Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-13 / 109. szám

1028 máiut 13. DÉLMAGYABOWS7AG 3 Asz ipartestületi választás Megszakad! az egyetértés a baloldal polgári és szociáldemok­rata tagfai közölt — A jobboldali iparosok Marosán Milán ne­vével mennek a küzdelembe — A szociáldemokrata iparosok passzivitásba mennek A mai napra van kitűzve az ipartestületi közgyűlés, amelynek legfontosabb tárgya az nj elöljáróság választása. Ezt a választást hetek óta a legizgalmasabb készülődések előzik meg. Az ipartestület ke­belén belül két párt alakult: Az egyik párthoz azok tartoztak, akik az ipartestület mai veze­tőire akarták tovább is bizni az ügyek intézé­sét, ennek a pártnak Körmend y Mátyás a látható feje, a másik párt hivei pedig azok porából kerültek ki, akik egyre fokozódó elé­gedetlenséggel nézték az ipartestület jelenlegi vezetőségének munkásságát. Ezek az iparosok Gombos István köré sorakoztak. Azok, akik a napi politika törekvéseit akar­ták szolgálni az ipartestületi választáson ke­resztül is, politikai szempontok szerint kü­lönítették el egymástól ezt a két pártot, melyek mindegyike azt vallotta és vallja ma is, hogy e napi politikától függetlenül az össziparosság érdekeinek szolgálatára vállalkozik. »Jobbol­dali'; és »baloldali * iparosoknak nevezték el a két iparospártot s ezt az elnevezést vállal­ták később azok is, akiket a mai rezsimmel való elégedetlenség hozott össze s akik az ipartestület uj vezetőségétől több munkál, több legyenességet, több gerincességet és több önzet­lenséget követelnek A szegedi közélet állandó érdeklődéssel figyelte ennek a választási harcnak minden fázisát. Jól látta, hogy az ipartestület mai ve­zetősége minden hatalmi és uralmi eszközt ki­használ pozíciójának megtartására és ebben a törekvésében nem veti meg a felelőtlen de­magógia széles skálájú módszereit sem. Az ¡úgynevezett baloldali iparosok pártját destruk­tivoknak. íelforgatóknak, szocialista-kommu­nistáknak kiáltották ki pusztán csak azért, mert egy-két, a szociáldemokrata párthoz tar­tozó kisiparos is hozzájuk szegődött. A bal­oldali iparosok pártját nem is nevezték más­kép, mint .'Marosánék pártja«, vagy Milánék vártja«. Most mindenki élénk meglepetésére az tör­tént, hogy azt a Marosán Milánt, aki miatt a fe­lelőtlen rágaJomhad járatot zúdították a baloldali iparosok pártjára, ők ma­guk vették fel a jelöltek listájára és az a Marosán Milán, akinek nevét és közszereplését eddig csak arra hasz­nálták föl, hogy megbélyegezzék vele a báloldali iparosokat, nem a balol­dali, hanem a jobboldali iparosok lis­táján szerepel. Ennek a sorsfordulatnak az előzménye a kö­vetkező : Amikor az egyes szakosztályok megejtették a jelöléseket, — ezekből a jelölésekből állítot­ták össze az úgynevezett hivatalos listát, — nyomban kiderült, hogy a baloldali iparosságnak sokkal több esélye van a többség elnyerésére, mint a hatalommal, uralommal szövetkező s a politikai befolyások látszataira és a felelőtlen demagógia lázító eszközeire támaszkodó jobboldali iparosoknak A hivatalos lista az egyes szakosztályok jelö­lései álapján azután ugy alakult ki, hogy azt .maga az ipartestületi vezetőség sem tartja saját listájának. Megtörtént például az is, hogy Körmendy Mátyás, az ipartestület elnöke a saját szakosztályában szégyenletes kisebbség, ben maradi a baloldali iparosokkal szemben. Egészen tegnapig megvolt a szoros fegyver­barátság a baloldali polgári iparosok és a szociáldemokrata frakció között. A tegnapi napon azonban kiegyenlíthetetlen ellentétek merültek fel közöttük. A baloldali lista vég­leges összeállításánál ugyanis a szociáldemok­rata iparosok azt kívánták, hogy Stéhli István is a jelöltek között szerepeljen. Az ő jelöl­tetéséhez azonban a polgári iparosok nem ¿árultak hozzá cs mert a szociáldemokraták Stéhli jelöltetésében az együttműködés elen­gedhetetlen feltételét jelölték meg, megssalcadt az egyetértés a baloldali iparospárt polgári és szociáldemok­rata tagjai között. Ennek következtében a szociáldemokraták föL­hívták párthiveiket, hogy a mai közgyűlésről maradjanak távol, szavazati jogukat ne gya­korolják és a választási küzdelemben tanúsít­sanak passzivitást. A szociáldemokraták passzivitása természe­van. semhogy azok a választás kimenetelét véglegesen befolyásolni tudnák. A jobboldali iparosok fölvették lis­tájukra Marosán Milánt is s í gy m ost ők mennek a választási harcba ugyan­annak a Marosán Milánnak nevével, akivel eddig a baloldali iparosok törekvését akarták elgáncsolni. Eddig azt hirdették, hogy haza­ftatlan, nemzetközi és destruktív minden olyan alakulás, amelyben Marosán Milán résztvesz és amit a szociáldemokraták támogatnak s most ők vették föl listájukra a szociáldemok­ratákat, akik Stéhli István jelöltetésének meg­tagadása miatt a baloldali polgári iparosok lisátjáról töröltették magukat. > Hja, ez a politika : — mondotta Karcag követe, Csontos bá\ Szeged város közélete most arra figyel, hogy az uri huncutságnak az ilyen rikító megnyilatkozása fölött hogyan tesen a jobboldali iparospárt esélyeit javítja, j mond ítéletet az öntudatos, önérzetes, fegyel­bár a baloldali polgári iparosok állítása sze- { mezett, a maga sorsával és érdekeivel törődő rint sokkal kevesebb szociáldemokrata iparos I szegedi iparosság. Állami intézmények városi költségen A kultuszminiszter a városra háritfa a szegedi polgárt iskolák minden dologi terhét A kormány egyre több uj terhet hárit át a városokra, amelyek amúgy is erősen vergőd­nek már jövedelmeik állandó csökkenése és az egyre fokozódó gazdasági krízis miatt. A városok még fel sem ocsúdhattak abból a keserű meglepetésből, amelyet a belügyminisz­ternek az államrendőrség fentartási költsé­geinek áthárítására vonatkozó terve keltett, a kultuszminiszter uj meglepetésről gondos­kodott. Körrendeletet intézett azokhoz a vá­rosokhoz, amelyekben állami, vagy államilag segélyezett polgári iskolák vannak, igy első­sorban Szegedhez és körrendeletében arról értesítette az érdekelt városokat, hogy a jövő év januárjától kezdve tetemes összeggel kell hozzájárulniok ezeknek az iskoláknak a fen­tartásához. A kultuszminiszter körrendeletében az 1927. évi XII. törvénycikk 2. fejezetének 19. pa­ragrafusára hivatkozik, amely felhatalmazza- a kultuszminisztert, hogy az 1928. év végéig megállapítandó tényleges helyzet alapján az állami, vagy államilag segélyezett polgári is­kolák dologi és egyéb fentartási költségeinek fedezésére az érdekelt községeket kötelezhesse. A miniszter most rendeletileg kötelezi a váro­sokat az iskolák épületének fentartási, helyre­állítási, tatarozást, a tantermek bebutorozási és tanszerköltségeinek fedezésére, továbbá az összes dologi, f&tési, világítási, szünidei taka­ügyelőségekre bizza a miniszter azzal, hogy a kimutatást harminc napon belül terjesszék fel hozzá és állapítsák meg, hogy a felsorolt szükségletek fedezésére milyen átalányösszeg szükséges. Megjegyzi rendeletében a minisz­ter, hogy a tanfelügyelőségek által megálla­pítandó átalányösszegek nem tekinthetők vég­legeseknek, mert azok évről-évre az iskolák fejlődésével és a szükségletek növekedésével arányosan emelhetők, sőt emelkedni is fog­nak. A városi hozzájárulást fizethetik havonta, vagy negyedévenkint egyenlő részletekben is a városok közvetlenül az iskolák pénztárába, a természetbeni hozzájárulást pedig mindig a szükséglet felmerülésének idejében kell leró­niuk. A kultuszminiszter rendelete Szegedet na­gyon súlyosan érinti, mert itt minden polgári iskola állami, tehát valamennyi fentartási költ­ségét a jövő évtől kezdve uj teherként kell a városnak viselnie. Hogy ez az uj teher meny­nyit jelent, azt ebben a pillanatban még hoz­závetőlegesen sem lehet megmondani, de hogy jelentékeny összeget, az kétségtelen. Egyéb fe­dezet hiányában ezt az összeget is a városren­dezési, kövezési és csatornázási alaptól vonja majd el a város Klebelsberg Kunó gróf gyö­nyör ü és nagystílű kultúrpolitikájának tehát meglesz az az eredménye, hogy a leron­gyolódó uccákon és kövezeteken legalább j,», , , , . [V ritási költségeinek viselésére. Az erről szóló I mintaszerűen felszerelt iskolák lesznek, kimutatások összeállítását az illetékes tanfel- I Eszmei tervpályázatot írjon M a város Újszeged rendezésére A fOldbirtokbiróság megakaszthatja Ujszeged fejlődését A Délmagyarország karácsonyi számában érdekes interjú jelent meg Zombory Antallal, a város legöregebb, mégis örökké fiatal gon­dolkozású nyugalmazott szenátorával, aki ál­landóan figyeli városának életét és egy értékes munkában eltelt igen hosszú élet gazdag ta­pasztalataival és okosságával siet mindig a vá- | í-os szolgálatára. Karácsonyi megnyilatkozása j is szenzációja volt a közigazgatási életnek, mert. néhány olyan megjegyzést fűzött az ak­tuális kérdésekhez, amely helyes irányba te­relte az ügyeket. Zombory Antal most ismét megszólal. Új­szeged érdekében száll sikra. Érdekes bead­ványt intézett a város tanácsához, mint Sze­ged nyugalmazott és tiszteletbeli tanácsnoka, aki kötelességének tartja a soha meg nem szűnő közszolgálat teljesítését. Beadványának, amelyet alább részletesen ismertetünk, egyik érdekessége az, hogy eszmei tervpályázat kiírását kívánja Ujszeged rendezésére, a másik érdekessége pedig, hogy olyan hi­bára hivja fel a tanács figyelmét, amelyet Új­szegeddel kapcsolatban a közgyűlés legutóbb követett el és amely megakaszthatja Újszeged tervszerű ki­fejlesztését. 1 Szem nem maradt szárazon! AZ ELSODORT EMBER mearOxó. sslxbemarkoló tragédiáidnak lditda. Felemel« érzést. Határtalan lelkesedést váltott ki oi amerikai Kossuth szobor Moahncuahhitinb ieiepie*éséröi késxuit mm. ricynUa9AdK/Mll|Mli et meg izeidéig JAlwcuk a Belvárost Moziban.

Next

/
Thumbnails
Contents