Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-11 / 82. szám

1928 április 11. DfiLMAAYARORSSAG Fodor Jenő már be sem jár a sszin&á&ba Miért Küldte vissza szerepét a szin&ázi — intendáns ? 8 „ fA Délmagyarország munkatársától.) A' 'Délmagyarország húsvéti számában részlete­sen beszámoltunk arról a házi bonyodalomról, (amely a színház körül ujabban keletkezett. Fodor Jenő polgármesterhelyettes ugyanis le­mondott • szinház adminisztratív igazgatói tisztségéről, helyesebben felmentését kérte a polgármestertől megbízatása alól. A polgár­mesberhelyettes elhatározása saját kijelentése Szerint megmásíthatatlan és igy a polgármes­ter akcióját, amelynek az a célja, hogy Fodor Jenő maradjon meg a színháznál, nem kecseg­tet eredménnyel. Fodor lemondásának hátterét és indító okait egyébként még mindig mesterséges homály fedi. Az indokolás elöl mindenki elzárkózik, elsősorban maga Fodor Jenő. Ugy kezelik & városházán ezt a kérdést is, mint annak ide­jén a müvezelőválasztás ügyét, amelyben a nyilvánosság előtt befejezett tények kerültek e változtatás leghalványabb lehetősége nélkül. A legvalószínűbbnek látszik az első félhiva­talos kombináció, amely szerint Fodor Jenő lázért mondott le, mert a művezető szerződ­tetésének dolgában nem tudta akaratát érvé­nyesíteni. A javaslata az volt, hogy Tarnay Ernővel a város csak egy évre szóló szerző­dést kössön, a tanács azonban egyhangúlag ugy határozott, hogy két évre köt szerződést e művezető-igazgatóval. Ebben Fodor Jenő e bizalmatlanság megnyilatkozását látta és ez érlelte meg azt a már régebbi keletű elha­tározását, hogy visszaadja megbízatását a ta­nácsnak. A dologban az a legérdekesebb, hogy Fodor Jenő elhatározását azonnali hatállyal, már vég­re. is hajtotta és igy jelenleg gazda nélkül áll a szegcdi szinház. Eleinte az volt a véle­mény, hogy Fodor Jenő lemondása csak a jövő szezonra vonatkozik és a mostani sze­zon hátralévő néhány hónapját még eladmi­nisztrálja. Nagy meglepetést keltett éppen ezért ugy a színházban, mint a városházán, hogy a polgármesterhelyttes már szombaton be se ment a színházba, ahol pedig lett volna elintéznivalója. Ehelyett értesítette ké­sőbb a szinház vezetőségét, hogy a tisztséget megszűntnek tekinti, íöfrbeí nem Is fciván a szinház! üggyel foglalkozni. Igy formális interregnum következett be, amely szombat óta változatlanul tart. Fodor Jenőt íisztségében egyelőre Bauer Zoltán szám­vevő helyettesili és a tanács mindezidáig nem intézkedett, hogy a tanács valamelyik másik tagja vegye át a színházban Fodor tisztségét. Mindenki azt gondolta, hogy a keddi tanács­ülésen szóba keriil ez a kényes probléma és hogy a tanács valamilyen formában megtalál­ja a megoldást, ha csak átmeneti időre is. A keddi tanácsülésen azonban szóba sem került a szinházügy cs igy minden maradt a re­giben. A beavatottak szerint Fodor Jenő elhatá­rozásának érdekes bonyodalmai is lehetnek még. A polgármester felfogása szerint ugyanis Fodor Jenőnek, mint a tanács tagjának nin­csen joga lemondani arról a tisztségéről, ame­lyet polgármesteri, vagy tanácsi megbízatás folytán nyert, legfeljebb felmentését kérheti a megbízatás alól, de a tanácson, vagy a pol­gármesteren múlik, hogy ezt a felmentést megkapja-e. Fodor színházi megbízatását Ma é$ holnap utoljára a ugyanis szolgálati beosztásnak tekintik, amely szorosan hozzátartozik valamelyik tanácstag ügyköréhez. Fodor a szinházi tisztségétől igy csak a felmentése után uálhatik meg, addig viszont, amig ezt a szabályszerű felmentést meg nem kapja, amig a tanács nem jelöli ki utódját, hivatalos kötelessége helyén maiadni. Fodor Jenő polgármesterhelyettes nem ma­radt a helyén. Szombat óta, amikor bejelen­tette elhatározását a polgármesternek, nem foglalkozik szinházi ügyekkel, pociit; utódját még nem jelölték kl. Egészen valószínű, hogy ezek után Fodor Jenő nem is változtatja meg elhatározását és igy előbb-utóbb a tanácsnak ki kell jelölnie az uj szinházi intendánst. Hivatalos jelölt még nincsen, de a vélemények. megegyeznek ab­ban, hogy a szinház élére más nem terülhet, mint dr. Pálfy József, aki értesülésünk szerint készséggel vállalná is ezt a megbízatást. Súlyos munkásszerencsétlenség Klauzál-féren Sí mélységben el@Bg©ié snynkások a kiömlő gáztéi elvesztették eszméletüket — A segítségre siető munkás rázuhant fisaira (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délután négy órakor az Emke-kávéház előtt, ahol a gázgyár munkásai a kábeleket javították, majdnem végzetes gázmérgezés tör­tént. A munkások, számszerint négyen, még a kora reggeli órákban hozzáfoglak a mun­kálatokhoz. Először felszedték az aszfaltot, majd két méter mélységben megtalálták a gázcsöveket. Három munkás lent dolgozott a másfélméteres átmérőjű gödörben, mig Varga István a gödör fenekén szorgoskodott. A munkaközben történt azután, hogy a gáz­cső megreepdt. A gázömlést a munkások ész­revették ugyan, de nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottak az esetnek. A kiömlő gáz a két­méteres mélységből egyre erősebben tört; elő, ugy, hogy " } a mélységben dolgozó három munkás kivesztette eszméletét. Zsurkó Ferenc, Varró Ferenc és Ábrahám Fe­renc gázgyári munkások, akik szorosan egy­máshoz simulva dolgoztak a gödörben, jajszó nélkül estek össze. Negyedik társuk, Varga István, akinek feltűnt a mélységből előtörő gázszag, rosszat sejtve lenézett a gödörbe és megdöbbenve látta, hogy társai eszméletlenül feküsznek egymás mellett. 6 akart először társain segiteni. A kitörő gáz azonban oly erővel csapta meg, hogy Varga István eszméletét vesztve zu­, hant bele a gödörbe és ráesett tár­saira. A kiömlő gáz szaga ekkorra már az egész uccában észlelhető volt. A szerencsétlenséget legelőször a köztisztasági telep egyik öntöző kocsijának vezetője vette észre, aki arra lett figyelmes, hogy Varga István fejjel belezu«] hant a gödörbe. Segítség kiáltozásaira össze­sereglettek a járókelők. Telefonoztak a men­tőknek és a rendőrségnek. A rendőrség ré-.j széről dr. Petkóczy Lajos rendörtanácsos szállt ki a helyszínre. Közben megérkeztek a tűz­oltók is, akik csak hosszas munka után tud« ták a járókelők segítségével a szűk gödör«, bői egyenkint kiszedni a munkásokat. Az esz-; méletlen állapotban lévő munkásokat dr. Krausz József és dr. Schreiber Fülöp orvosok részesítették első segélyben, akik közeli la­kásukból siettek azonnal a szerencsétlenség színhelyére. Először mesterséges légzést alkal­maztak, mire a szerencsétlenül járt munkások közül kettő eszméletre tért. Két munkásnak azonban olyan súlyos volt a gázmérgezése, hogy az orvosok még a helyszínen étherinjek« ciókat adtak. A mérgezés azonban olyan sú­lyos volt, hogy az injekció nem tette meg a kellő hatást, mire mind a négy munkást beszállították a közkórházba. A megindult rendőri nyomozás során meg^ állapították, hogy a szerencsétlenségért sen­kit sem terhel felelősség. A munkások gá2i maszkot nem használhattak, mert alig van példa arra, hogy ilyen munkálatoknál cső­repedés történik. A késő délutáni órákban dr. Petkóczy Lajos rendőrtanácsos két mun­kást kihallgatott, akik elmondották, hogy ami­kor egyik társuk a gödörben lévő viztartány; fedelét leemelte, hirtelen elszédült. A tartány* ból gáz tört elő. ök segítségére siettek, a viz«' tartány fedelét vissza akarták helyezni és ekkor következett be a szerencsétlenség. Két munkás még nem tért eszméletre, akiket igy. még nem lehetett kihallgatni. A két munkás állapota súlyos, de nem életveszélyes. Miért járí Szegeden Jolin 0. Crane amerikai milliomos és VámMry Mmztem professzor „Titokzatos éjjeli látogatás az eladó deszki kastélyban" — Az amerikai milliomom sok nem bisznek a diplomatáknak — Hosszú beszélgetés Vámbéry Ruszíemmel Amerikáról és Mister Craneről (Á Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap délután feltűnést keltett Szeged uccáin •egy hatalmas amerikai autó, amelyben hár­man üllek. A nagy amerikai kocsi a Tisza­szálló előtt állt meg és a vendégeknek azon­nal a legjobb szobákat nyitották ki. Csak­hamar kiderült, hogy az amerikai autó utasai között van di*. Vámbéry Rusztem, a kiváló és egész Európában ismert professzor. Vele volt a fia, a harmadik utas pedig egy amerikai milliomos volt, Mister John O. Crane, aki a csehszlovák köztársaság elnökével van közeli rokonságban. A különben >jól értesültek < sem tudtak fel­világosítást adni arról, hogy miért jött Sze­gedre Vámbéry Rusztem John 0. Crane tár­saságában. Délután a kis társaság látogatá­sokat tett, estére azután megoldódni Wí-zoíl íu autóut célja: Vámbéry Rusztem és John. O. Crane ­báró Gerliczy Félix társaságában ki­autóztak Deszkre, ahol a báró lenyes vacsorál adott vendégei tiszteletére. Természetesen a deszki autóut nyomán azonnal bejárta a hír a várost, hogy Crane azért jött Szegedre, mert '1 iz eladó deszki kastélyt tekintette meg. Lz a hír azután napvilágot látott a sajtóban is és hétfőn délelőtt tág tere nyilt meg a konn binációknak, vájjon mennyi pénzért cserél gazdát a deszki kastély és a park, a gazda« Crane miért éppen ezt a kastélyt akarja még­\ienm, bár már az cfcw pOkaatbau ia külö<

Next

/
Thumbnails
Contents