanyja sirját a virágtól. — Hozzátok elejbém Tamás papot! — verte végig dühösen embereit a bég, a vizilóbőr korbáccsal. A pribékek vágtattak sebesen Csengelére, de még sebesebben vágtattak visszafelé. Tamás pap fellázította a hiveit, karddal-kaszával védte a falu temetőjét. — Kő kövön ne maradjon abból a rongyos faluból — tajtékzott dühében a bég s most már rendes hadinépet küldött Tamás pap ellen, azok aztán teljesítették is a parancsot. A falut széthányták, népét szétzavarták s hozták nagy diadallal a csengelei-tulipánt. Teljes volt, mint a pünkösdi rózsa, de szirmai friss haván itt-ott piros foltok égtek. — Micsoda ez? — nézte őket megborzongva a bég. Megmondták neki, hogy Tamás pap kezének mm vére pergett a virágra. Arra azután selyem kaftánjával letörölgette a piros foltokat s vitte a tulipán kertbe. Főhelyre tette, hogy onnan király virágot a Cseperke szigetre. Maga ültette el a gyanánt nézhessen a többire — ő legyen köztük a basa, — mondta a kertészének. Ugy vigyázz rá. hogy a fejeddel felelsz a basavirágért A kertész tudta, hogy a beg nem tréfál, egész éjjel strázsálta a virágot. Akkor is ott szorgoskodott körülötte, mikor másnap a bég kisétált a szigetre. — Mi keresni valód itt? — ez volt az első szava. — A piros foltokat törölgetem le a virágok basájáról, óh nagy ur! Borult arcra ijedten a kertész. De a nagy ur még jobban megijedt. Arca sápadt lett. mint a viasz, ahogy megnézte a csengelei tulipánt. Fehér szirmain csakugyan ott égtek a vérfoltok, mint a rubin. Semmi tisztogatás nem fogott rajtuk, ö maga már nem mert hozzányúlni, hanem a kertészre kiáltott rá: — Tépd le azt az átkozott virágot! A kertész leszaggatta a virágokat, de másnapra lúj bimbói fakadlak. Vérvörös bimbói a fehér virágnak. Harmadnapra összenőttek a keskeny levelei, minL a kézujjai s olyanoknak látszottak, mint a szétnyílott kéz. Negyednapra pedig a szegedi bég otthagyta a szegedi várat, minden kincsével s kibujdobott ebből az országból, amelyben meg a föld is megbosszulja fiait. Az elvadult tulipánkert magvait aztán széthordta mindenfelé a szél s igy terjedt el szegény országban a bazsarózsa. A csengelei pusztán a nep most is papvirágnak hivja.