Délmagyarország, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-28 / 97. szám

»: 9zerkesztO«£g : De AK Ferenc Dcco Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, KDlodnkenyvtár és Jegyiroda; Aradi ncca 8. Telefon: 300. ^ Nyomda: Löw Up<M UCCO 19. Telefon: 16—34.« »«»«>> Szombat, 1928 április 28 ® 0 « rv. évfolyam 97. szám MAKÓ: Szerkesztősig és kiadóhivatal: Irl ucca 6. Telefon: 131. szóm.« » « » « » IIÖDMEZOVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szóm. « » « » « » « » « » BBsonaBMEnaaH ElOllzetesl ara havonta 3*20 vidéken és a fOvórosban 3-OÜ. uuiftsidiin 6-40 pengő. Egyes szóm 16, vasór- és Ünnepnap 24 fillér A föl-földobott kő A Magyar Tudományos Akadémia márvány, arcú elnöke, aki egyúttal a Kisfaludy Társaság elnöki székében is ül, a napokban megint nyilatkozott abban a nagy pörben, amely a magyar irodalom vénei és ifjai között folyik és amelynek, a látszat szerint sohasem lesz vége. Az elnök ur ismét megrótta Ady Endrét, aki az Olympus örökkévaló magassáfiából hallgatja egy idő óta ezeket a megrovási kalandokat. De most már nem elégedett meg Ady Endrével, hanem egyúttal kiterjesztette haragját és elégületlenségét a megszállott területek magyar íróira is, arra az uj fiatalságra, amely nem akar a Berzeviczy Albert régi receptje szerint boldogulni, hanem a maga lábán jár, a maga hangján beszél és a maga szive szerint cselekszik. Ez az uj fiatalság bizony nagyon megváltozott, uj levegőben, uj világ viharában nőtt fel, ez az ifjúság bizony már az Ady Endre serege és akár elitéli, akár nem a Kisfaludy Társaság elnöke, de kénytelen róla tudomást szerezni és megállapítani, hogy ezek már nem akarnak többé a régi kótára énekelni és nem hajlandók még egyszer balekja lenni annak a szörnyű csalásnak és csalatásnak, amely legnagyobb katasztrófánkhoz vezetett. Egyébként még eddig nem érkezett semmitéle válasz a szigorú elnöki megrovásra se az erdélyi, se a délvidéki vagy felföldi magyar irodalom művelőitől, ök külömben is el vannak foglalva az alkotással, ők a kritikát egyelőre ráhagyják a márványarCü férfiakra, akik e csonka ország szük keretei között még mindig túlságosan egésznek és tágnak érzik azt a lelket, azt a szellemet, amely Ady Endre prófétai erejű és lendületü költészetében büszkén és bátran megnyilatkozott. Az a csönd, amely a legújabb támadást követte, külömben is a legméltóbb válasz, amit erre. a hiábavaló erőlködésre adni lehebett. Mert hiszen ma már a vak is látja, hogy Ady Endrét nem lehet többé kitiltani a magyar klasszikusok sorából. A magyar irodalom történetének egy fejezete — mindig bővülő és egyre jelentékenyebb fejezet — az övé. De hiszen most már nem is a verseinek szépsége és értéke ellen hadakoznak, ezen a téren már sorra-rendre letettek a fegyvert még a legjakababb ödönök is. Hanem megmarad a politikai vád és ebből szintén meg lehet élni egy darabig. Mit van mit tenni, el kell ismerni, hogy Ady nagy poéta volt, de viszont vitatni lehet, hogy jó magyar volt, meg lehet állapítani, hogy Hatvanyt és Ignotust inkább szerette, mint Frühwirth Mátyást vagy Bleyer Jakabot és ki lehet mondani, hogy a Galilei Körbe szivesebben járt, mint a Zrínyi Gárdába, hogy a hálx>ruban nem irt egyetlen csatadalt sem és hogy életében a Mammont tisztelte, amit néhány versén kívül az is bizonyít, hogy gyakran kért pénzt kiadóitól, ha nem is kapóit olyan gyakran tőlük. Még az is ellene szól, hogy halála után a forradalom temette el és hogy az első szobrot nem a Császár Elemérék budai irodalmi szövetkezete állította neki, hanem az idegen Goga Oktávian. Nagy az én bűnöm, a lelkem — énekelte valaha fiatalon és ezt a bűnét még a halhatatlanságában sem hajlandók megbocsátani neki azok, akiknek éleiében nem túlságosan iparkodott megadni a köteles tekintélytisztelet dézsmáját és porcióját Annyi bizonyos, hogy annak a szervilis, lefelé megalázó, fölfelé megalázkodó világnak, amely ma uralkodik és szolgál, nem lehet kedves és kellemes az a szabad és igaz zseni, aki Ady Endre. De az is bizonyos, hogy a szabadság és igazság lelke, amely költészetéből árad, egyre igézetesebb erővel bűvöli magá- | hoz a fiatalságot, amely a jövő. Ha ez nem Így volna, akár Budapesten, akár Szegeden, akár. Erdélyben, akár délen, akár északon, akkor le kellene mondani véglegesen arról a reményről, hogy a magyarság föltámad és diadalmaskodik és ismét együtt marsol az európai élen, mint a haladás merész cs dicső avanlgardistája. Kun Béla Bécsben Részletes tudósítás a népbiztosvezér és három társának letartóztatásáról — Kun Béla akciót szervezett Magyarország ellen, de nem akar vallani Tiltott visszatérés és titkos szervezkedés miatt indítanak eljárást ellene — A magyar kormány kikéri Ausztriától Bécs, április 27. A Magyar Távirati Iroda pénteken délután a következő jelentést adta ki: A legutóbbi napokban a rendőrfőnökség megtudta, hogy Kun Béla volt magyar népbiztos, akit Ausztriából kitiltottak, politikai megbízatás végrehajtása céljából Oroszországból Bécsbe érkezett. A rendőrség nyomban széleskörű nyomozást indított, amelynek eredményeképen április 26-án silcerült Kun Bélát felkutatni és letartóztatni. Ugyanekkor felfedezték, hogy a VII. kerületben Kun Béla álnév alatt irodát rendezett be, amelynek az eddigi megállapítások szerint az volt a rendeltetése, hogy egyrészt Kun Béla ott végezze munkáját, másrészt, hogy ott találkozzék elvtársaival, akik jórészt magyar emberek. Kun Béla, aki előállítása után a rendőrségen vonakodott bárminő felvilágosítást adni, különösen tartózkodásának a céljáról, a rendőri nyomozás befejezése után titkos szövetkezés és tiltott visszatérés miatt a büntetőbíróságnak fogják kiadni. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást és a kihallgatásokat, hogy megállapítsa Kun Béla bűntársainak és cinkostársainak kilétét. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jetentik: Kun Béla hivei a VII. kerület egyik élénk forgalmú uccájában, aSiebensterngasseban béreltek ki helyiséget, amelynek „droguista nagykereskedés" nevet adtak, hogy feltűnés nélkül tarthassák összejövetelüket. A helyiség volt a kommunisták gyülekező helye, ahol naponta voltak bizalmas tanácskozások és megbeszélések. Kun Bélát is itt tartóztatták le csütörtökön délután öt órakor, amikor szokásos összejövetelre érkezett Kun Bélát egy másik magyar kommunista kisérte, aki éppen ugy, mint Kun Béla, szintén Oroszországból jött és hamis útlevéllel lépte át az osztrák határt, öt is letartóztatták. Litrainak mondja magát, dc kétségtelen, hogy ez álnév. A drogériában még tegnap este megkezdték a házkutatást. A detektívek nagymennyiségű politikai természetű irathalmazt foglaltak le, amelynek tartalmáról csak annyi szivárgott ki, hogy az iratok között van egy aktaköteg, amely egy „speciális akcióra" vonatkozik. A lefoglalt iratok legnagyobb «része orosz nyelvű, elvétve azonban akad magyar és német nyelvű írat is. Az orosz és magyar iratokat hites tolmácsok fordítják át németre, ezért még néhány napig tart, mig a rendőrség a hatalmas aktatömeget feldolgozza. Bécsi politikai körök meg vannak győződve arról, hogy Kun Béla a IIL internacionálé megbízásából jött Bécsbe és hogy titkos missziója mögött a szovjetköztársaság keze rejtőzik. A bécsi szovjetkövetség azon nyilatkozatának, hogy semmi tudomása nem volt Kun Béla bécsi tartózkodásáról és igy nem is állhatott vele érintkezésben, Bécsben nem nagyon adnak hitelt. Kun Béta bécsi utjának célja minden bizonnyal ujabb kommunistaakció megszervezése volt, amelynek éle kétségtelenül Magyarország ellen irányult. Az erre vonatkozó bizonyítékokat természetszerűleg a nyomozás további lefolyása fogja meghozni, mert Kun Béla volt annyira óvatos, hogy semmiféle kompromittáló iratot nem hordott magával, csekkönyvet, vagy hitellevelet sem találtak nála, zsebeiben néhány pénzdarabon kivül semmi sem voltKun Béla vallani egyáltalában nem hajlandó. A rendőrtisztviselő minden kérdésére cinikusan válaszol: — Tudják jól, ki vagyok — mondja —, minek kérdeznek hát? Tőlem ugyan semmit sem fognak megtudni, ha kíváncsiak arra, hogy miért jöttem Bécsbe, nyomozzák ki, hiszen ez a kötelességük. Egyelőre még az sincs tisztázva, hogy milyen uton érkezett Kun Béla Ausztriába, mert öt-hat álnevet használt. A detektívek szorgalmasan kutatnak Kun Béla hamis útlevele után is, amelyet eddig azonban nem találtak meg. A nyomozás kiinduló pontja azoknak az embereknek kihallgatása, akikről feltételezhető kommunista pártállásuknál fogva, hogy szintén tagjai ennek a társaságnak. A nyomozás a mai nap folyamán semmi pozitívumot nem produkált még. Azt remélik, hogy a lefog lalt iratokból tudnak közelebbi támpontot sze rezni, azonban azt sem tartják kizártnak, hog; a lefoglalt iratok hamisítványok, amelyek* Kun Béláék minden eshetőségre számitv. egyenesen a hatóságok félrevezetésére kész Mtek.