Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-11 / 82. szám

1 DÊLMAGYAR0RSZ4R 1928 április 11. Megérkeztek a tavaszi férfi és női felöltőujdonsáqok. BaiíiTéTpetríTésnál ü J 3 Szened, Széchenyi tér 2. Külön mértékosztálv. nősnek tetszett, hogy az amerikai milliárdos pont az éjjeli órákat választotta ki arra, hogy tt deszki objektumot megtekintse. Hogy a sokféle mende-mondának mi alapja volt, az csakhamar kitűnt abból a beszélge­tésből, ami Vámbéry Rusztem és a Délmagyar­ország munkatársa között folyt le. — Nagyon szívesen állok a Uélmagyaror­szág rendelkezésére, parancsoljanak velem, — mondotta a professzor a hotel halljában. A professzor jóízűen nevetett, amikor el­mondjuk, hogy Szeged az amerikai útitársá­ban Deszk aj gazdáját látta. — Hát kérem ez nagy tévedés — mondotta Vámbéry Rusztem —, cszeágában sincs az fin amerikai barátomnak megvenni a deszki kastélyt, egészen másért jöttünk mi Szegédre. — De a titokzatos éj jeti látogatás? — vet­jük közbe. \ professzor jóízűen mulat — Persze, persze ez izgatja most a szegedi fantáziákat. •w Ez a Mister John O. Cranc tényleg egy amerikai fiatalember. Harminc éves, az apja Charles Cranc kiváló amerikai diplomata, volt konstantinápolyi nagykövet, ma is az amerikai külügyi politikának egyik vezére. John Crane fivére Prágában amerikai követ, huga pedig Massaryk elnök fiának, Jan Massaryknak, a londoni cseh követnek a felesége. Mindenkép­pen tehát jó családból való ifju. Elvégezte az egyetemet és most utazik. Passzióból! — Magyarországi utjának nagyon érdekes előzményei vannak. Cranc már nem előszór jár Magyarországon. Bámulatos, hogy milyen jól ismeri a magyar viszonyokat, tisztában van exportunkkal, importunkkal, a trianoni nyo­moruságunkkal. Egyszer hirteleu ezt kérdezte tőlem: — Mondja mister Vámbéry, miért erősza­kolják a maguk országában a lakosságra a mezőgazdasággal való foglalkozást, hiszen a főid nem tudja eltartani az összlakosságot és azonnal bebizonyította, amit mondott. — Dániában 3 6 hektár föld esik egy em­licrre, Magyarországon pedig 1-8 hektár. Ebből következik tehát, hogy iennek az országnak nem volna sza­bad csak agrárállamnalc lenni, hanem ipart is kellene űzni. — Ennek a nyitott szemmel járókelő ame­rikainak nagy küldetése van Magyarorszá­gon. — Az amerikaiak nagyon óvatos emberek és rájöttek arra, hogy az ő diplomáciájuk bár­mennyire is kitűnő, mégis csak egyoldalú szempontból, az állam szemszögéből nézi Európa helyzetét. Már mo6t Amerika, amelyet jól tudjuk milyen szoros üzleti kapcsolatok fűznek Európához, nem elégszik meg a dip­lomaták helyzetjelentéseivel, hanem egy valódi amerikai gondolatot valósítottak meg arra a célra, hogy Európát igazán megismerjék. Ösz­szeállt egy csomó gyáros, bankár és egyéb pénzügyi kapacitás, hogy a hivatalos diplo­máciától függetlenül igyekezzék kitanulmá­nyozni Európa helyzetét. A társaság tagjai felosztották egymás­között Európa országait és minden egyes tag más-más országot tart szem­mel. — Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a társaság tagjai a kijelölt országot kötelesek hat hónapig bejárni, tanulmányozni, a má­sik hat hónapban utjuk eredményéről Ame­rikában felolvasásokat, előadásokat tartanak, cikkeket irnak. — John O. Crane Magyarországot járja. Semmi maiért nem jött Szegedre, mint Szegedet és környékét mectis­merni. — £s Deszk? > — Persze, persze, ezt legelőször kellett volna mondanom, — mosolyog Vámbéry profesz­szor. — Egyszerű az egész. Gerliczy bárót régóta ismerem. Tegnap este találkoztunk Szegeden és azonnal meginvitált bennünket a kastét lyába. A meghívást nem lehetett visszautas sitani. E pillanatban tünt fel a kávéház bejáratá­nál a hórihorgas John O. Crane. Két méter magas szikár óriás. A deszki ut említésénél legyint egyet a kezével. Vámbéry tanár sietve tolmácsolja. — Azt mondja, hogy azért megvenné a kastélyt — ha 61- "¡30 csón odaadnák. Egyszerű reggelit fogyasztott Mister Crane, közben mormolt valamit — A deszki jő borokra gondolt és a ki­tűnő makói országútra. Nagyon dicsérte mind a kettőt Reggel kiutaztak a tanyák közé, azutáni mennek Halasra, Bajára és Pécsre. Vájjon milyen felolvasást tart majd Mis­ter John 0. Crane Amerikában Szegedről és a magyar tanyákról? (0; * } «i gyermekruha I 1 r 823b raktar fiuk «s leánykák részére 3—8 éveseknek, csakis a legfőbb kivitelben, mérték illán is olcsó szabott árakon Pollák Testvéreknél Gsekonics és Feketesas u. sarak. A húsvét rendérs Scréniiiáia : nyolc részeg, egy testvérháború (M Délmagyarország munkatársától) Hús­vét ünnepe az idén aránylag minden különö­sebb rendőri esemény nélkül telt el. Keddre virradóra nyolc részeg embert állítottak elő a rendőri ügyeletre. A hagyományos locsol­kodás elázottai reggelig a rendőrségi fogdá ban eludték ki mámorukat. Hétfőn esie arról tettek jelentést a rendőr­ségnek, hogy a rókusi feketeföldeken Gémes Illés földmíves testvérét, Gémes Jánost heves összeszólalkozás után egy kapával oiy sutyo• san fejbevágta, hogy az súlyos hoponyaiörést szenvedett. A verekedés délután öt órakor történt. Gé­mes János ekkor tért haza a locsolkodásbóL Bátyja haragosan fogadta öccsét, meri a lovat reggel nem tisztította meg. Korholni kezdte, majd tettlegességre került a sor. A dulakodás hevében Gémes Illés felkapta a földön fekvő kapál és azzal kétszer tefbevágta öccsét. Gé­mes Jánost súlyos sérülésével beszállították a közkórházba, mig Gémes Illést a rendőrség letartóztatta és kihallgatása után kedden dél­előtt átkísérte az ügyészség iogházába. Kössépiítee&ésekei sürgeineU épitömunRások a A városi tanács nem épit (A Délmagyarország munkatársától') 'A | szegedi építőmunkások érdekes memorandu­mot nyújtottak be a város tanácsához. Em­lékiratukban élénk színekkel festik le a sze­gedi munkésviszonyokat, elmondják, hogy a roagánépitkezés megindulására még mindig nincs semmi biztatónak létszó }el, pedig a helyzet egyre súlyosbodik és egyre több épitőmunkás marad munkanélkül Szegeden. Mivel pedig az épitkezés mintegy harminc különféle iparágat foglalkoztat, a fokozódó pangást úgyszólván a város egész munkás­sága megsínyli K munkások felfogása sze­rint ilyen esetekben a közületekre, elsősor­ban a városra hárul a kötelesség, hogy al­kalmas módon biztosítsa munkáslakóinak megélhetését. Ez az alkalmas mód pedig nem lehet más, mtnt az, ha a város nagyobb ará­nyú építési programot dolgoztat ki és gon­doskodik annak végrehajtásáról is. A városi építkezéseknek különben tere is van Szege* den, hiszen háromezer a hatóságitag egész­ségtelennek minősített pincelakás a város belterületén és igy közegészségügyi szem­pontból is a városra hárul az építkezés kö­telezettsége. A tanács kedden foglalkozott az építőmun­kások higgadt hangú beadványával, amelynek tartalmát egyetlen rö»id mondatba sürilve Fodor Jenő ismertette Referádáiának máso­dik és utolsó mondata az előadói Javaslal volt, amely körülbelül igy hangzott: — Mivel a város az egyetemi építkezések és a lakásépítkezések terén kivette már ala­posan a részét építkezési kötelezettségéből, az építőmunkások kérelmét nem teljesítheti. A tanács ezt az álláspontot egyhangúlag és vita nélkül magáévá tette s igy is határozott. Az építőmunkások memoranduma pedig »el­intézve" kerül a levéltárba, ahol majd rá« bukkan valamikor az ul szegedi monogrefia adatgyűjtőié és magyarázatot lel benne eset­leg sok kérdésre. Ora iókarbaniartás fóavi 50 fillér ElsO szegedi «ira lókarbantarlú vállalat Mikszáth KábnAu uccu 6. szám, 392 Kerékpárokban a Styrla és Trluiaph vezető márka. Egyedül kopnató Szánté, Sándor K NEIGER Kóser éttermei Budapest, Teréz körút 4. S/egedíek találkozó helye, 48

Next

/
Thumbnails
Contents