Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-13 / 109. szám

1028 máiut 13. DÉLMAGYABOWS7AG 3 Asz ipartestületi választás Megszakad! az egyetértés a baloldal polgári és szociáldemokrata tagfai közölt — A jobboldali iparosok Marosán Milán nevével mennek a küzdelembe — A szociáldemokrata iparosok passzivitásba mennek A mai napra van kitűzve az ipartestületi közgyűlés, amelynek legfontosabb tárgya az nj elöljáróság választása. Ezt a választást hetek óta a legizgalmasabb készülődések előzik meg. Az ipartestület kebelén belül két párt alakult: Az egyik párthoz azok tartoztak, akik az ipartestület mai vezetőire akarták tovább is bizni az ügyek intézését, ennek a pártnak Körmend y Mátyás a látható feje, a másik párt hivei pedig azok porából kerültek ki, akik egyre fokozódó elégedetlenséggel nézték az ipartestület jelenlegi vezetőségének munkásságát. Ezek az iparosok Gombos István köré sorakoztak. Azok, akik a napi politika törekvéseit akarták szolgálni az ipartestületi választáson keresztül is, politikai szempontok szerint különítették el egymástól ezt a két pártot, melyek mindegyike azt vallotta és vallja ma is, hogy e napi politikától függetlenül az össziparosság érdekeinek szolgálatára vállalkozik. »Jobboldali'; és »baloldali * iparosoknak nevezték el a két iparospártot s ezt az elnevezést vállalták később azok is, akiket a mai rezsimmel való elégedetlenség hozott össze s akik az ipartestület uj vezetőségétől több munkál, több legyenességet, több gerincességet és több önzetlenséget követelnek A szegedi közélet állandó érdeklődéssel figyelte ennek a választási harcnak minden fázisát. Jól látta, hogy az ipartestület mai vezetősége minden hatalmi és uralmi eszközt kihasznál pozíciójának megtartására és ebben a törekvésében nem veti meg a felelőtlen demagógia széles skálájú módszereit sem. Az ¡úgynevezett baloldali iparosok pártját destruktivoknak. íelforgatóknak, szocialista-kommunistáknak kiáltották ki pusztán csak azért, mert egy-két, a szociáldemokrata párthoz tartozó kisiparos is hozzájuk szegődött. A baloldali iparosok pártját nem is nevezték máskép, mint .'Marosánék pártja«, vagy Milánék vártja«. Most mindenki élénk meglepetésére az történt, hogy azt a Marosán Milánt, aki miatt a felelőtlen rágaJomhad járatot zúdították a baloldali iparosok pártjára, ők maguk vették fel a jelöltek listájára és az a Marosán Milán, akinek nevét és közszereplését eddig csak arra használták föl, hogy megbélyegezzék vele a báloldali iparosokat, nem a baloldali, hanem a jobboldali iparosok listáján szerepel. Ennek a sorsfordulatnak az előzménye a következő : Amikor az egyes szakosztályok megejtették a jelöléseket, — ezekből a jelölésekből állították össze az úgynevezett hivatalos listát, — nyomban kiderült, hogy a baloldali iparosságnak sokkal több esélye van a többség elnyerésére, mint a hatalommal, uralommal szövetkező s a politikai befolyások látszataira és a felelőtlen demagógia lázító eszközeire támaszkodó jobboldali iparosoknak A hivatalos lista az egyes szakosztályok jelölései álapján azután ugy alakult ki, hogy azt .maga az ipartestületi vezetőség sem tartja saját listájának. Megtörtént például az is, hogy Körmendy Mátyás, az ipartestület elnöke a saját szakosztályában szégyenletes kisebbség, ben maradi a baloldali iparosokkal szemben. Egészen tegnapig megvolt a szoros fegyverbarátság a baloldali polgári iparosok és a szociáldemokrata frakció között. A tegnapi napon azonban kiegyenlíthetetlen ellentétek merültek fel közöttük. A baloldali lista végleges összeállításánál ugyanis a szociáldemokrata iparosok azt kívánták, hogy Stéhli István is a jelöltek között szerepeljen. Az ő jelöltetéséhez azonban a polgári iparosok nem ¿árultak hozzá cs mert a szociáldemokraták Stéhli jelöltetésében az együttműködés elengedhetetlen feltételét jelölték meg, megssalcadt az egyetértés a baloldali iparospárt polgári és szociáldemokrata tagjai között. Ennek következtében a szociáldemokraták föLhívták párthiveiket, hogy a mai közgyűlésről maradjanak távol, szavazati jogukat ne gyakorolják és a választási küzdelemben tanúsítsanak passzivitást. A szociáldemokraták passzivitása természevan. semhogy azok a választás kimenetelét véglegesen befolyásolni tudnák. A jobboldali iparosok fölvették listájukra Marosán Milánt is s í gy m ost ők mennek a választási harcba ugyanannak a Marosán Milánnak nevével, akivel eddig a baloldali iparosok törekvését akarták elgáncsolni. Eddig azt hirdették, hogy hazaftatlan, nemzetközi és destruktív minden olyan alakulás, amelyben Marosán Milán résztvesz és amit a szociáldemokraták támogatnak s most ők vették föl listájukra a szociáldemokratákat, akik Stéhli István jelöltetésének megtagadása miatt a baloldali polgári iparosok lisátjáról töröltették magukat. > Hja, ez a politika : — mondotta Karcag követe, Csontos bá\ Szeged város közélete most arra figyel, hogy az uri huncutságnak az ilyen rikító megnyilatkozása fölött hogyan tesen a jobboldali iparospárt esélyeit javítja, j mond ítéletet az öntudatos, önérzetes, fegyelbár a baloldali polgári iparosok állítása sze- { mezett, a maga sorsával és érdekeivel törődő rint sokkal kevesebb szociáldemokrata iparos I szegedi iparosság. Állami intézmények városi költségen A kultuszminiszter a városra háritfa a szegedi polgárt iskolák minden dologi terhét A kormány egyre több uj terhet hárit át a városokra, amelyek amúgy is erősen vergődnek már jövedelmeik állandó csökkenése és az egyre fokozódó gazdasági krízis miatt. A városok még fel sem ocsúdhattak abból a keserű meglepetésből, amelyet a belügyminiszternek az államrendőrség fentartási költségeinek áthárítására vonatkozó terve keltett, a kultuszminiszter uj meglepetésről gondoskodott. Körrendeletet intézett azokhoz a városokhoz, amelyekben állami, vagy államilag segélyezett polgári iskolák vannak, igy elsősorban Szegedhez és körrendeletében arról értesítette az érdekelt városokat, hogy a jövő év januárjától kezdve tetemes összeggel kell hozzájárulniok ezeknek az iskoláknak a fentartásához. A kultuszminiszter körrendeletében az 1927. évi XII. törvénycikk 2. fejezetének 19. paragrafusára hivatkozik, amely felhatalmazza- a kultuszminisztert, hogy az 1928. év végéig megállapítandó tényleges helyzet alapján az állami, vagy államilag segélyezett polgári iskolák dologi és egyéb fentartási költségeinek fedezésére az érdekelt községeket kötelezhesse. A miniszter most rendeletileg kötelezi a városokat az iskolák épületének fentartási, helyreállítási, tatarozást, a tantermek bebutorozási és tanszerköltségeinek fedezésére, továbbá az összes dologi, f&tési, világítási, szünidei takaügyelőségekre bizza a miniszter azzal, hogy a kimutatást harminc napon belül terjesszék fel hozzá és állapítsák meg, hogy a felsorolt szükségletek fedezésére milyen átalányösszeg szükséges. Megjegyzi rendeletében a miniszter, hogy a tanfelügyelőségek által megállapítandó átalányösszegek nem tekinthetők véglegeseknek, mert azok évről-évre az iskolák fejlődésével és a szükségletek növekedésével arányosan emelhetők, sőt emelkedni is fognak. A városi hozzájárulást fizethetik havonta, vagy negyedévenkint egyenlő részletekben is a városok közvetlenül az iskolák pénztárába, a természetbeni hozzájárulást pedig mindig a szükséglet felmerülésének idejében kell leróniuk. A kultuszminiszter rendelete Szegedet nagyon súlyosan érinti, mert itt minden polgári iskola állami, tehát valamennyi fentartási költségét a jövő évtől kezdve uj teherként kell a városnak viselnie. Hogy ez az uj teher menynyit jelent, azt ebben a pillanatban még hozzávetőlegesen sem lehet megmondani, de hogy jelentékeny összeget, az kétségtelen. Egyéb fedezet hiányában ezt az összeget is a városrendezési, kövezési és csatornázási alaptól vonja majd el a város Klebelsberg Kunó gróf gyönyör ü és nagystílű kultúrpolitikájának tehát meglesz az az eredménye, hogy a lerongyolódó uccákon és kövezeteken legalább j,», , , , . [V ritási költségeinek viselésére. Az erről szóló I mintaszerűen felszerelt iskolák lesznek, kimutatások összeállítását az illetékes tanfel- I Eszmei tervpályázatot írjon M a város Újszeged rendezésére A fOldbirtokbiróság megakaszthatja Ujszeged fejlődését A Délmagyarország karácsonyi számában érdekes interjú jelent meg Zombory Antallal, a város legöregebb, mégis örökké fiatal gondolkozású nyugalmazott szenátorával, aki állandóan figyeli városának életét és egy értékes munkában eltelt igen hosszú élet gazdag tapasztalataival és okosságával siet mindig a vá- | í-os szolgálatára. Karácsonyi megnyilatkozása j is szenzációja volt a közigazgatási életnek, mert. néhány olyan megjegyzést fűzött az aktuális kérdésekhez, amely helyes irányba terelte az ügyeket. Zombory Antal most ismét megszólal. Újszeged érdekében száll sikra. Érdekes beadványt intézett a város tanácsához, mint Szeged nyugalmazott és tiszteletbeli tanácsnoka, aki kötelességének tartja a soha meg nem szűnő közszolgálat teljesítését. Beadványának, amelyet alább részletesen ismertetünk, egyik érdekessége az, hogy eszmei tervpályázat kiírását kívánja Ujszeged rendezésére, a másik érdekessége pedig, hogy olyan hibára hivja fel a tanács figyelmét, amelyet Újszegeddel kapcsolatban a közgyűlés legutóbb követett el és amely megakaszthatja Újszeged tervszerű kifejlesztését. 1 Szem nem maradt szárazon! AZ ELSODORT EMBER mearOxó. sslxbemarkoló tragédiáidnak lditda. Felemel« érzést. Határtalan lelkesedést váltott ki oi amerikai Kossuth szobor Moahncuahhitinb ieiepie*éséröi késxuit mm. ricynUa9AdK/Mll|Mli et meg izeidéig JAlwcuk a Belvárost Moziban.